Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: február, 2009

Szent Péter esernyője...vagy az enyém?

Kép
Válogatom a cuccaimat, megteszem minden évben, közeledik a lomtalanítás. Alig veszek valamit, nem vagyok egy nagy vásárló, inkább a természetben gyönyörködöm, mint a tárgyakban, kevés az, amihez ragaszkodom, az emlékeket a lelkemben őrzöm, nem tárgyiasult formában. Meg aztán még mindig a jelenben élek inkább - és sajnos sokszor a jövőben, erről nem tudok leszokni - de a múltban nem. Mindezek ellenére mégis összegyűlik egy csomó kidobásra kerülő kacat, ki érti ezt?

Na szóval megtaláltam a csíkos ernyőt. Azt az ernyőt, amiről tavaly írtam, de aztán kimaradt ebből az új blogból valahogy, de most beírom, mert különös történet, itt a helye.


Akkor történt, amikor a kislányom még általános iskolába járt. A fővárosban tombolt már a Meki mánia, mint valami elit programot, úgy emlegették a " voltunk a Mekiben" címűt a suliban a srácok. A mi kis hármasunk életéből kimaradt valahogy, éppen csórók voltunk, az én több állásom ellenére, gyermektartásdíj híján.

Hogy a történet könnyen érthető …

A Buddha keze tea

Kép
Yong Chun Fo Shou: az összetett név szó szerinti jelentése Buddha Keze tea az Örök Tavasz Városából.

Yong Chun Fujianban található Xiamen és Fuzhou közt félúton, évezredes hagyományú, Kína gyorsan fejlődő régióihoz hasonlóan ellentmondásos vidék, a Minnan, vagyis a Min folyótól délre eső fijuani teatermelés legfontosabb központja. Ultramodern, gazdag épületeit, területeit nyomortanyák veszik körül. A város régi kézműves központ és a teatermesztésben is ezt a hagyományt folytatja. Teatermelésének alapjai szinte kizárólag a zöld wulongok, ezek közül is elsősorban a Tie Kuan Yin klónok.

A Fo Shou eredeti neve Xiang Yuan, citrust jelent. Miért citrus és miért Buddha keze? Azért, mert minden citrusok biloógiai anyja- beleértve ebbe nagy valószínűséggel az európai citrusféléket is - a Fo Shu nevű Xiang Yuan, azaz a Buddha keze nevű citrus gyümölcs. Abszurd, tehéntőgy alakú termése valóban emlékeztet egy lefelé fordított kézre és annak ujjaira. Termése magtalan, levet nem ad, önmagában ehetetl…

Háztartási napló a múltból

Kép
Nagypapi, aki indexes fórumozó, ellátogatott a blogomba a múltkori poszthoz, amit régi háztartási naplókról írtam. Kérésére újból keresgélni kezdtem, mert a topikjukban szóba kerültek a régi liszt és cukor árak és érdekelné őket néhány konkrét adat. 1967-ből találtam árakat, később sajnos évek maradtak ki, az árak összevontan, mint "közért" illetve "ABC" kerültek bejegyzésre, majd ismét találtam konkrét összegeket.

Nézzük:

1967. január 1 kg liszt 4.60.-Ft
1 kg cukor 10.60.-Ft

1971. április 1 kg kenyér 3.60.-Ft
1971. október babakocsi 1.200.-Ft
kabátjavítás 40.-Ft

Mesélek valamit

Kép
Sokszor érzem úgy, hogy itt már jártam, ezt már láttam. Biztos ti is voltatok így ezzel. Deja vu. Az egyik legkülönösebb ilyen érzés a kastélyokhoz fűz. Rajongok a kastélyokért. Lenyűgöz szépségük, impozáns méretük és az ismerős érzés, ha kastélyt látok: éltem már ilyen helyen.

Szeretem a kastélyokról szóló könyveket. Kedvencem a Kastélyok és mágnások, avagy az arisztokrácia világa a századvégi Magyarországon. Eredeti fotók vannak a könyvben, ha lapozgatom úgy érzem, hogy bejárom a kastélyt magát kívül és belül, az előcsarnokot az ősök portréival, végigsétálhatok a termeken, a szalonokon, megnézhetem az ebédlőt, a könyvtárat, a dolgozó- háló- és gyerekszobákat, táncolhatok a bálteremben. Beindulhat a fantáziám. Elképzelem a forgatagot ahol románcok szövődnek, látom az arcokat és álarcokat, a mosolyt és a gőgöt. De látom a családi zenélést, a karácsonyi ünnepeket is.

Milyen lány lehettem vajon? Okos kis tudorka, akit alig lehetett előcsalogatni apja könyvtárából? Vagy nagyon szép, akinek…

Csapdában az emberiség

Kép
Mayer Amschel Rothschild nem az első zsidó volt, aki keresztény közegben magasra kapaszkodott. Nem is ő volt az első pénzember, aki nemzetközi arányokban gondolkodott és működött. De ő volt az első, aki a mindenható Pénzt politikai manőverekre használta fel, a politikát pedig a Pénz halmozására, és mindkettőben teljesen gátlástalan volt. Számára egyedül a Pénz volt fontos, és az ezzel elérhető hatalom. Az uralkodókat és általában a politikusokat megvetette, bár ezt nyíltan nem mutatta. Neki tulajdonították a mondást: "Add meg nekem a hatalmat, hogy egy ország pénznemét kontrolláljam, és nem törődöm azzal, mi történik a kormányban és a parlamentben." Életében nem volt képes ezt az elvét megvalósítani, de fiai családi hagyományként megőrizték, és idővel sikerre is vitték.

Térjünk vissza a napóleoni időkhöz. A legnagyobb fogásra Nátán tett szert. A Rothschildok nemcsak tudták, hanem be is bizonyították, hogy az idő: pénz. Anglia és Franciaország között párját ritkító futárszolgá…

Ész, merészség és....gátlástalanság?

Kép
Nézzük tehát hogy esett, ami megesett a Rothschild fiúkkal. Nátán angliai működésének első valóban jelentős gyümölcse a Napoleon által 1805-ben kihirdetett kontinentális blokád sikeres kijátszása volt. A nélkülözhetetlen gyarmatáruk, különösen a cukor, a kávé és a dohány egyetlen beszerzési forrása Anglia volt, és a blokád miatt ezek árai a kontinensen roppant magasra szöktek. Megfelelő kenőpénzek árán és kedvező időpontokban azonban lehetséges volt hollandiai és észak-német kikötőkön keresztül a blokádon áttörni, mivel Napoleon ellenőrzése a terjedelmes európai partvidéken nem volt egészen teljes. Így Nátán segítségével és saját információs szolgálatukra is támaszkodva, a Rothschildok éveken keresztül hatalmas haszonnal járó gyarmatáruforgalmat bonyolítottak le.

Izgalmas történet, hogyan csempészte át Jákob és Nátán a Kelet-Indiai Társaság aranykészletét az Ibériai-félszigetre Wellingtonhoz a legrövidebb úton, francia földön keresztül. A két testvér összejátszása nagyszerűen sikerült…

A Rothschildok

Kép
A zsidók gazdasági és társadalmi felemelkedésének úgyszólván egyetlen számottevő útja a kora középkortól fogva a pénz forgalmazása: különböző pénznemek átváltása és a pénz uzsorakamatra való kihelyezése volt. Ez volt a zsidóság hagyományos specialitása a keresztény társadalmi és gazdasági rendben, melyben éltek, ennek a feladatnak ellátásáért tűrték meg őket, és ez volt jólétük és olykor üldöztetésük forrása is.

Ilyen közepesen tehetős pénzváltó családba született Mayer Amschel Rothschild a Majna parti Frankfurtban 1743-ban. Az ő zseniális, maga és nemzetsége számára elképzelhetetlen vagyont és hatalmat teremtő meglátása volt az, hogy nem kisembereket kell uzsorakamatokkal szipolyozni, hanem uralkodók és államkincstárak hitelezőjévé kell válni, és akkor majd azok fogják a kisemberekből kisajtolni a kifogyhatatlan pénzáradatokat, melyek a soha ki nem fizetett és lehetőleg ki sem fizethető kölcsönök folyományaként a hitelező bankárok pénzeszsákjaiba vég nélkül ömlenek.

Ez volt Mayer Amsch…

A pénz nagymesterei

Kép
Vissza kell nyúlnunk a múltba, ha meg akarjuk érteni a világunkban most zajló pénzügyi folyamatokat. Ismernünk kell a bankok, különösen a nemzetközi bankok praktikáit legalább alapfokon. A nemzetközi pénzemberek célja nem kevesebb, mint a pénzügyek irányítása általi világuralom. Honnan kapják a kormányok óriási pénzösszegeiket? Java részük természetesen adóból származik, de a kormányok gyakran költenek többet, mint amennyit polgáraiktól behajtani akarnak vagy tudnak, és így kénytelenek kölcsönt felvenni. Államadósságunk minden forintja után kamatot kell fizetnünk.

Az emberek sokáig azt hitték, hogy a kormány, államkötvények formájában a lakosságtól kölcsönöz. A valóságban ez csak az ország adósságának egy kis töredéke. A nemzetközi bankokként ismert óriási pénzintézetek birtokában van a kötvények legnagyobb része.

A nemzetközi bankárok évszázadokon keresztül nagy hasznot húztak királyok és kormányok pénzeléséből. Miféle biztosítékot kaphat az ember egy királytól vagy kormánytól? M…

Sorsalakítás

Kép
Az emberi lét a múlt és jövő két pontja között játszódik le. Mindannyian a rejtélyes múltból az ismeretlen jövő felé tartunk. Kevesen tudják, illetve csak egészen kivételes szellemek tudatosítják, honnan jövünk és hová megyünk. Az ember általában a születés és halál két sorompója közé beszorítva küzd titokzatos ösztönzései megvalósításáért. Úgy érzi, e rövid intervallumba kell bezsúfolni reményeit, ambícióit, szerelmi vágyait. Homályos célja elérésére, amelynek a "boldogság" fedőnevet adja, csak e villanásnyi létpillanat áll rendelkezésére.

Bár e magatartás lényegében helytelen, mivel éppen a sóvárgott célhoz nem visz soha közelebb, mégis rejt valami transzcendens magot, amely a lélek tudattalan emlékezetében gyökerezik. Ez a mag az éppen folyamatban lévő inkarnáció fontosságának sejtelme.

A sorsalakítás, a sors fölötti uralom megszerzése állandó harc a determinációval, vagyis a szellem harca az anyaggal és a démonokkal. Az anyag rajtunk súlyosodik, a démonok bennünk tombolnak…

Ahol kijön a rosszaság

Kép
Valami miatt fáj a kezem, alig tudok írni. A fájdalmakról mondjuk lemondanék, Kökénymami azt mondta gyermekkorunkban ha fájdalomra panaszkodtunk, hogy "ott jön ki a rosszaság" - sűrűn nézegettem a pocakomat akkoriban, vártam, hogy kijöjjön, de nem jött. Nem is a pocakom volt persze a legfájósabb - bár lehetett volna, mert kolbászrajongó voltam, igaz, akkoriban még nem pakolták tele tartósítószerrel meg mindenféle embernek nem való dologgal - hanem a térdem, kis csavargóként általában nem nagyon voltak ép helyek a térdemen. Egyszer, talán tíz éves lehettem, nagypapámtól egy szál kolbászt kaptam szülinapomra, királyság volt.

Hárman vagyunk lánytestvérek, különféle ízléssel hálisten. Bármikor hajlandó voltam elcserélni az alkalmakkénti tortaszeletet valami normális ételre, mondjuk egy szelet rántott husira. Sós, sós, sós. Mai napig is a sós íz a kedvencem, cukrot egész évben szinte nulla mennyiséget eszem, kivéve, ha hugitól kapok valami általa sütött finomságot, azt betolom a…

A gyertyák

Kép
A rövidre leégett gyertyácska - amelynek üszkös kanócában fekete kis manó alszik - mellettem állt. Igen, benn alszik a kis legény. Jóízűt szundikál naphosszat, csak ha a közelben gyufát gyújtanak, röppen el az álma és csak azt várja akkor, hogy odaértessük hozzá a tüzes varázsbotocskát, fölpattan ő is, hunyorgatja egy ideig a szemét, aztán ragyogóan, sárgán, mereven tekint szét maga körül.

De azt hiszem, hogy amikor benn alszik a füstös kis kanócban, akkor is mindent észrevesz, tud maga körül. Kissé búsul, ha látja a citromszínűen ragyogó gázlángok diadalát, amelyek alatt neki meg kell húzódnia az éjjeliszekrényen, a karos bronz gyertyatartómban. Hiszen senki se törődik vele komolyan. Kicsit olvasnak mellette, leginkább újságot, ha az, aki ágyba fekszik, nem tud mindjárt elaludni. Közönyösen gyújtja meg a gyertyát, elcsavarja a gonosz gázcsövek csapjait, azután lefekszik. Olvas egy negyedórát, és a végén nagyot fúj a levegőbe. A kis manó erre sóhajt egyet, talán haragszik is. Legalább …

Felhők alatt halkan suhanunk

Kép
De jó is volt. Jó csapatunk volt, csupa fiatal srác, csaj na meg egy reptéri Uaz. Kalandosak voltak az utak nagyon. Hajnalok hajnalán találkoztunk a budaörsi reptéren, bepakoltuk az autóba az összehajtogatott ballont, gondolát, gázpalackokat meg magunkat. Mindig négyen voltunk, kettő repült kettő pedig a ballont követte az Uazzal, hogy meg is találjuk, amikor földet ért. Nagyon izgalmas játék volt.
Felváltva működött a csapat, hol követők, hol repülők voltunk. Nagy élmény volt repülni. Nincs annál csodálatosabb érzés, mint némán siklani a fák felett, fölöttünk az ég, alattunk az erdő a vadakkal, a falvak a kutyákkal, akik csak nézték azt a hihetetlenül nagy furcsa tárgyat a magasban, még csak el sem szaladtak, nem is ugattak, tátott szájjal bámulták a csodát, ahogy az emberek is.

Akkoriban még az embereknek is szokatlan volt a látvány, hallottuk, ahogy a falusi asszony kiabált be a párjának " hé apjuk gyere mán, nédd, mi van ott, valami léggömb a' de hát embörök vannak benne!&q…

Hazatalálni

Kép
Mint a gólyák. Milyen messzire repülnek, és ha valami baj nem éri őket a hosszú úton, mindig visszatérnek a fészkükbe. Hazatérnek. És ez a gondolat mindannyiunk számára nagyon fontos. Menjünk el dolgozni a munkahelyünkre, utazzunk, csináljunk bármit, de térjünk haza. Olyan jó érzés már kimondani is: haza. Nem számít, mennyi gonddal jár az élet, mennyit barangolunk, szükségünk van valamilyen mágnesre, valamilyen központra, ahonnan indítjuk a műveleteinket. Sokunknak ez az otthon. De vannak különleges emberek, akiknek elég, ha a lelkükbe húzódnak vissza. Ők mindenütt otthon vannak.

A tao filozófia szerint létezik egy központi szellem, ahova mindannyiunknak vissza kell térnie. Ezt a központi szellemet egyre jobban beszennyezik a gondolataink és a civilizációnk bonyodalmai. A viszatérés egyszerűsítés. Meg kell keresni az utat vissza, a tiszta belső személyiségünkhöz, vissza a természetes állapotunkba. Nem könnyű, keveseknek sikerül igazán.

Önhipnózis

Kép
Ha azt gondolom, és úgy cselekszem, hogy nincsenek gondjaim, akkor nincsenek is. Válságban a világ, összeomlóban az országunk de én élni akarok, békében, harmóniában. Tehetem? Ha úgy akarom, igen. Önhipnózis: ha sokszor mondok el magamnak valamit, mint egy mantrát, előbb-utóbb el is hiszem. És ha elhiszem, valósággá válik.

Mióta az ember eltávolodott Istentől, vagy a Felsőbbrendű Rendszerező Elmétől, kinek hogy tetszik, folyamatosan hibákat követ el és mégcsak nem is tanul belőle. Gondokat gyártunk szüntelenül, mintha nem is tudnánk gondok nélkül élni. Boldogok vagyunk a gondjainkkal, mert elfoglaltságot adnak. Gondolkodnunk kell rajtuk, tennivalóink vannak.

Én sem vagyok kivétel. De most, amikor szinte végveszélyben van az emberiség, minden korláttal és bajjal együtt nyugodt és derűs szeretnék maradni, legalább itt, a kis mikrovilágomban.

Kavicsos part

Kép
Most téliesebb a látvány, mint a fotón. Sok hó esett, de ilyenkor is nagyon szép. Szeretem a telet. Holle anyó ad nekem havat bőven mostanában, de nincs ez mindig így. Fáznak a növények a kis állatok télen, jót tesz a hótakaró. Túlélést jelent.


Nem látni a képen, de van egy nagy kő, amin üldögélek néha, csak bámulok ki a fejemből, nézem a kutyámat, ahogy rohangál a vízben vagy mellette, kavicsokat keresgélek és mindenfélén töprengek, az élet kis és nagy dolgairól is. Na meg a kavicsokról:) Hogy vajon itt születtek vagy messziről sodorta őket ide a folyó. Biztos minden kavicsnak története van, és ha értjük őket, mesélnek is. Mind más színű szinte, megnéztétek már közelről? Egyáltalán, le szoktatok feküdni a fűbe vagy a folyóparton? Jó nézni közelről az életet, vagy a mozdulatlanságot. Az olyan örökkévaló.

Kincsem, a cicarajongó versenyló

Kép
Nagyon szeretem a lovakat. Legszívesebben "suttogó" lennék, a világ legszebb hivatása. Vannak itt a szigeten lovak, olyan is, amelyik elválasztva a többitől, külön karámban van. Időnként elbringázunk vagy eltúrázunk hozzá hugival és beszélgetek vele. Csókos a neve. Hamarosan megyünk megint, viszünk neki almát, répát, na meg a fotómasinámat, mindig elfelejtem, pedig szeretném őt megörökíteni.

Kincsem meg azért lopta magát a szívembe elismert érdemei mellett, mert imádta a cicáját. Egy kis rozoga fekete-fehér nőstény cica volt a legjobb barátja, nélküle a versenyein el sem akart indulni. Amikor egyszer Boulogne kikötőjében elkóborolt a cica, Kincsem egész tábora őt kereste. Nem tudom, meglett-e, remélem. Kincsem nagyon fiatalon halt meg, a cicák is élnek addig, leélhettek volna egy ilyen szép baráti kapcsolatot végig, együtt. Nem is értem, hogy nem tudtak vigyázni a cicára, ha tapasztalták, hogy Kincsemnek ennyire fontos.

Elég különös lovacska volt Kincsem, válogatós. Nem ivott …

A környezettudatos királynő

Kép
Annyira tetszik ez nekem. Egy királynő igenis mutasson jó példát, ha már a politikusok nem teszik. II. Erzsébet kizárólag ökoáramot használ, mert saját vízerőműve van Balmoralban, kedvenc tartózkodási helyén. Egy megawatt áramot termel, így az erőmű nem csak a kastély rengeteg termét látja el árammal, hanem még ezer, a környéken élő családnak is tud áramot adni.

Ezzel a királyi család nyári rezidenciája az első olyan kastély, amely teljesen alternatív erőforrásból látja el saját magát. Az erőmű egy hatalmas, háromszáz megawattos skót vízerőmű kicsinyített mása, egy patak mellett áll és a nemzeti áramhálózathoz is kapcsolódik. Annyi patakunk van nekünk is. Meg folyónk. Erőmű? Valaki? Lehet, hogy már az összes patakunkat is eladta a kormány? Ahogy a Vízműveket meg a szelünket is? Ha szeretnék egy pici szélkereket, ezerféle engedélyt kellene beszereznem hozzá, ha egyáltalán megadják. Ezért jó királynőnek lenni. Ő megteheti. Én meg csak hercegnő voltam és az is álmomban. Mesélek majd ról…

Ha eljön a tavasz

Kép
Mint ahogy lomb váltja a lombot, olyan csak az ember.
Földre sodorja a lombot a szél, de helyébe az erdő
mást sarjaszt újból, mikor eljön a szép tavasz újra:
így van az emberi nemzet is, egy nő, más meg aláhull.

Homérosz


Nem lehet mindenki hős

Kép
Sok kutyáról tudunk, aki cicát mentett, embereket keres és talál romok alatt, megmenti a gazdáját szóval igazi hősként szeretjük és tiszteljük őket, mint Mancsot, a legendás mentőkutyát. Az én Teóm nem hős, nem tud semmi különöset, de egyet nagyon tud: velem és a cicánkkal harmóniában élni.

Neki mindig minden úgy van jól, ahogy én csinálom. Akkor ébred, amikor én, nem ébreszt fel hajnalban, hogy enni kellene, ha dolgozom, szépen csendben elnyúlik a kosarában és figyeli minden rezdülésemet, együtt mozdul velem. Ha kimegyek a konyhába, elkísér, ha a kertbe, akkor pláne:) Ő is éppen úgy szereti a kertet mint én. Nem kaparja ki a növényeimet, nem megy olyan helyre, ahova nem szabad neki.

Gyorsan megjegyez mindent és aztán jól csinálja. Ha eljön a fél 12, akkor leül velem szemben és vár, tudja, hogy itt van a séta ideje, megyünk az erdőbe. Nagyon szeretjük az erdőt, ott aztán megmutatja, mit is tudnak a tibeti kutyák. Hatalmasakat ugrik dombról dombra, elképzelem mindezt sziklákkal, bizon…

Rémes krémes

Kép
Az a négy krémes lehet az oka, amit tavaly elpusztítottam. Kettőt nyár elején, kettőt meg nyár vége felé, kishugi szülinapján. Ilyen alkalmakkor befigyel pár süti.

És akkor most ezt így hogy? Jönnek a kilók és megrémültem. Ritkán állok a mérlegre, de egyre többet mutat. Nem ér a nevem. Alig eszem és az is tök egészséges, de komolyan. Nincs nasi, nincsenek sütik - jó, a krémeseket bevallottam - nincs kóla meg szörpikék sem, csipszek sem, semmi sem, kész csoda, hogy még élek. Vega vagyok mint tudjuk, a vegák meg általában nem dundik. Én leszek az üdítő kivétel? Affenébe is.

A kilók kúsznak felfele. Vagy a mérleg romlott el, télleg, kidobom. Mozgok eleget, naponta a túrák a kuttyommal, kertezek sokat, táncolok, ha úgy hozza kedvem, télen sztepplépcsőzöm, bringázás is bejátszik, és mégis.

Nem baj. Legyen így. Gömbölyű leszek és passz. Szeretek főzni, szeretek enni a kis színes tányérkáimból, szeretem az ételek látványát, illatát, nem őrültem meg, hogy lemondjak róluk. Az egyik legfontosabb …

Szent István, az Adria Titanicja

Kép
1915-ben készült el a minden haditechnikával felszerelt Szent István csatahajó, amely az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb hajóosztályát képviselte. Évekig a pulai kikötőben tartózkodott hadgyakorlatokon, és a város légvédelmében vett részt. Különös helyzet volt akkoriban az Adrián: ha a Monarchia flottája kifut, az Antant azonnal támad. Viszont ha nem fut, a jelenléte akkor is fenyegető, emiatt az Antant nem merészkedett osztrák-magyar felségvizekre.

1918. június 9-én éjjel indult első bevetésére a Szent István testvérhajója, a Tegetthoff és több torpedónaszád kíséretében. A kísérőhajók feladata az ellenséges torpedónaszádok távoltartása volt. Azaz lett volna, mert másnap hajnalban a Premuda-szigettől délkeletre két olasz „motorcsónak” – úgy tudjuk teljesen véletlenül – felfedezte az osztrák-magyar hajórajt, és kijátszva az őrhajók éberségét 500 méterről két torpedót lőtt a Szent Istvánra. Mi történhetett? Hihetetlen véletlen? Az őrszemek figyelmetlensége? Nem tudjuk biztosan, de ór…

Kenyeret sütöttem

Kép
Nem most először, már hónapok óta magam sütöm a kenyerünket. Bizony ám. Nagyon szépséges lesz mindig, éppen olyan mint a fotón, bár ezt a fotót nem én követtem el hanem a recept mellől nyúltam, a finomfalatos blogomból.

Csak rábeszélni tudok mindenkit, annyira egyszerű elkészíteni. Leírom nektek, hogy csináltam, ne kelljen keresgélni.

Kell hozzá:

75 dkg teljes kiőrlésű tönkönyliszt
1 csomag organikus porélesztő
2,5 teáskanál só
5 dl víz
1 dl tej
1 evőkanál méz

Nagyon vicces dolog is történt. Mikor először sütöttem és bevásároltam hozzá, fogalmam sem volt, mi az az organikus porélesztő és a bioboltomban sem tudták, vettem tehát egy normál zacskós porélesztőt. Múltkor hülyéskedtünk a Konzin és Crl megfejtette a nagy titkot: az organikus egyszerűen bio-t jelent angol nyelvterületen. Úgyhogy jót vettem:)

Na akkor kezdjük. Összemancsolom először a poros dolgokat: a lisztet, a sót és az élesztőt, összekevergetem, hogy mindenhova egyformán jusson. Egy másik edényben a tejet keverem el a vízzel, majd s…