2012. március 19., hétfő

Komposztáljunk, nem nehéz


Komposztálni nem nehéz. Elég egy árnyas sarok a kertben, ahol ásunk egy kb. 20 cm mély, széles gödröt, oda építjük fel a komposztdombunkat. Fontos, hogy a zöldhulladék a földdel érintkezzen, hogy a talajlakók segítségünkre legyenek a korhadásnál. Mert a komposztálás folyamata mindig korhadás, a dombunknak nem szabad rothadnia.

Egymásra rétegezzük a konyhai zöldhulladékot, a lehullott leveleket, a levágott füvet, a kikapált vadnövényeket, a télen összegyűlt fahamut, egyebeket, felpakolhatjuk akár két méter magasra is, ha összegyűjtöttünk annyi zöldhulladékot. A rétegek közé egy-egy lapát földet szórunk, és ügyelünk arra, hogy nedves legyen a dombunk. Melegre, nedvességre és oxigénre van szükség a korhadáshoz. A meleget a talajlakók biztosítják és maga a bomlás, az oxigént a levegő, amennyiben a dombunkat úgy rakjuk meg, hogy levegős maradjon. A nedvességre mi figyelünk, meglocsoljuk időnként a dombot, ha nagy a szárazság, nincs eső.

Megrakjuk szépen a dombocskánkat, földdel lezárjuk és várjuk, hogy megérjen. Közben nyitunk mellette egy másik gödröt, ahova az új zöldhulladékot tesszük majd. Folyamatosan is készülhet a komposztdomb, minden nap hozzátesszük a konyhai hulladékot is, és csak nyár végén, ősszel zárjuk le, hogy következő év őszére megérjen és jó minőségű, humuszos kerti trágyánk legyen.

A faágakat, gallyakat nem árt felaprítani a gyorsabb bomlás kedvéért. Erre a célra - ha nagy mennyiségű kerti hulladékkal rendelkezünk - akár egy aprítógépet is beszerezhetünk.

Ha nincs elegendő víz a komposztdombunkban, a mikroorganizmusok a kiszáradástól tartva betokozódnak, és nem végzik el a "munkát" rendesen. A nedvességtartalom akkor optimális, ha a kezünkkel beletúrva nem folyik ki a víz az ujjaink közül, viszont a komposzt szépen összeáll, nem porlad szét.

Az oxigénellátás érdekében lazán kell a komposztdombnak állnia, és nem árt időnként átforgatni az egész rakást. Nem nehéz feladatok ezek, ha odafigyelünk picit, akár már három hónap alatt kiváló komposztunk lehet.

A diófák leveleit is komposztálhatjuk. Külön komposztdombot készítsünk, mert a diófalevelekből származó komposztot csak két év múlva használhatjuk fel. Vegyítsük vadnövényekkel, lenyírt fűvel, vagy más fák leveleivel. Érdemes komposztálni, a kwertünk, veteményesünk meghálálja.

2012. március 7., szerda

Meglepő tények az Omega-3 zsírsavakról, kapszulákról


Olvasok egy könyvet, a Dr. Neil Nedley: Döntő bizonyíték címűt. Meglepően új infók vannak benne, sok érdekesség, sok tudnivaló az egészséges életmódról, táplálkozásról. Az írója orvos, praktizáló belgyógyász. Szakterülete a szívgyógyászat, a gyomor- és bélgyógyászat, a válságkezelés és a megelőző orvoslás. Ötszáz akárhány oldalas a könyv, átfogó képet ad az egészséges életmódról, a betegségek megelőzéséről.

Ezt írja a halakról:

A hal- és a halolajfogyasztás árnyoldalai

A halolajkapszulák és más halolaj-kiegészítők nem rendelkeznek a friss, természetes halolaj jótékony hatásaival. Noha a friss ómega-3 többszörösen telítetlen savak pozitívan hatnak a vérlemezkékre és csökkentik a szívbetegség kockázatát, az oxidálódott ómega-3 zsírsavak valószínűleg éppen az ellenkezőjét teszik.  

Tárolás közben a természetes halolaj oxidálódhat, és ez igen káros az artériákra az oxidálódott koleszterin miatt. Továbbá az EPA (a halban jelen lévő ómega-3 zsírsav) is könnyen oxidálódik, s így peroxidokat alkot, melyek erőteljes szabad gyökök. Bárkinek, aki szeretné elkerülni a szabad gyököket, az lenne az első logikus lépés, hogy felhagyjon a hallal. 

A halolaj-pótlékok nem nyújtják a szívnek és a véredényeknek azokat a jótékony hatásokat, amelyekre az emberek számítanak. Van néhány fontos potenciális probléma a hal és a halolaj fogyasztásával, melyekről nem igazán tájékoztatták a lakosságot.

 1. A felnőttkorban kialakult cukorbetegség esetén a halolaj megemelheti a vércukorszintet. Egy, a Kalifornia Egyetemen végzett kísérlet során megállapították, hogy ezek az ún. II. típusú cukorbetegek éhgyomorra mért vércukorszintjükben közel 20%-os emelkedést mutattak azután, hogy mintegy négy hétig halolajat vettek magukhoz. A cukorbetegség súlyosbodásának az oka az EPA, mert ez az ómega-3 zsírsav cukorbetegeknél csökkentheti az inzulintermelést. 

2. Egy halban és halolajban igen bőséges étrend veszélyesen meg tudja növelni a vér alvadási idejét. Az eszkimóknál, noha náluk kevesebb a szívbeteg, sokkal több a szélütés, mint az amerikaiaknál. Valószínűleg halban gazdag étrendjük okozza a vérlemezke-működés romlását, melynek következménye, hogy könnyebben véreznek.

3. Kiegészítőül, pótlásként alkalmazott nagy mennyiségű halolaj felboríthatja az ember vitaminegyensúlyát. Dr. Jack Yetiv kimutatta, hogy nagy halolajadagok igen megemelhetik az A- és a D-vitamin szintjét, olyannyira, hogy toxikus hatásúvá válhatnak. Mindkét vitamin zsírban oldódik, és bár megfelelő mennyiségben az élet és egészség szempontjából szükség van rájuk, mindkettő okozhat mérgezést, sőt néhány esetben akár halált is, ha a vérben túl sok van belőlük. Másrészt egy halolajban bővelkedő étrend E-vitamin-hiányt is okozhat. 

4. Talán a legfontosabb tudnivaló, hogy a halak zsírszöveteikben koncentrálják a toxinokat. E mérgek között szerepelnek növényvédő szerek, klórozott hidrokarbonok, dioxin, chlordane és higany. 1996-ban a szakértők 47 állam halfogyasztásával kapcsolatban figyelmeztettek arra, hogy bizonyos fajok fogyasztása ártalmas. 1740 folyóra és tóra (a Nagy-tavakat is beleértve) valamint a parti területek nagy földdarabjaira terjesztették ki ezt a figyelmeztetést.  A fogyasztási tanácsok legáltalánosabban a higanyra hívják fel a figyelmet, amely agy- és idegkárosodást okozhat. Az olyan nagy halakban, mint a tonhal, kardhal és a cápa a legmagasabb a higany szintje. 

 A népszerű elgondolás ellenére, miszerint a gyümölcsök és zöldségfélék fogyasztása jár a legnagyobb kockázattal a növényvédő szerek szennyező hatása miatt, az FDA kutatói nyilvánosságra hozták, hogy a házi (haltenyészetből származó) haltermékek sokkal több növényvédő szer-maradványt tartalmaznak, mint a házilag termesztett gyümölcsök, gabona- és zöldségfélék.  A makréla a tavi pisztránggal és más édesvízi halakkal együtt, melyeket hazai tavakból fogtak ki, igen nagy valószínűséggel fertőzöttek olyan karcinogénekkel, mint a dioxin vagy a PCB (poliklór-bifenil). 

 Nem kötelező a halak bevizsgáltatása

 E könyv megírásakor még nincs a kormányzat részéről elrendelt kötelező vizsgálati program a halakra és a haltermékekre. Craig azt állítja, hogy a halak csupán 10%-a megy át valamilyen vizsgálaton, és ez is önkéntes program keretében történik. 

Nyilvánvaló, hogy szükség van egy jól kialakított halvizsgálati rendszerre, ami még nem jött létre. Ha a jótékony ómega-3 zsírok nem hal eredetű forrására bukkannánk, nem lenne jobb, ha az előbbiek alapján eltekintenénk a halaktól? Ilyen tápanyagok, élelmiszerek nem jelentenék a rák, fertőző betegségek és más betegségek kockázatát. Efféle élelmiszerek pedig igenis léteznek, ahogy később látni fogjuk. 
....

És még sok-sok érdekes infó a könyvben, amiken azért érdemes lenne elgondolkodni azoknak, akik sok omega-3 kapszulát esznek, mellé esetleg nagydózisú D vitamint. Ugyanígy azon is, érdemes-e nagykanállal enni a szintetikus vitaminokat. Szerintem semmi értelme, nem hasznosul úgysem.  
  

2012. március 5., hétfő

Kutyaélet, cicaélet

Régen írtam már róluk. Cicám, Ciróka idén 17 éves lesz, kutyusom, Teó 13. Nem is tudom elképzelni, egyszer majd, remélem még sokára, milyen lesz nélkülük az élet.

Idén télen nagy hidegek voltak nálunk a Bakonyban, sokszor volt hajnalonta -20 fok. Fáztunk néha mi is, a kandallónk sajnos nem fűti be eléggé a házat, még a konyhai csikótűzhely segítségével sem. Rengeteg fánk elfogyott, február közepén hozattunk is még 15 mázsát.  Felment a fa ára jócskán, 2200.-Ft egy mázsa, tavaly még 1900-ért vettük. 80 mázsát kell vennünk idén, a tavalyi 60 kevésnek bizonyult. Nem tudom, mennyibe kerül most a gázfűtés, lehet, hogy olcsóbb, mint a fa?

Pár kép a "népünk"-ről: