Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január, 2009

Ha Isten rosszkedvű

Kép
Évek óta folyik a küzdelem kicsiny házunkban. A kertben kezdődött, évente legalább egyszer megcsípett egy darázs, hol itt, hol ott, valamiért a fenekemet szeretik a legjobban. Orvul, hátulról támadnak a gazok.

Sosem bántanék semmilyen állatot. Békében élhetne tőlem a darázs is, de ennek az lenne a feltétele, hogy megmarad a környezetében és messzire elkerül engem és a házat. De nem teszi. Nem volt elég a kert, nem érték be a kerti támadásokkal, megtelepedtek valahol a házban és képtelenek vagyunk felfedezni, hogy hol. Csukott ajtónál, télen, hirtelen alázuhan valahonnan egy hatalmas darázs, lódarázs. Mert egyre nagyobbak támadnak, éppen ilyenek, mint a fotón. Rohanok a fújókáért és ádáz küzdelem kezdődik, mert viharsebesen repked a szobában ide-oda, néha felém, akkor visítok és fedezékbe vonulok.

Aztán folytatom, sohasem adom fel, meg kell ölnöm, mert ha nem, ő öl meg engem. Iszonyúan feldagadok a csípésétől, enyhe allergia lehet, ha komolyabban allergiás lennék, már belehaltam volna.

Ta…

Az utolsó óra

Ez a címe annak az előadásnak, melyet dr. Hetesi Zsolt fizikus tartott a szolnoki Tisza Klubban. A Fenntartható Fejlődés Kutatócsoport vezetője úgy véli egyre kevesebb az időnk, ha nem takarékoskodunk az energiaforrásokkal.

A neves előadó elmondja véleményét arról is, hogy mi vezetett a világ pénzügyi válságához, ez hogyan hatott az olajárakra és milyen esélye van a jövőben az emberiségnek, ha továbbra is a fogyasztás növelésére törekszik. A fizikus számokkal támasztja alá a csoport elméletét. Megdöbbentő jövőkép.


Kedves Barátaim, az előadást megnézhetitek - meghallgathatjátok itt:


http://www.szolnoktv.hu/musorok/merleg/?article_hid=4302

A Szent Korona titkai

Kép
Sokat olvashatunk mostanában a Szent Koronáról. Hogy elzálogosította kormányunk, hogy el is veszíthetjük. Fogalmam sincs, igaz-e ez így, remélem, csak a szokásos politikai csatározásról van szó. Most másról szeretnék írni.

Berta Tibor huszonöt éve kutatja a Szent Korona titkait. Nagyon különös megállapításai vannak, engem is erősen foglalkoztat. A korona látványa lenyűgöző, nem tűnik lehetetlennek egyáltalán, hogy titkok tudója. Naptárkorona a mi koronánk, évszámokat rejt magában, olyan, mint egy Indiana Jones történet. Világvége, titkos utalások az ékkövek mögött, ez lenne a korona megfejtett kódja?

BT szerint a koronánk az összekötő kapocs az angliai Stonehenge és az egyiptomi Kheopsz piramis között. Ami összeköti őket az a mértékegység, amivel mind a hármat tervezték, tehát maga az időkód és a fehér ló kultusza, amely mind a háromban fellelhető. Egy 1981-es Fizikai Szemlében olvasni lehetett már hasonlóról: "Egy régi kor kozmonológiájának emléke a magyar Szent Korona".

Hason…

Bugyli a zsebben

Kép
A bugylibicskáról olvastam a minap. Eszembe jutott, hogy nekem is van valahol. Egy búcsúban nyertük, a barátom lőtt egy telitalálatot és ezt kapta ajándékba. Szép faragott nyele van, színes. Nem tudom hova lett, eléggé rendezetten tartom a dolgaimat, de azért akad egy-két kupis doboz. Arrafelé kellene keresgélnem.


A mesékben mindig a szegény ember zsebéből került elő az olcsó fakés, összecsukható, gyenge pengéjű vacak kis vágóeszköz. Bugylibicska. Asszem a neve miatt szerettem meg, olyan vicces az a szó, hogy bugyli. De mert érdekelt, utánaolvastam, mit is jelent. Zsebet. Ennyi az egész. Azért lett bugyli, mert nem a csizmaszárban hordták, mint a késeket általában, hanem a zsebben. A kicsi falvakban a kocsmában szórakoztak régen a legények, nem volt más szórakozóhely akkoriban. Zsebükben elengedhetetlenül ott lapult a bugylibicska. Üzletben nem is lehetett kapni talán, vásári termék volt, ott díszelgett minden kirakodóasztalon, ahogy a búcsúkban is. Ha találkoztok eggyel, őrizzétek meg…

A nyáridéző Kishamis

Kép
Nem akarom, hogy megint olyan hideg legyen, hogy ne süssön a nap, fényt szeretnék és kimenni a kertbe, lemenni a Balcsira, ahogy a húgaimmal terveztük. Talán ma szép idő lesz a kedvemért, a Nap leánya volnék, meghalok a simogató napsugarak nélkül.

Olvastam a Kishamisról, eszembe juttatta a régebbi időket, mikor volt szerencsém pár igen vonzó sráccal vitorlázni a Balatonon. Egy házibulin találkoztunk, meghívtak Füredre egy hétvégére, örömmel mentem. Nem volt még igazi nyár, inkább olyan nyárelő, a turistaszezon még nem indult be, de a hajósnépek már vitorlát bontottak, túl voltunk az ünnepélyes szezonnyitón is. Barátaim versenyzők voltak, izgalmas kalandnak néztem elébe.

Korán kihajóztunk, aztán a Balcsi közepén mi csajszik ledobtuk a bikinifelsőt, lelkes napozásba fogtunk, a pasik meg a szemüket legeltették rajtunk, de ez így volt kitalálva. Két csaj, két pasi, az arány megfelelő, éppen két kapcsolat között léteztem akkoriban, megtehettem bármit, amit csak akartam. Élveztem a pihenés…

Egy igazi nyár

Kép
Gildorral beszélgettünk pár szót a szúnyogokról, és ez menten eszembe juttatta kedvenc nyaramat. Igen, nagyon különös nyár volt a tavaly előtti. Eltűntek a szúnyogok. Értsétek úgy, ahogy írom. Itt, az erdő közelében, a Duna menti faluban ahol élek, azon a nyáron egyetlen egy darab szúnyog sem volt. Elmentek, meghaltak, meg sem születtek, nem tudom. De nem voltak, nincsenek. Meg is rémültem rendesen. Teljesen kifordult magából a természet? Hát ezt tette a globalizáció, a klímaváltozás, a sok hamburger, a gyenge magyar foci vagy a kormány esztelen politikája, esetleg a trópusi hőség?

Hiányoztak nekem. Milyen jó volt, mikor hessegetni kellett őket ezrével locsolás közben este, vagy amikor nem tudtam kiülni a kertbe reggel, délben, hogy kedvenc asztalomnál költsem el ebédemet. De azt a kellemes érzést is nélkülöznöm kellett, hogy vegyszerrel beszórva induljak az erdőbe csavarogni, és a Fenistilem sem fogyott, mert egyetlenegy piros, égető csípés sem volt rajtam, amit kedvemre vakargathatt…

Nirvána

Kép
Folyamatosan semmivé válni merőben különböző dolog attól, mint semmiként végezni. A világi emberek vagyont, hírnevet, státuszt vagy akár megvilágosodottságot hajszolnak. Mikor nem sikerül elérniük, lenézik az egész emberi természetet, és Istent vagy a karmát hibáztatják.

Mi lett volna, ha soha nem döntenek úgy, hogy bármit is hajszolnak? Ha semmire sem vágytak volna, kit is kellene hibáztatniuk, amiért nem érték el? Létezz! Legyél! És…vagy. Mikor te vagy, Nirvána van.
zen bölcsesség

Ananászos édes nap

Kép
Szusszanjunk egyet a sok komoly téma után. Elmesélem, milyen többszörösen édes napom lesz ma. Először is: ma vendégem jön. Azon törtem a fejecskémet mivel kényeztessem. Eszembe jutott ez az ananászos finomság, viszont ananászt nem kaptam a faluban, marad a kukoricamálé, előtte zöldborsópörkölt tésztával. Nem untatok senkit, minden bio és teljes kiőrlésű és izébizé, vega na.

Mégis az ananászról és az ananászosról írok, kedvet akarok csinálni hozzá nektek, a városlakók kapnak ananászt, az bizti. A városok azok olyanok. Van sok pláza, meg szupermarket, tele fogyasztásra csábító őrültségekkel meg ananásszal. De azért magam miatt is írok, hogy ha legközelebb beszerzem a hozzávalókat, itt legyen a blogomban kéznél a munkamenet.

Képzeljétek. Régen, mikor még ennél is tudatlanabb és ostobább voltam, azt hittem, hogy az ananász olyan karcsú, soklevelű, hatalmas pálmafán terem. Ananászpálma. És elképzeltem, amint fürge emberek, lábukon olyan sarlófélével kapaszkodva felmásznak és mint a kókuszd…

A megoldás az antianyag?

Kép
Már egy ideje erősen foglalkoztat a Peak Oil, az olaj- és ezzel az energiaválság kérdése. Beszéltünk már erről sokat. Eszembe jutott, hogy a Dan Brown féle történettel kapcsolatban olvastam egy cikket régebben az antianyagról. Egy magkutatót holtan találnak svájci laborjában. Meggyilkolták. A mellkasára misztikus szimbólumot karcoltak, a legendás szövetség, az Illuminati jelét, mely különösen intelligens tudósokat foglal magába, akik évszázadok óta az egyház és a vallás ellen küzdenek. Egy kegyetlen terven dolgoznak: a Vatikánt egy antianyag bombával akarják eltüntetni a föld felszínéről. Ehhez fejlesztette a kutató az antianyagot a laborjában.


Vajon mennyi tudomány rejlik a Dan Brown féle történetben? Valóban lehetséges antianyag bombát alkotni? A békés Svájcban valóban állítanak elő antianyagot. Az energiája 10 milliárdszor nagyobb, mint egy hagyományos robbanóanyagé. Így egy milliomod grammnyi antianyag elegendő olyan erejű robbanás előidézéséhez, amely mellett az atombomba csak eny…

Ókori görög színházak titkai

Kép
Ha már a görögöket emlegettem a tegnapi posztomban, írok egy keveset a színházaikról is. Egyik kedvenc témám, nagyon különös módon építették meg ezeket a színházakat. Volt ott titok bőséggel, bár ha én tudok róla, akkor az már nem is igazi titok, ugye?:) Dehogynem. Hiszen mi, az utókor gyermekei imádjuk a titkokat de leginkább megfejteni szeretjük azokat. Számomra a görög színház maga a titok, maga a csoda. Theodórosz, az ókori tragédiák nagy színésze például sohasem engedte meg senkinek hogy előtte lépjen színpadra, mert úgy gondolta, hogy a nézőközönség mindig az először hallottak hatása alatt áll. Micsoda tülekedés mehetett az elsőségért:). Ezzel be is vezettem, amiről írni fogok : mitől volt olyan csodálatos az ókori görög színházak akusztikája, hogy évtizedekig kutatták, mire - úgy gondolják - válaszolni tudtak a kérdésre.
Epidauroszban, a legépebben fennmaradt görög színházban a suttogó beszédet vagy a fellobbanó gyufa sercenését a legtávolabbi sorokban is kifogástalanul hallani…

Leostobáznak, és az jó

Régóta tervezem már, hogy írok erről. Két éve írok blogot, kommentelgetek néhány blogban, írtam a Konzervatórium blognak néhány cikket és mind ez összes helyen előfordult, hogy leostobáztak, minősíthetetlen jelzőkkel illettek, iskolázatlan nemtomkinek neveztek. Gyakran írták azt is, hogy nyilván túl fiatal vagyok, hiányzik belőlem a kellő élettapasztalat és a kor adta bölcsesség. Volt, hogy rájuk hagytam, igen, fiatal vagyok, sőt – még tettem is rá egy lapáttal, annyira fájt a dolog.


Sokat gondolkodtam azon, miért is lehet ez? Miért látnak engem ilyennek? Sohasem volt gondom a való világban sem az intelligenciámmal, sem az észbeli képességeimmel, sem a tudásommal, sem a műveltségemmel, megálltam a helyem, bárhova is sodort az élet. És sodort sokfelé: része voltam a repülős világnak, foglalkoztam nemzetközi ügyekkel neves főiskolán, utaztam és szerződéseket kötöttem, előadásokat tartottam külföldön német nyelven, egy német tulajdonban lévő magazin marketing menedzsereként sem voltam épp…

Élet az élet előtt és után

Kép
Különös dolgok ezek, örök-e a lélek vagy sem, léteznek-e előző életek. Dr. Daubner Béla orvos-természetgyógyász a legelismertebb szaktekintélye nálunk a regressziós hipnózisnak, gyógyításának egyik eszköze ez. Hipnózissal visszaviszi pácienseit a múltba, gyermekkorba vagy az előző életeibe akár, feltérképezni és feloldani az okokat, amelyek a mostani lelki problémáit okozzák. Sikereket ér el, tehát nyilván van a dologban valami. Ha más nem a hit, amely nagyon erős. A beteg hite abban, hogy őt most meggyógyították.

A múlt században megkezdett regressziós kutatások előrehaladtával döbbenetes erővel hatott a felismerés, hogy előző életeink gyakran visszhangozzák jelen körülményeinket, és a regresszió után a páciensek élete láthatóan új értelmet nyer, egyre inkább bizonyítva az elméletet, mely szerint jelenlegi nehézségeink egy előző élet megoldatlan problémáiból erednek. A regressziós hipnózis a kutatás szintjéről terápiás rendszerré fejlődött. A gyógyítás alapköve a felismerés , mely sz…

A bor filozófiája

Kép
Ha már a táplálkozásról beszéltünk, igaza van Satnak, gondoljunk a borivásra is. A jó bor, mértékkel, igazán sok jótékony hatással bír, de nem untatlak benneteket most a tudományos belekotyogással, inkább idézek Hamvas Bélától, aki fenti című művében csodálatosan ír a borról - és persze másról.

Az ivásnak ugyanaz a törvénye, ami a szerelemnek: bármikor, bárhol, bárhogyan. De viszont itt is, ott is minden körülmény fontos. A bor természetéhez meg kell választani az évszakot és a napszakot. Van henyélő bor, kacér bor, mesélő bor, tragikus bor. A legnagyobb érzéketlenségre vall például kedélyes családi ebéden drámai bort inni. Ugyanilyen ízléstelenség hivatalos lakomán parázna bort inni.

Ha egyedül vagy és kint, mindig keress távlatot; a bor szereti a magasságot és a kilátást, és szeret felülről nézni. Ha szobában vagy, előbb mindig teríts asztalodra kendőt. A barbár viaszosvászonról iszik, a szerencsétlen, de nem azért, mert nincs neki kendője, hanem azért, mert nincs szíve az iváshoz. …

Gasztronómia és gasztrozófia

Kép
A vegetarizmus mostani helyzetével nagyjából mindenki tisztában van. Kevés a tudatosan táplálkozó ember, hiszen a legnehezebb az emberek étkezési és egyéb szokásait megváltoztatni, eltérni a valójában egészségtelen mostani magyar konyhától. A vegetarizmus, bár terjedőben van, tért hódítani igazán még nem tudott. Sokan nem meggyőződésből, hanem divatból nevezik magukat vegáknak, miközben fogalmuk sincs, mit jelent a vegaság, mennyire oda kell figyelni a megfelelő táplálkozásra, ha valaki elhagyja az állati eredetű táplálékot.

Enni jó. Az ember egyik fő örömszerzési forrása az evés, semmiképp sem kell és szabad lemondani róla. Fontos viszont, hogy táplálkozástudatossá váljunk. A szokások megváltoztathatók, ha kellő energiát fektetünk bele mert felmérjük, mi a hátránya az egyiknek és mi az előnye a másiknak. Testi-lelki harmóniát kell kialakítani magunkban hogy megőrizzük egészségünket és tökéletessé tegyük életminőségünket. Életünket a túltápláltsággal rövidítjük meg. Jó levegőn élni, me…

Boldogság

Kép
"Miért nem vagyok boldog? Hogyan lehetnék boldog? " - kérded a tanítót, gurut vagy a pszichológust. Az ember az idők kezdete óta keresi a választ, ám érdekes, azt, hogy " miként lehetnék boldogtalan?" - sosem kérdezed. Erre a kérdésre ismered a választ, a boldogtalanság átélése tökéletesen megy.

Magáról a boldogságról nem lehet beszélni, nem lehet írni. Az örömöt csak átélni, megélni lehet; az elmélkedésre csak akkor kerül sor, ha az ember már kiesett az örök harmóniájából. Ha hagyod, hogy az elméd és az egod kényszerítő ereje nélkül létezz, egyszerűen boldoggá válsz mindenféle erőlködés, szándék és ok nélkül.

Az, hogy a boldogtalanság az ember alapállapotává válik, elsősorban a neveltetésnek köszönhető. Amikor egy gyermek megszületik, minden idegszálával a környezetét lesi: tiszta kis lényére a külvilágból eltanult minták építik fel személyiségét. Mikor egy gyermek békésen gyönyörködik az életben vagy épp boldogan elmerül a játékai között senki sem törődik vele sőt…

Téli hangulat

Kép
Nagyon, nagyon hideg van. Tíz fok volt a nappaliban, mikor lejöttem reggel pedig befűtöttem este is. Havas a kert, gyönyörű látvány. Fehérek a háztetők, az enyém is, hófehér minden, ameddig a szem ellát. Gyűjti erejét a nap, hogy utat törjenek maguknak a sugarak és megmelegítsék végre testem-lelkem, mert ma fabrikett pakolás lesz, kell az erő. Fent akad már egy kevés hely a kert végében maradottaknak.

Nem szeretek és nem is szoktam nosztalgiázni, bár a régi időket nagyon szeretem, a történelmet is, de az más. A saját múltamba nem szoktam visszanézegetni, miért jusson eszembe a múlt, ha nem is volt annyira jó meg aztán az sem volt könnyű, hogy megtanuljak a jelenben élni. De valamire, pontosabban valakire mégis sokat gondolok mostanában. Elmesélem.

Volt egyszer egy fiatal lány, Dömsödön élt, paraszti családból származott. Dolgos, helyeske, kedves menyecske volt, be is kötötték a fejét hamarost. Jöttek a gyerekek sorban, két fiú meg egy lány. Úgy éltek, mint ahogy a többi vidéki ember, so…

A népem

Kép
Mesélek a népemről. A népem két kis lényből áll, ők a cicám és a kutyám. Néha egerek is csatlakoznak hozzánk, persze kizárólag akkor, ha a cicám behozza őket a házba. Gondoskodó kislány, ellát bennünket vacsorával, pedig tudhatná, hogy nem gerjedek az egerekre annyira, mint ő. Szóval behozza, murrog egyet elégedetten, mint aki jól végezte dolgát, aztán heves kergetőzésbe fognak, az egér és ő. Én meg igyekszem gyorsan kitalálni, hogy menthetném meg az egér életét, ajtót nyissak, utat engedjek, cicát kapjam fel, vagy mi a bánatot csináljak. Néha sikerül, néha meg nem. Így élünk mi. Igaz, egyre ritkábbak az ilyen események, mert öregszik a kislány, tizennégy éves lesz idén, lelassult már azért, szívesebben van bent a házban, velem, meg a tesójával. A tesójával, aki fiú és kutya és imádom.

A fotó meg a tél eleji első, krumplihéjas befűtést örökítette meg, az ám. Megint tanultam valamit. A kéményseprőktől, akik itt jártak kikotorni a kéményből amit ki kell és felszerelni egy új kis ajtót, a…

A pillangó lelke

Kép
Ha nekem olyan apukám lett volna, mint Lázár Ervin, fogtam volna a kissámlimat, leültem volna a lábaihoz, és csillogó szemekkel merültem volna el a mese világában nap mint nap. Én lettem volna a Kislány, aki mindenkit szeretett, nem hagytam volna, hogy szegény Dzsoni a százarcú boszorkával viaskodjon és utáltam volna a rosszkedvet, mint Berzsián.

Így lehetett náluk is. A Nagy Mesemondónak, akit én forrón szeretek, tisztelek és a mai napig olvasom a meséit, három gyermeke született. Zsófi, akit a legjobban megragadott a mesevilág, maga is írni kezdett. Kis történeteket, állatkákról, növényekről, majd édesapjával közösen megírták a Bogármesét. Inkább Zsófi meséje ez, mint apukájáé, de ahhoz, hogy közismert legyen az első szárnypróbálgatás, nem jött rosszul az apai név, a segítség.

Lázár Ervin, és lánya, Lázár Zsófia először készített "négykezest" a gyerekek, és a Lázár Ervin meséken felnőtt felnőttek nagy örömére. Apa és lánya kézen fogva elindul az erdőbe gombát szedni. Előző n…

Sírnak az esőerdők

Kép
Esőisten siratja Mexikót…gyönyörű cím egy regénynek. Az esőerdők siratják Marina Silvát..írhattam volna ezt is címnek, és igaz lenne. Marina Silva, Brazília környezetvédelmi minisztere május közepén lemondott és ezzel mindannyian sokat veszítettünk. Marina erején felül próbált tenni az Amazonas esőerdőiért, de a mezőgazdasági és az energiaipari lobbi erősebbnek bizonyult.Féltem bolygónk tüdejét, féltik velem együtt sokan. Brazília birtokolja az esőerdők legnagyobb részét. Tenni ők tudnának az esőerdőkért, de ahelyett, hogy az történne, a brazil elnök fokozatosan kihátrált a környezetvédelmi program mögül, úgy gondolja, hogy itt az ideje Brazíliának energiaipari és mezőgazdasági nagyhatalommá válnia. Soha jobbkor. Jól tudjuk, hogy ezek a tervek csak az esőerdők további hatalmas mértékű pusztítása árán valósíthatók meg, tönkretéve mindazt, amit Marina Silva eddig elért, megállította a pusztítás ütemét, ha teljesen megakadályoznia nem is sikerült. Most, hogy ő nincs a posztján, az esemén…

Gaia segít, de meddig?

Kép
Bolygónk öngyógyító képességét, megújulni tudását ismerjük. Segítenünk kellene őt ebben, ehelyett hatalmas erőkkel pusztítjuk. Most mégis felcsillant valami remény, megint. Féltünk az olvadó jéghegyektől, pedig lehet, hogy a klímaváltozásra megoldást hoznak. Legalábbis ezt állítják az Antarktiszon dolgozó brit kutatók. Ahogy a globális felmelegedés hatására a jég olvad, apró vasrészecskék kerülnek a tengerekbe. Az algák ezzel a vassal táplálkoznak, hatására virágozni kezdenek és a felszínre emelkednek. A felszínen elnyelik a szén-dioxidot a levegőből majd elsüllyednek, és ezzel megteszik nekünk azt a szívességet, hogy az üvegházhatást okozó gázt évszázadokra elzárják a környezettől, megvédve azt. Logikusan következik az előzőkből, hogy a kutatók most azzal fognak kísérletezni, mi történik akkor, ha mesterségesen juttatunk vasat a vízbe. Több tonnányi vasszulfátot nyomatnak majd az Atlanti-óceánba, a Déli-Georgia-szigeteknél. Hát, nem tudom. Sosem hasznosul úgy a vas az emberi szervez…

Rigómamám

Kép
Mi emberek úgy gondoljuk, hogy miénk a természet, miénk a kertünk, miénk minden, az állatok meg megtűrt, esetleg szeretett élőlények a közelünkben. Szeretem a kertemet és szeretem az állataimat, de én voltam a betolakodó, amikor kiköltöztünk ide a fővárosból. Nézhettek ijedten a madárkák, ki ez az emberszerű valaki, aki elveszi az otthonunkat? Mi lesz ezután?

Nem történt semmi rossz. Biokertünk van, nem vegyszerezek semmivel semmit sem, óvom a kert tisztaságát, szépségét, hiszen én magam alakítottam ki a két kis maszatos kezemmel, tettem olyanná, ahol minden élőlény az lehet ami, akiknek nem kell félni a pusztításomtól, akikkel békés szimbiózisban tudunk élni egymás mellett, meghagyva egymásnak az életteret.

Sok rigóm van nyáron, most a télen kevesebbet látok.  Főleg feketerigók, de megjelenik időnként sárgarigó is és rengeteg énekesmadár. A hideg beálltával etetem őket, kapnak szotyit, almát, diót bőven, nagyon hideg napokon rizst is főzök nekik, vagy tésztát, ahogy korábban írtam. Mos…

Merre tovább, világgazdaság?

Kedves Barátaim, szeretném felhívni a figyelmeteket dr. Hetesi Zsolt tanulmányára, címe: Pénz és energia; a gazdasági hálózatok csapdájában. Olvassátok el feltétlenül, meglehetősen pontos képet kaptok arról, ami most mindannyiunkat érdekel.

Dr. Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport vezetője, ajánlott link: astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK.html
A tanulmányt megtalálhatjátok az Alterglobon.Zsolttal ma lesz egy beszélgetés a HírTV-ben este 8-kor a Kontrasztban, erről a témáról, a fenntartható fejlődésről és egyebekről, nézze meg, aki teheti és akit érdekel, milyen lehetőségek vannak még számunkra szeretett bolygónkon.

A pillanatok varázsa

Kép
Az élet csak akkor történik meg veled, ha feltétel nélkül elfogadod; ha készen állsz arra, hogy szívesen fogadd, bármi is történik. Ha engeded a dolgokat megtörténni. Nem kell mindig irányítani akarni, a túl erős irányítás miatt szalasztjuk el a dolgokat. Nem kell mindig dönteni sem, néha a problémák maguktól megoldódnak. Élj nyitott, befogadó életet. Élj együtt a természettel, hagyd a dolgokat megtörténni. Élj a nagy egész részeként. Az emberek túl tudatosan élnek, ettől aztán gyakran rabságban érzik magukat. Meglátnak egy csodálatos fát, oda akarják építeni az otthonukat. Megépítik és azonnal kötődni kezdenek. Túl erős a birtoklási vágy emberhez, tárgyakhoz és ez röghöz kötötté tesz. Nem keresik a további utakat. Pedig továbblépni jó, újat jelent, változást, szépségeket.A pillanatok a fontosak, azokat kell megragadni. Meg kell őrizni a bennünk lévő gyermeket, meg kell tudnunk lepődni dolgokon, rá kell tudni csodálkozni a Duna-parton egy-egy szép kavicsra. Megteszem gyakran, és az…

Úton a lélek

Kép
Mi késztet egy embert arra, hogy érdeklődése az ezotéria, a spiritualizmus felé forduljon? Hogy gondolkodni kezdjen azon, mi vagy ki szervezi ilyen tökéletesre az Univerzumot, a természetet? Hogy minden megmagyarázható-e a fizika törvényeivel vagy van-e azokon túl is valami? Hogy a halállal mindennek vége? Hogy örök-e lélek?

Nálam nagyon különösen alakult. Édesapámat fiatalon elveszítettem, fiatal voltam én is akkor, ő is. A kilencvenes évek legelején történt, hogy bármit kezdtem olvasni, hirtelen elém ugrott az arca. Mintha mondani akarna valamit. Nevető arc, nem szomorú és mindig ugyanúgy. Valahányszor olvasni akartam, jött és mosolygott, ott volt a könyv lapjain én meg megrémültem, nem értettem semmit sem az egészből, leginkább azt hittem, hogy kezd elmenni a józan eszem a sok olvasástól. Félre is tettem egy időre a könyveket, hetekig kézbe sem vettem egyet sem, majd amikor újból, akkor megismétlődött. Elkezdtem gondolkodni. Mindez már nem lehet véletlen, de akkor mi?

Arra jöttem rá,…