Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2009

Kamaszkori szerelem

Kép
Tizennégy lehettem, mikor lejártunk a térre a csajokkal. Üldögéltünk a padokon, cigiztünk, néha előkerült egy-egy üveg bor is, bár engem nem nagyon érdekelt, nem szerettem az ízét se a ciginek, se a bornak, de úgy tettem mintha, attól felnőtt a csaj. Pasik meg szemben velünk, ők is padokon, nagy röhögések közepette válogattunk közülük, mentek a sugdolózások, elosztottuk őket egymás között rendesen.

Volt köztük egy hosszúhajú srác akit baromira kinéztem magamnak. Helyes arc, kamaszosan vékony alkat, az volt a mindenem na és a hosszú haj rulez, mai napig. Azt mondták, nem riad vissza egy kis bűnözéstől a csávó, volt már dolga a rendőrséggel, ez aztán még izgalmasabbá tette a szememben. Igyekeztem úgy helyezkedni, hogy feltétlenül észrevegyen, nem is volt túl nehéz. Így ment ez nyáron, ősszel, majd mikor beköszöntött a tél és beindult a koriszezon, jött ő is, mint ahogy a bandából többen is. Nagy kegy volt, ha korizás után valamelyik srác hazakísérhetett és vihette a korimat.

 Hogy rövi…

Dr. Erba Odescalchi Sándor herceg visszaemlékezései 1

Dr. Erba Odescalchi Sándor herceg Testamentum című köteteiben megjelent visszaemlékezései segítségével visz bennünket vissza az időben. Történelem, korrajz, önéletrajz is egyben. Egy hiteles szemtanú sorsán keresztül lehetünk szemlélői a tovatűnt világnak. A válogatás visszaemlékezéseiből szubjektív, de sorain nem változtatok, úgy adom közre, ahogy ő írta:

I. Ferenc József ausztriai császár, Magyarország apostoli királya és e két országról elnevezett Monarchia sok más országának uralkodója már nyolcvannégy éves volt és hatvanhat éve uralkodott ötvenmilliós birodalma felett, mikor 1914 március 23-án Budapesten, a magyar királyság székesfővárosában, a történelmi emlékű budai Vár egy kis házában megszülettem, ugyanabban az évben, mint az első világháború.

Apám a császári és királyi hadsereg altábornagya, kiről azt fogják mondani a temetésén, hogy egy oszlop dőlt ki vele, és ilyen oszlopokra építette a nagy császár és király, Ferenc József az ő hatalmas Monarchiáját. Anyám szép hercegnő, ki…

Tombolt a tenger

Kép
EM blogjában olvasgattam Gyimesről és ez eszembe juttatta azt a nyarat. 2002-ben történt, tánctáborban voltunk Erdélyben, Gyimesközéplokon, a Hargita egyik völgyében. A falu völgyi és havasi szórványtelepülés. A szórványok nevei jellemzően pataknevek, melyek egy része az itt elsőként megtelepülő székely családok neveit viseli, például Borospataka, Antalokpataka,Kováspataka. A falu Hidegség nevű része, a Hidegség patak a Bükkhavaspataka, Barackospataka, stb. a Gyimesvölgy legszebb része. Gyimesközéplokon őrzik legjobban a gyimesi csángó hagyományokat, népszokásokat, viseletet, táncokat, énekeket. Lakossága gyakorlatilag színmagyar, gyimesi csángó. Ott rendezik évente a tánctáborokat. Barátaim élnek ott, köztük egy srác, akit a neten ismertem meg. Meghívott, mentem.

Jó volt a tánctábor, élveztem. Néptáncos múltam élvezetessé tette az estéket, a táncházat, jó volt a társaság, remekül szórakoztunk. Sosem feledem az esti borozgatásokat, a helybeliek finom, jellegzetes ételeit, a szeretetük…

Konyhakertem lesz

Kép
Bizony. Elkezdtem a munkálatokat, átalakítom a kertem. Minden növénykém megmarad, csak átcsoportosításokat tervezek, és a kert hátsó részéből, ahol most a kavicsos sziklakertem van, konyhakertet varázsolok. Idén még csak előkészítés folyik majd, átültetem a növényeket, ősszel betrágyázom a talajt, betakarom és jövő tavasszal vetek bele először.

A csicsókám addigra már teremni fog, a dughagymák felét sikerült ledugnom, de abba kellett hagyni a munkákat, hideg van és nagyon erős szél fúj. Lesz tehát újhagymám, fokhagymám és mindez vegyszermentesen, ahogy szoktam. Írok majd a tapasztalatokról. Komposztálok folyamatosan, nagyon hasznos, szépek a növényeim, megélnek boldogan ezen a homokos talajon is.


A fotókon az uborka még nem saját termés, de ilyen lesz majd, a rózsás fotó viszont az enyém, ott lesz a konyhakert, a rózsák egy szép nagy cserépbe költöznek és télre majd behozom őket a házba. Legyen már jó idő, kertezni szeretnék.

Változó világunk

Kép
Lassan elfelejthetjük az élet egyszerűségét és elkezdhetek attól tartani, hogy a békés kis mikrovilágomat sem tudom megóvni az iszonyatos változásoktól, ami Gaiára, a társadalmakra, az emberiségre vár. Miért is tudnám? Én is a természet és a társadalom része vagyok, minden mindennel összefügg, én sem lehetek kivétel.

Világunk többé nem tartható fenn. A dolgok egyáltalán nem a megszokott módon zajlanak, a Föld szó szerint átalakul a talpunk alatt. Noha a klímaváltozás a legészrevehetőbb, nem ez az egyetlen dolog, ami változik. Változik világunk gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális téren is még akkor is, ha embermilliók nem akarják tudomásul venni és el sem gondolkodnak mindezen. Mindez tény és ha túl akarunk élni akkor tenni kell valamit, és nem keveset.

A tudomány maga is épp egy paradigmaváltás közepén tart. Az új paradigma mélyebb megértést szolgáltat a természet és a társadalom összetett rendszereinek mibenlétéről. Az összetett rendszerek nem lineárisak, nem lépésről lépésr…

Bene vára

Kép
Szívesen időzöm elmúlt idők eseményei között. Elbűvöl a múlt, a sok szépség, a várak, kastélyok, templomok világa. Foglalkoztat a bennük élt emberek sorsa, de szívesen barangolom be képzeletben lakóhelyeiket is.

Ismered-e, kedves Olvasó, Kandra Kabos nevét? Több, mint száz évvel ezelőtt jelent meg tollából tudományos igényű tanulmány a Mátrafüred felett épült várról, melynek neve és egykori elképzelt formája az utóbbi másfél évtizedben a várkutatás szimbóluma lett. Kandra Kabos ( 1843-1905) emlékét régészeti kutatásai, a pogány magyar ősvallás kutatási eredményei, valamint egyháztörténeti munkái őrzik. Az ő tanulmányai szolgáltatnak ma is információs anyagot az útikönyvekhez, egyéb idegenforgalmi ismertetőkhöz. A Mátra déli peremének egyik legjelentősebb középkori vára Bene vára volt, romjai a ma Gyöngyös városához tartozó Mátrafüred nevű településtől kb 1 km-re északra találhatóak egy andezitbérc tetején. A várbérc keleti lábánál a Csatorna-patak, a nyugatinál a Somor-patak folyik, a…

Ha nőnek születtél

Kép
Felháborított engem is egy nagy port kavart írás, Zappe Gábor követte el Anyák, húzzatok dolgozni címmel. Eszembe juttatott egy korábbi törvényjavaslatot a női kvótáról, arról, hogy kötelező legyen bizonyos számú nőt betenni a parlamentbe. Örültem annak idején, hogy leszavazták. Már azt is megalázónak és diszkriminatívnak éreztem, hogy egyáltalán bárki fejében megfordul az ilyesmi. Hogy kötelező érvénnyel, darabszámilag meghatározva kerüljenek nők a törvényhozók közé.

Kevés a nő a parlamentben, ez tény. De konzervatív felfogású lévén nem is gondolom, hogy egy nőnek a nagypolitikában lenne a helye, sőt azt sem gondolom, hogy amíg a gyermek pici, egyáltalán munkában a helye. Széthulló családokat látok, kulcsos gyermekeket. A társadalom alapjaiban van elszúrva. Sok nő szívesen otthon maradna a családdal, ha a férfiak eleget kereshetnének, ha visszatalálhatnánk a hagyományos értékekhez, ha ismét felértékelődne a család szerepe. Még nem indultunk el ezen az úton, de szilárd meggyőződésem, h…

A kis életmentő

Kép
Úgy bizony. Ő a cicám, Ciróka és megmentette az életemet pár éve, egy hűvös téli hajnalon. A szó szoros értelmében. Cseteltem a lányommal a korai órán, négy óra tájékán, lányka egy távoli országban él, Bali szigetén, és az időeltolódás miatt ezt az időpontot találtuk ki. Fáztam lent a nappaliban, ezért bekapcsoltam a villanyfűtőtestet, ami amolyan tartalék fűtőeszközként a falra szerelve adta a meleget mellettem, ha éppen bátorkodtam bekapcsolni. Na nem a berendezéstől féltem, hanem a számlától, amit majd kézhezkapok. Pedig félhettem volna attól is, de ezt akkor még nem tudtam.
Szóval beszélgettünk egy jót a kiscsajjal aztán úgy döntöttem alszom még egy keveset. Felmentem a hálóba, kutyáim velem - akkor még mindkettő élt - és el is aludtam nyomban. Egy idő elteltével - nem tudom, mennyit aludhattam - cicám éktelen sivalkodására ébredtem. Mint amikor párzási időszak van és oáznak a macskák, olyan hangokat hallatott de iszonyú erővel az amúgy nagyon halk cicusom. Felriadtam és azt láttam…

Rendje van annak, hogy asszony lesz a jányból

Kép
Hogy magára ne hagyjam az ifjú jegyespárt, nézzünk be hozzájuk, hogy is folytatódik szerelmük története. A jegybenjárás alatt a legény csaknem minden nap meglátogatja menyasszonyát és ajándékokat visz neki. A jegyesek ezüstpénzt hordanak a csizmában vagy a cipőben, a talpuk alatt, hogy meg ne ronthassák rosszakarók a szerelmüket. Ősi hit ez is, mint a jegykendő, mert a kendőt, pántlikát hajdan bűvös szernek tartották a gonosz szellem ellen.

A vőlegény a jókomái közül választja ki a vőfélyt, akinek ugyancsak nehéz dolga van. Ő a regősök, énekmondók utódja, ő hívogatja a vendégeket verses mondókáival. A lakodalmas háznál ezalatt folynak az előkészületek. Szerda a nagy nap, szerdán van az esküvő, nem is lehet másként. Vasárnap csinálják a csigát, hétfőn a süteményeket, kalácsot, kedden ölik le a marhát, kopasztják a baromfit.

A lakodalom előestéjén elmennek a menyasszony ágyáért csengős kocsin, pántlikás lovakkal, maskarás legényekkel, végigdalolva a falut. A menyasszony kapujában szalmabá…

Gyökerek

Kép
Különös valami az emberi élet. Ahova Isten beülteti, ott gyökeret ereszt. Hajszálnyi gyökeret elébb, mint a zsönge növényke, majd ahogy az idő telik: egyre szélesebb körben kapaszkodik a földbe, akár a fa. S ahogy növekszik, gyökere is egyre mélyebbre nyúl alá s egy idő múlva már nem is lehet kitépni onnan anélkül, hogy kár ne esnék bele, kisebb vagy nagyobb, a fa vagy az ember sajátságos természete szerint, s merthogy emberről beszélünk és nem fáról, hozzá kell tennünk a fontosság sorrendjében: az emberi lélek természete szerint.

Van fa, amelyik belepusztul az átültetésbe. Nem képes beilleszkedni az új talajba, az új éghajlatba, az új környezetbe. Elsatnyul, s idővel elpusztul. Így van az emberrel is. Ha a történelem gonosz keze kitépi a földből, ahova beleszületett, ahol emberré nőtt: nehezen leli meg helyét máshol. Akárcsak a fa. Míg fiatal alatta a gyökér: gondos kéz kiáshatja, elültetheti baj nélkül. De ha mélyen van már a gyökere, akkor az úristen törvénye szerint békében kellen…

Tibeti gyógyítók

Kép
Kétezer-ötszáz évvel ezelőtt történt, hogy Buddha Sákjamúni hirtelen fenyegetőnek találta a jövőt. Rádöbbent, hogy öregség, betegség, halál vár rá. Keresni kezdte az utat, amelyen a fájdalom enyhülhet, és rájött, hogy annak eredendő okozói - a fizikai testünk által behatárolt és önmagunkat korlátozó gondolatok és érzelmek - lelki harmóniává, békévé, nyugalommá alakíthatók.

Korai buddhista írások szerint azért szenvedünk, mert nem találjuk helyünket az örökké változó univerzumban. Buddha tanítása szerint a testünkhöz, az anyagi valósághoz való túlzott ragaszkodás növeli a szenvedést. A gyógyítás buddhista művészete a tantrák – a megszabadulást egyetlen életciklus alatt elősegítő szövegek és titkos gyakorlatok – segítségével alakult ki. A testet onnan kezdve elsődleges közvetítő eszköznek tekintették, a tökéletes boldogság és a szunnyadó energiák otthonának.

A tantrikus tan a VIII. század tájékán jutott át Indiából Tibetbe, ahol Padmaszambvha terjesztette. Halála után a tibetiek átkeltek…

Ha egy legénynek szándékja vóna

Kép
Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegyében járunk, több, mint száz évvel ezelőtt. Jóféle a közösségi élet, a kisebb községekben mindenki ismeri egymást, de a nagyobbakban is egész falura való ismeretsége van mindenkinek. Az iskolában, a munkánál, az egy utcában vagy városrészben lakók, a katonatársak erős lelki kötelékkel fűződnek egymáshoz.

A legények komának szólítják egymást, ez már a kötelességekkel is járó barátságnak a kifejezése; az ilyen komaságot bor mellett fűzik még szorosabbra. Majdnem minden legénynek van egy legjobb komája, akár tűzbe-vízbe is készek menni egymásért, jó szolgálatot tesz az ilyen kapcsolat kocsmai verekedésnél. Az egykorú lányok is összetartanak, baráti csoportokban csivitelnek egymással.

Jó korán kezdik a fiatalok az érintkezést. A lányokat hamar viszik férjhez, tizenhat, mire eladósorba kerül, mire tizenkilenc lesz, már vénnek mondják. A legények is korán nősülnek, 16-18 évesnek már van szíve választottja, de a házassággal azért kivárják a katonaság végét. Már az…

A Nagy Vadász története

Kép
Az arisztokrácia társasági életében meghatározó volt a rokonság, a több évszázados egymás közötti házasodás. A kapcsolatok létrejöttében és ápolásában szerepet játszott az iskola. A nők nagy számban tanultak angolkisasszonyoknál, a Sacré Coeurben és a Notre Dame de Sion iskoláiban, a férfiak pedig a piaristák és a ciszterek budapesti gimnáziumaiban, valamint a bécsi Thereisanumban vagy Kalksburgban.

Az arisztokrata társasági élet egyik központja, az 1827-ben gróf Széchenyi István által alapított Nemzeti Casino volt – csak férfiak számára. Valamivel többen jártak a báró Atzél Béla alapította Park Klubba – férfiak és nők. A Park Club (Országos Casino) hivatalos lapja volt 1914-ig a Szalon Újság, 1914-1944-ig pedig a Társaság, amely hetente számolt be a nemesség és a főnemesség eseményeiről: utazásaikról, báljaikról, esküvőkről, valamint a halálozási és születési eseményekről, évfordulókról.

Kedvelték a sportot is az arisztokraták. A reneszánsznak – a klasszikus görög és római kultúrához v…

Zűrzavaros idők

Kép
1918 előtt az arisztokráciának konzervatívnak, a nemesi hagyományok politikai őrzőjének illett lennie, vagy pedig liberálisnak, de az alkotmányos királyság hívének – elvből, és nem taktikából. Ebben az időben az úri mértéktől csak balra lehetett eltérni, a konzervativizmustól jobbra semmi sem volt a politikában.

1918 után az arisztokrata politikai magatartás – a kaszinói elvárás értelmében – a Habsburg-királypártiság, a legitimizmus volt. A legszigorúbb úri körök még a Horthy-féle vonalat is rossz szemmel nézték.

1919 után azonban már bőven volt politikai tér a legitimizmustól jobbra elhelyezkedő irányzatok számára. Ám a főúri világ ezt sem tűrte, féltette a latifundiumot a „kis uraktól”, a keresztény középosztálytól, a jobboldali kispolgárságtól, az ő vagyonszerző, fosztogató éhségüktől.

A főúri stílus semmilyen politikai demagógiával nem fért össze. A különítményes báró, az „ébredő” őrgróf, a nyilas gróf ugyanúgy kigolyózta magát a „jó társaságból”, mint a köztársasági vagy a szocialis…

Összetört címerek

Kép
Rossz idők jártak az arisztokráciára 1945 után. Magyarország fejlődése szempontjából a Rákosi-féle vezetés legnagyobb bűnei közé tartozott, hogy az arisztokráciát, a főnemeseket vagyis a jó neveltetésük, kitűnő körülményeik miatt igen jó képzett volt vezető réteget nem engedték beilleszkedni. Szellemi tőkéjükre óriási szükségünk lett volna.

Az arisztokraták többsége 1945 után itthon maradt (illetve 45-46-ban visszatért) és a szerényebb viszonyok között is, ha nem is túl nagy örömmel, de késznek mutatkozott az együttműködésre. Nem is az fájt nekik a legjobban, hogy elvették földjeiket, államosították egyéb tulajdonukat, hanem az, hogy nem hagyták őket emberi körülményekhez méltóan élni, nem végezhettek képzettségüknek, tudásuknak megfelelő munkát, és a gyerekeik sem tanulhattak tovább.

A Magyarországon maradt főnemesek többsége – többnyire érthető előrelátásból – már a háború végétől önként tartózkodott attól, hogy rangját, előneveit, címeit használja. Hivatalosan azonban csak 1947 januá…

Konzis írásaim

Tavaly a Konzervatórium állandó szerzője voltam. Tizenkét írásomat publikáltam ott májusban és júniusban Tita néven, ebből egyet, a Gasztronómia és Gasztrozófia címűt már korábban olvashattatok itt ebben a blogomban.

A következő napokban beteszem a többit, mind a tizenegyet szépen, sorban. Remélem, érdekesnek találjátok majd, akik ott nem olvastátok.


Kétségek között

Kép
Nagyon nehéz így élni. Megélni akarni a pillanatokat, amit olyan nehezen tanultam meg, hiszen annyira buták vagyunk mi, emberek, hogy vagy a jövőben élünk, vagy a múltban de legritkábban a jelenben.

Kavarog a lelkemben minden. December óta történnek velem a dolgok, egyszerre a legjobbak és a legszomorúbbak. Visszatért az életembe a szerelmem, akivel 19 éves korunktól ismerjük egymást és három évet együtt is éltünk, aztán elsodródtunk egymástól hogy végül hazataláljunk. Jön haza a kislányom május végén, aki ismer, tudja, mekkora nagy boldogság ez nekem, évek óta nem láttuk egymást, hiszen messzire röppent a fióka, egészen Indonéziáig, Bali szigetén él.

Tervezgetünk a Kedvessel, de szabad-e tervezni? Megvalósítani a terveket még nem tudjuk, anyukája nagyon beteg, mellette marad, míg él, mindketten így akarjuk. Utána még lehetne sok jó évünk együtt, de mit ad a világ nekünk? Éhséglázadásokat? Háborút? Meghalunk? És ha igen, hogyan? Lelőnek majd vagy éhen halunk? Ha nekünk lesz is tartaléku…

Vers a Kedvestől

Kép
Péntek reggel
Az állomás fel sem ébred,
csak lustán másik oldalára fordul,
mikor a vonatom befut.
Műbőr- és alumínium-szagától
minden korábbi vonat-út eszembe jut.
Szívem még nem fogta fel,
hogy zakatolva hozzád visz el
a téli reggel:
lelkem köré az öröm
csak lassan, ásítozva csordul,
hogy megharcoljon
széllel és hideggel.
Mikor a part felé
a kis lejtős utcán baktatok,
már színt kap a világ:
kék ég-foltokat tükröznek vissza
a szemérmes ablakok,
és éber kiskutyák csaholnak ki rám
egy-egy kertkapun;
én visszaköszönök nekik:
"Om mani padme, hum!"

A kis hajó
még a túlparton imbolyog,
mikor a vízhez érek.
A folyó, a fák,
a sirályok, a kacsák
kiáltják felém, hogy élek,
hogy csodás az élet,
mert te VAGY, mert én VAGYOK.
S ahogy a kis komp nyomán
foszlanak szét a hullámok, habok,
úgy olvadnak semmivé
a találkozásaink közti évek és napok.
A Nap felcsillan a vizen, -
mint bennem a remény, és hiszem,
hogy mint a kis hajó,
egyszer majd révedbe érek.
Még egy szakasz gyalog
utcácskák virágnevű során,
míg végre nálad vagyok.
És c…

A nő és a tao

Kép
Aprócska koromtól nagyon szeretek olvasni. Hozzátartozik a napjaimhoz, sem a tévénézés, sem az internet nem tud elrabolni az olvasástól. Legfeljebb megkönnyíti a dolgomat, könnyű és gyors netről rendelni és teszem is gyakran.

Jó lenne egy igazi nagy könyvtár, de azért az keveseknek adatik meg. Sok könyvem van, de nem elég. Minél több van, annál többet szeretnék. Könyvtárba járni jó, de az igazi jó könyveket nem nagyon akarom visszavinni, pedig ugye muszáj. Az új könyvek meg...kell az az illat. Elbűvölő. Nekem, de tudom, másnak is.

Maitreyi D.Piontek könyvét ajánlom minden olyan nőnek, aki vonzódik a keleti kultúrához, filozófiához, de azoknak is, akik egyszerűen csak a legteljesebben szeretnék megélni nőiességüket, női mivoltukat, egészségesnek és szépnek akarják tudni magukat.

Manapság a nők gyakran megfeledkeznek belső erejükről, és a pasikat akarják utánozni. Ez azonban gyengíti a női testet, és kibillenti a nőt az egyensúlyából. Nekünk nőknek meg kell tanulnunk megérteni, hogy belsől…