Gyökérkezelés - második rész

Folytatom tehát az előző posztot, a hivatkozások ugyanazok:

Az embert különféle kockázati tényezők hajlamosítják a gyökérkezelésből származó problémákra. Price 1200 betegen 140 ezer vizsgálatot végzett és úgy találta, hogy az emberek örökletes tényezők miatt reagálnak érzékenyebben és hevesebben a gyökérkezelésre. Ha a páciensek családjában két generáción keresztül nagyobb gyakorisággal fordult elő degeneratív betegség, akkor fogékonyabbá válnak a veszélyre.

Bizonyos stresszt okozó tényezők hatására azonban még az egészséges génállományú embert is megbetegíti a gyökérkezelés. Dr. Price szerint a két legártalmasabb stressz a terhesség és az influenza. Ilyen helyzetben sokkal valószínűbb, hogy a gyökértömött fogból szivárgó mérgek betegséget tudnak okozni. További kockázati tényezőt jelent a gyász, a szorongás, a lehűlés, az éhezés,  az akut vagy krónikus fertőzés.

A kártékony foggyökér eltávolításánál nem elég csupán a fogat kihúzni. A kutatások szerint az autoimmun betegség limfocitái legalább egy milliméter mélyen beágyazódnak a fogmederbe. A jobb eredmény érdekében ezért a foggal együtt ezt a csontfelületet is el kell távolítani.

Price kutatását sok kortárs folyóirat ismertette, eredményeit nem cáfolta meg senki. Kétségtelen, hogy a fogorvosok elsősorban anyagi érdekek miatt nem változtatták meg az eljárással kapcsolatos véleményüket, a gyökérkezelt páciensek szerencsétlenségére. Bíztató, hogy egyre több ember ismeri meg a gyökérkezeléssel járó kockázatokat.

Lehetőségek és javaslatok:

egyes holisztikus szemléletű fogorvosok szerint a gyökérkezelésnek vannak ugyan alternatívái, de egyik sem tökéletes. Van, aki azt mondja, hogy a foghúzás kevésbé mérgező eljárás, ezért kell előnyben részesíteni. A foghíj hatására azonban meggyengülnek a környező fogak, ami újabb fogveszteséghez vezet. További két lehetőség:

- a fogbeépítés, amelyet egy viszonylag nem reagens fémmel, például titánnal rögzítenek

- a híd.

Néhány egyszerű gyógymód, amely csökkenti és alacsonyan tartja a gyökérkezelt fogban lévő méreg mennyiségét:

fogyasszunk oxigénkiegészítőt vagy illóolajat, mint az oregánó vagy levendulaolaj, hetente háromszor, például hétfőn, szerdán, pénteken. (akit érdekel, annak leírom majd az adagolását). A szervezet hajlamos alkalmazkodni a méregtelenítő anyagok hatásához, ezért legjobb, ha hetente váltogatjuk azokat: például egy hétig oregánóolajat, a következő héten stabilizált oxigént, a harmadikon levendulaolajat szedjünk. Majd kezdjük elölről.

Amennyiben olyan betegséggel küszködünk, amelyet feltehetően a gyökérkezelés okoz, az illóolajos-oxigénes kezelés hetedik hetében várhatunk jelentős változást. Amennyiben nem történik semmi, szedjük gyakrabban, akár heti négy-öt-hat alkalommal a gyógyszereket - amíg beáll a javulás. Amennyiben még a napi egy kezelés hatására sem javul az állapotunk, akkor a diszharmóniát nem a gyökérkezelt fog okozza.

Létezik egy másik hasznos kiegészítő is, a mezei zsurló, amely nagyon hasznos a fogak kezelésében, megújítja, tisztítja egész szerkezetüket. Akár tablettában, akár kapszulában szedjük, méregtelennek kell lennie. A zsurló főzete szintén nem mérgező (én gyakran iszom a teáját). Ha valakit érdekel, leírom szívesen majd a főzet elkészítését. A gyógynövényboltokban, bioboltokban mindig lehet kapni szárított zsurlót, én ezt használom, mert a magas vérnyomás ellen is hasznos növényke.

A fotó forrása: Képguru

Veszélyes-e a gyökérkezelt fog az egészségre?

A gyökérkezelésnek nevezett fogászati eljárás során eltávolítják a fogban lévő ideget, majd különböző anyagokkal töltik ki az üreget. Különböző okokból gyökérkezelnek: ha súlyosan rossz a fog és másképp nem lehet megmenteni, vagy ha lecsiszolják a fogakat és korona kerül rá, de nyilván adódhatnak egyéb esetek is.

Csakhogy ez a jó szándékú művelet sajnos súlyosan veszélyezteti az egészséget. A foggyökér veszélyesen legyengítheti a belső szervek működését. Dr. Weston Price fogorvos, akit a történelem legnagyobb fogászati kutatójának tartanak, jól dokumentált tanulmányt készített erről a problémáról. Eredményei megkérdőjelezték a gyökérkezelés bevett gyakorlatának biztonságát, ennek következtében meglehetősen nagy polémiát váltottak ki a fogorvosok között. Price kutatása rámutat, hogy sokan rosszul viselik a gyökérkezelést. Azt tapasztalta, hogy ha eltávolítja a vese- és szívbetegek gyökérkezelt fogát, a legtöbb esetben javult az állapotuk. A fog és a betegség közötti összefüggés igazolására nyulakon végzett kísérletet (szegény nyulak:( ). Kísérletei közvetlen összefüggést mutattak a gyökérkezelt fog és a degeneratív betegségek között.

Price tovább kutatott és kimutatta, hogy a problémát a rosszul fertőtlenített fog okozza. A száj belsejében élő streptococcus baktériumok megtámadják a romlásnak indult fogat és pusztítani kezdik annak szöveteit. A fog belsejébe kerülve annak fogállományát is megtámadják. A dentin sok ezer apró csövecskéjében streptococcus baktériumok milliárdjai tartózkodhatnak. A problémát az okozza, hogy amikor a fogorvos fertőtleníti a fogat, az általa használt vegyszer nem jut be a fogállomány kis csatornáiba, és miután lezárja, a bélkamrában maradó baktériumok tovább szaporodnak.

A betömött fogban nincs oxigén.  A streptococcusok mutálódnak, hogy alkalmazkodni tudjanak az anaerob környezethez. Egy közönséges baktérium csak enyhén mérgező mellékterméket állít elő oxigén jelenlétében. Az  anaerob mutáns azonban mérgező anyagokat termel, amelyek átszivárognak a fogak apró résein. Immunsejtjeink túl nagyok ahhoz, hogy átférjenek ezeken a hézagokon, és a fog belsejében pusztítsák el a baktériumokat; a tápanyagban gazdag folyadékok ezzel szemben bejutnak a fogba és elősegítik a fejlődésüket. A baktériumok védetten éldegélnek a fog belsejében, és mérgezik az emberi szervezetet.

A test különféle módon reagál a fogból szivárgó méregre. Price megállapításai megkérdőjelezték kora konvencionális gondolkodását. A test például a toxin hatására gennyes váladékkal veheti körül a fogat. Price felfedezte, hogy ez a váladék szinte teljesen steril, és benntartja a toxinokat a fog belsejében. Kortársai ezzel szemben úgy gondolták, a genny ellen antibiotikumot kell adni - aminek következményeként tovább szivárog a méreg. Máskor nincs sem genny, sem fájdalom a fog körül, az enzimek "tömörítő csontgyulladást" idéznek elő, amelynek hatására a fog körül egy csontnál is keményebb anyag keletkezik, és a fogat a csonthoz forrasztja. A hagyományos orvostudomány szerint ez a tökéletes gyógyulás jele. Price azonban tudta, hogy a mérgek szivárgása folytatódik, és ha az immunrendszer nem elég erős, megtámadják a belső szerveket.

Hogy milyen kockázati tényezők hajlamosítanak bennünket a gyökérkezelésből származó problémákra, és milyen lehetséges gyógymódok vannak, a következő posztban írom le.

forrás: Paul Pitchford: Gyógyító táplálkozás
dr. Hal A. Huggins: How Root Canals Generate Toxins

Kenyérsütés

Borús az idő, esett is az eső, de sajnos csak kevés. Nagyon kellene már egy jó kis áztatás a veteményesnek, gyümölcsfáknak. Ki hinné, hogy az áprilisi méteres hó után erre vágyom?:) Alig pár hete volt.

Zének ezt a fajta kenyeret szoktam sütni, egy hétre elég egy nagy kenyér. Fehér tönkölylisztből készült, nem szereti a teljes kiőrlésűt, savanyúnak érzi.

Magamnak a kisebb kenyeret sütöttem, szintén tönkölyből, természetesen frissen őrölt tönkölybúzából, én ezt szeretem. Miután semmi bajunk nincs a gabonától - eddig sem volt - úgy döntöttem, nem zárom ki az étrendünkből. Pontosabban csak az enyémből nem, Zé eddig is evett kenyeret minden nap.  Mindig is barna kenyeret ettem, 1990 előtt Bakonyi barna nevezetűt, azóta megjelent másfajta teljes kiőrlésű is, azt szoktam enni. A paleó hatására vagy egy évig nem ettem gabonát, semmi változást nem észleltem.

Viszont a vérnyomásom kezd egészen alacsony lenni, alig szedek már gyógyszert, a béta blokkolót teljesen elhagytam. Kialakítottam, kitapasztalgattam a típusomnak megfelelő étrendet: nagyon kevés zsír, kizárólag olyan, amit nem hőkezelek: hidegen sajtolt bio olívaolaj, kókuszzsír, lenmagolaj, halolaj, vaj. Salátákba, főzelékekbe utólag beletéve. Nem eszem szintetikus vitaminokat, táplálékkiegészítőket.

Sok nyers zöldség, gyümölcs, kevés dió, mandula. Tejterméket alig eszem, néha kecsketejből készítek aludttejet. Néha bekapok pár falat kecskesajtot (nem boltit). Szénhidrátot is eszem: barna rizst, kenyeret, de nem minden nap. Délig nem eszem semmit. Nagyjából kéthetente eszem halat. Nyers tojást hetente háromszor. Hébe-hóba kávézom csak egy fél mokkáskanálnyi biokávéval, tejszínnel elkészített kávét iszom, zöld teát is csak ritkán. Csalán, citromfű, egyéb gyógynövény teát viszont csaknem minden nap.

Röviden: zsírszegény, húsmentes ételeken élek.

Bizonyos típusú embereknek megfelel a paleó, hússal és viszonylag zsírosan, más típusúaknak meg, akik a szénhidrátot emésztik jól, zsírszegényen kell táplálkozni és több szénhidrátot enni. Ami a korábbi étrendemben nem volt jó: elég zsírosan ettem sok szénhidrátot. Ez az, ami nem megy. Vagy az egyik étrend, vagy a másik. Keverve már problémákat okoz, mint nálam a magas vérnyomás. Mindenkinek magának kell rájönnie, hogy milyen típus. Nem nehéz.

Akit a kenyér receptje érdekel, megtalálja a blogomban, korábban már leírtam.