Még mindig az 1920-as években kalandozunk. Festetics Taszilónál álltunk meg a múltkor a Főherceg Sándor utcában, ígértem, hogy mesélek róla egy keveset. Különös egy ember volt, az egyszer biztos. Száznyolcvanezer holdas hitbizomány ura, anyja Hohenzollern-Hechingen hercegnő volt, feleségét pedig, Lord Hamilton lányát kártyán nyerte el a monacói hercegtől Monte Carlóban.
Híresen gőgös ember volt, az arisztokrácia ellenségei számára valóságos ideál. Még a rokonait is trónteremszerű szalonban fogadta díszmagyarban. Birtokainak alkalmazottai nem üdvözölhették ha kikocsizott keszthelyi kastélyából, hanem a földre kellett vetniük magukat, hogy ne is láthassa őket. Főherceg Sándor utcai palotája sokáig könyvtári raktár volt, hogy később Szociológiai Intézet majd az Andrássy Gyula Egyetem legyen.
Gyönyörű keszthelyi kastélyát régóta nem is Festetics kastélynak nevezik, hanem Helikon Múzeum néven mutogatják az arra járóknak. Tasziló herceg 1933-ban meghalt, majd a fia is, fiának özvegye még egy ideig Magyarországon maradt, később menekülnie kellett kisgyermekével együtt, hogy aztán a fiú, a kor szellemének megfelelően külföldön csináljon karriert. Kastélyába csak mint turista mehet, ahol szüleinek arcképei és a híres könyvtáruk mind nem az ő tulajdonát képezik többé.
Ezt is jó volt megtudni !
VálaszTörlésNem mint ha információ szegénységben élnék !
Inkább túl sok az információ. Ember legyen a talpán, aki helyére tudja tenni a dolgokat:) Nem könnyű.
VálaszTörlés