2010. november 17., szerda

Házasságban, de szabadon


Nehéz, de nem lehetetlen. Csak egy kis értelemre van szükség. Csak néhány alapvető igazságot kell felismerni. Az első, hogy senki sem születik valaki másért. A második, hogy senki nem azért van, hogy beteljesítse a te ideáljaidat. A harmadik, hogy te csak a saját szereteted fölött rendelkezel - abból annyit adhatsz, amennyit csak akarsz - de senkitől sem követelhetsz szeretetet. Ha ezeket a tényeket megértetted, akkor mindegy, hogy házas vagy, vagy sem - együtt lehettek, mert teret engedtek egymásnak, sosem avatkoztok egymás egyéniségébe.

Ha nem veszed a házasságot túl komolyan, akkor lehetsz szabad ember. Ha komolyan veszed, akkor a szabadság lehetetlenné válik. Vedd a házasságot játéknak - az egy játék. Vedd elő a humorérzéked és használd ebben a szerepben, amit az élet színpadán játszol, mert ez csak egy szerep - semmi köze a természethez vagy a valósághoz. Ez csak egy fikció.

Nagyon sok dolgot, amit humorosan kellene felfognunk, túlságosan komolyan veszünk, és ebből a komolyságból nő ki minden problémánk. Először is: minek megházasodni? Szeretsz valakit, együtt élsz valakivel - ez alapvető jogod. Bárkivel élhetsz, bárkit szerethetsz. A házasságok nem a mennyben köttetnek, itt köttetnek a földön. De ha mégis bele akarsz menni ebbe a társadalmi játékba, és nem akarsz egyedül, függetlenül élni, akkor tisztázd a társaddal, hogy ez a házasság csak egy játék. Sose vedd komolyan. Mondd meg neki, hogy ugyanolyan független leszel a házasság után, mint előtte. Beszéljétek meg, hogy nem avatkoztok egymás életébe, úgy éltek majd együtt, mint két barát, megosztva egymással örömeiteket és szabadságotokat - de soha nem lesztek egymás terhére. És bármikor, ha úgy érzitek, hogy elmúlt a tavasz, vége a mézesheteknek, nem fogjátok megjátszani magatokat, hanem akkor is őszinték lesztek egymáshoz. Útjaitok olyan ponthoz érkeztek, ahol - bármennyire is szomorú - el kell válnotok, mert együttlétetekből most már hiányzik a szerelem.

A szerelem a legnagyobb kincs az életben. Nem szabad ostoba szertartásokká alacsonyítani. A szeretet és a szabadság mindig együtt jár, nem választhatod el őket egymástól. Aki ismeri a szabadságot, az tele van szeretettel. Aki ismeri a szeretetet, az mindenképpen szabadságot akar adni. Ha annak nem tudsz szabadságot adni, akit szeretsz, akkor kinek tudsz? Ha szabadságot adsz, akkor az azt jelenti, hogy bízol a másikban. A szabadság a szeretet megnyilvánulása.

Akár házas vagy tehát, akár nem, soha ne feledd: minden házasság csak társadalmi beilleszkedés. A házasság célja nem az, hogy bezárjon és egymáshoz láncoljon benneteket, hanem az, hogy két ember fejlődését elősegítse. De a fejlődéshez szabadságra van szükség, és az eddigi kultúrák mind elfelejtették, hogy szabadság nélkül a szerelem meghal.

Látod a madarat, ahogy szárnyaival úszik a napsugárban az ég tengerén, és elbűvöl. Úgy magával ragad a szépsége, hogy elfogod és beteszed egy aranykalitkába. Azt hiszed, hogy ugyanaz a madár marad? Csak ha felszínesen szemléled. Éppen a lényeg hiányzik. Eltűnt a végtelen tér, az ég, a szabadság. Az az aranykalitka lehet, hogy számodra értékes, de a madár számára értéktelen. A madár számára az egyetlen érték az életben a szabadság a végtelen égen. És ugyanez érvényes az emberi lényekre is.

Osho nyomán....

9 megjegyzés:

  1. A házasság nem játék, mint ahogy az élet maga sem az. A házasság egy döntés, döntés a másik mellett, felelősségvállalás a másikért. Időnként egyszerű, máskor meg bonyolult. Ha játéknak fogjuk fel, akkor, mint a gyermek ha játékát megunja, ugyanúgy dobjuk el magunktól mi is, ha már nem nyújt annyi örömet. Természetesen nem állítom, hogy időnként nem jön jól a lazaság, sokszor a humor nagyon sok mindent megold, elsimít. De bárhogy is nézem, nem tudok egyetérteni az idézett gondolatokkal.
    Erzsébet

    VálaszTörlés
  2. Kedves Erzsébet, köszönöm, hogy elmondtad a véleményed. Osho-t idéztem valóban, nem én vélekedem így a házasságról. Van pár gondolata, amivel egyetértek: feltétlenül teret kell adni egymásnak, meghagyni a szabadságot. A "játék" alatt talán azt érti, hogy a könnyedség, a humor sok problémán átsegít.Jobban, mint a görcsös igyekezet, hogy megfelelni próbáljunk a másiknak, ezzel sokat elveszítenénk a saját személyiségünkből.

    Házasságban élni nem könnyű, ezt mindannyian tudjuk. De a szerelem elmúltával elmenni, különösen ha gyermekek vannak, csak nagyon indokolt esetben szabad(na). És teljesen mindegy szerintem, hogy papírral vagy anélkül él együtt két ember.

    Igaziból vitaindítónak szántam a posztot, reméltem, hogy lesz, aki hozzászól. Osho már jó párszor megbotránkoztatott engem:) de azért vannak igazán jó gondolatai is.

    VálaszTörlés
  3. Osho egy kuki. Szerintem.
    Dorka

    VálaszTörlés
  4. szabad csak akkor lehet az ember ha feltetel nelkul tud szeretni,gondolom valami ilyesmire gondolt Osho is.

    VálaszTörlés
  5. Feltétel nélkül csak az anyja szereti az embert, és ez így van jól.:)(szerencsés esetben)

    Oshot olvasgatva nekem a többi írása is eléggé lufi. Észosztós "bölcsvagyok"os, és nem kicsit közhelyes...egy egy jó gondolata pedig kizárólag a vak tyúk is talál szemet alapon fordul elő. Persze ez magánvélemény, nem kinyilatkoztatás részemről.Lehet hogy csak nagyon idegen a szemléletmódja az én földhözragadt látásmódomtól, de nagyon az az érzésem Oshoval kapcsolatban, hogy tanít, beszél, de fogalma sincs hogy miről. Lebegő szétfolyó, vattacukros tévelygések-szépelgések...

    Szubjektív véleményemet írom, fenntartva hogy nem vagyok az abszolút igazságok nagy tudója, csöppet sem. De Osho sem az.Keresgél, keresgél, és leírja:)
    Dorka

    VálaszTörlés
  6. Változó a hozzáállásom nekem is. Ami miatt nem írom le teljesen Oshot: vannak gondolatai, amelyek megérintenek. Főleg a régebbi írásaiban. Persze ilyen alapon bárkinek lehetnek olyan gondolatai és vannak is:) Csak nem mindenki képzeli bölcsnek magát.

    Valamitől rendkívül népszerű, nyilván igény van rá:)

    VálaszTörlés
  7. A bejegyzés célt ért, hiszen igazi kis eszmecsere indult el a nyomán. Köszönjük neked Tara! (Szeretem a neved, az egyik kedvenc regényemet idézi).

    VálaszTörlés
  8. Én köszönöm nektek, örülök a hozzászólóknak mindig:) Tara indiai név, írok majd róla a Hegyek lánya blogomban. De valóban, az Elfújta a szélből is eredeztethetjük, nagyon szerettem azt a regényt. És ahol most élünk, annyira szép hely és szép a kertünk, hogy átélhetem a "Tara" érzést:)

    VálaszTörlés

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy lelemény...