Legalábbis ami a táplálkozást illeti, jó lenne, ha így tennénk. Sok ősi ételünk van, amit méltatlanul elfelejtettünk. Hosszú ideig a szegények eledelének számított a hajdina, a zab és a köles, hogy csak néhányat említsek. Aztán már a szegényebbek is elfelejtették, rászoktak a finom, jó illatú, szemnek is tetszetős fehér kenyérre, gazdagnak érezve magukat tőle. Mint ahogy én gazdagnak érzem magam, ha bekapok egy Ferrero Rochest, mindjárt egy limuzinba képzelem magam, a sofőröm valami extra helyre visz éppen, én pedig pezsgőzöm és csokit majszolok, hát soha nagyobb örömöm ne legyen:) Nnna. Komolyan ne vegyétek.
Pedig mennyire egészségtelen a fehér kenyér, meg nem enném. Elmondtam már párszor, most nem kezdem mantrázni. Ma viszont, a vegák és a bio ételeket előnyben részesítők körében - akik nem feltétlenül gazdagok, mint ahogyan én sem, egyszerűen csak tudatosan táplálkoznak - reneszánszukat élik az ősi gabonák. De ismerkedjünk meg picit közelebbről a kölessel.
Az egyetlen lúgos kémhatású gabonafélénk. Nagyon sok, egészségünkre jótékony hatása van. Értékes fehérjéket, aminosavakat tartalmaz, erősíti az immunrendszert. Ragadozó barátaim időnként kétségbeesnek, hogy mi lesz velem, ha nem eszem húsféléket, biztos fehérjehiányban fogok meghalni. Már elmeséltem nekik párszor, hogy számtalan növényi eredetű étel tartalmaz fehérjét, sőt, a gyümölcsök között van olyan, amely szinte az összes, az emberi szervezet számára fontos aminosavat tartalmazza ( banán pl). De ott vannak a magok, a tofu, szóval senki ne ijedjen meg, ha akarná, sem lenne fehérje hiánya. Csak figyeljen oda arra, hogy mit eszik. Ennyi a titok.
Visszatérve a kölesre, nagyon jó energiaforrás, magas a zsírtartalma. Ásványi és nyomelem tartalma ideális, erősíti a csontokat, erős lesz a körmünk, a fogaink, dús a hajunk, ha sok kölest fogyasztunk. Jól szórakozom a reklámokon, ha véletlenül oda téved a szemem, mindenféle hókuszpókos samponnak, balzsamnak tudják be a szép hajat, elárulom, semmi köze hozzá. A hajunk is attól szép, amit megeszünk. Mint minden egyéb. A bőrünk mondjuk. A köles elkészítésénél, bármit csinálunk belőle, a négyszeres víz hozzáadása a legfontosabb. Ezt jól jegyezzétek meg. Hoztam egy király kis receptet, még kaptok karalábét, próbáljátok ki, hét végre ideális újdonság lehet az asztalotokon.
Találjatok magatoknak egy bioboltot ha szeretnétek, de olyan igazit, mint az enyém, a Bioszféra Szentendrén, ahol a tulaj és az eladólányok is elkötelezett hívei a biotáplálkozásnak, jókat beszélgetünk, ha betérek és tökéletesen megbízom bennük. Magokat, gabonát ugyanis feltétlenül onnan kell beszerezni, így egészen biztos, hogy kikerülitek a vegyszeres, esetleg génmanipulált (van ám) magokat. Most, hogy költözünk, már előre felfedeztem az új bioboltomat. Győrben van, a Fáy András utcában. Havonta, kéthavonta elmegyünk és bevásárolunk.
Na de nézzük, mit hoztam nektek mára, ha már ennyit emlegettem a kölest. Kölessel töltött karalábét készítünk, kell hozzá három karalábé, öt deka köles, fél padlizsán, egy hagyma, egy picurka cukkíni, egy paradicsom húsa, egy tojássárgája, só, bors, pirospaprika és az öntethez egy pohár tejföl és kapor. A kölest négyszeres vízben megfőzzük, gyorsan kész. A hozzávaló zöldségeket apróra vágjuk, szépen sorban megdinszteljük, kezdve a hagymával, egyenként hozzáadva a többit, padlizsán, cukkíni majd a pari húsa, leve nem kell, ne legyen túl híg a töltelékünk. Amikor a padlizsán krémessé válik, kész is. Sózzuk, borsozzuk, paprikázzuk és hozzáadjuk a kölest.
Most jön a művészetünk. Kibelezzük a karalábékat - picit macerás lesz, de legalább gyakorolhatjuk a türelem erényét - majd beletöltjük a köleses trutymost. A karalábéból kivájt részeket, a levágott tetejét lábosba tesszük és felöntjük vízzel, éppen hogy csak ellepje mindezt. Szépen ráállítgatjuk a megtöltött karalábékat, és lassú lángon, óvatosan, nem kevergetve kb egy óráig főzzük, ami inkább gőzölés-párolás ugye. Ha kész, a karalábékat tányérokra helyezzük. Kivesszük a megfőtt darabkákat is, turmixoljuk és a tejfölös-kapros mártáshoz adjuk, aztán jól a karalábékra öntjük. Tehetünk rá reszelt sajtot is, de anélkül is finom:)
Fotó: Morzsóka
Pedig mennyire egészségtelen a fehér kenyér, meg nem enném. Elmondtam már párszor, most nem kezdem mantrázni. Ma viszont, a vegák és a bio ételeket előnyben részesítők körében - akik nem feltétlenül gazdagok, mint ahogyan én sem, egyszerűen csak tudatosan táplálkoznak - reneszánszukat élik az ősi gabonák. De ismerkedjünk meg picit közelebbről a kölessel.
Az egyetlen lúgos kémhatású gabonafélénk. Nagyon sok, egészségünkre jótékony hatása van. Értékes fehérjéket, aminosavakat tartalmaz, erősíti az immunrendszert. Ragadozó barátaim időnként kétségbeesnek, hogy mi lesz velem, ha nem eszem húsféléket, biztos fehérjehiányban fogok meghalni. Már elmeséltem nekik párszor, hogy számtalan növényi eredetű étel tartalmaz fehérjét, sőt, a gyümölcsök között van olyan, amely szinte az összes, az emberi szervezet számára fontos aminosavat tartalmazza ( banán pl). De ott vannak a magok, a tofu, szóval senki ne ijedjen meg, ha akarná, sem lenne fehérje hiánya. Csak figyeljen oda arra, hogy mit eszik. Ennyi a titok.
Visszatérve a kölesre, nagyon jó energiaforrás, magas a zsírtartalma. Ásványi és nyomelem tartalma ideális, erősíti a csontokat, erős lesz a körmünk, a fogaink, dús a hajunk, ha sok kölest fogyasztunk. Jól szórakozom a reklámokon, ha véletlenül oda téved a szemem, mindenféle hókuszpókos samponnak, balzsamnak tudják be a szép hajat, elárulom, semmi köze hozzá. A hajunk is attól szép, amit megeszünk. Mint minden egyéb. A bőrünk mondjuk. A köles elkészítésénél, bármit csinálunk belőle, a négyszeres víz hozzáadása a legfontosabb. Ezt jól jegyezzétek meg. Hoztam egy király kis receptet, még kaptok karalábét, próbáljátok ki, hét végre ideális újdonság lehet az asztalotokon.
Találjatok magatoknak egy bioboltot ha szeretnétek, de olyan igazit, mint az enyém, a Bioszféra Szentendrén, ahol a tulaj és az eladólányok is elkötelezett hívei a biotáplálkozásnak, jókat beszélgetünk, ha betérek és tökéletesen megbízom bennük. Magokat, gabonát ugyanis feltétlenül onnan kell beszerezni, így egészen biztos, hogy kikerülitek a vegyszeres, esetleg génmanipulált (van ám) magokat. Most, hogy költözünk, már előre felfedeztem az új bioboltomat. Győrben van, a Fáy András utcában. Havonta, kéthavonta elmegyünk és bevásárolunk.
Na de nézzük, mit hoztam nektek mára, ha már ennyit emlegettem a kölest. Kölessel töltött karalábét készítünk, kell hozzá három karalábé, öt deka köles, fél padlizsán, egy hagyma, egy picurka cukkíni, egy paradicsom húsa, egy tojássárgája, só, bors, pirospaprika és az öntethez egy pohár tejföl és kapor. A kölest négyszeres vízben megfőzzük, gyorsan kész. A hozzávaló zöldségeket apróra vágjuk, szépen sorban megdinszteljük, kezdve a hagymával, egyenként hozzáadva a többit, padlizsán, cukkíni majd a pari húsa, leve nem kell, ne legyen túl híg a töltelékünk. Amikor a padlizsán krémessé válik, kész is. Sózzuk, borsozzuk, paprikázzuk és hozzáadjuk a kölest.
Most jön a művészetünk. Kibelezzük a karalábékat - picit macerás lesz, de legalább gyakorolhatjuk a türelem erényét - majd beletöltjük a köleses trutymost. A karalábéból kivájt részeket, a levágott tetejét lábosba tesszük és felöntjük vízzel, éppen hogy csak ellepje mindezt. Szépen ráállítgatjuk a megtöltött karalábékat, és lassú lángon, óvatosan, nem kevergetve kb egy óráig főzzük, ami inkább gőzölés-párolás ugye. Ha kész, a karalábékat tányérokra helyezzük. Kivesszük a megfőtt darabkákat is, turmixoljuk és a tejfölös-kapros mártáshoz adjuk, aztán jól a karalábékra öntjük. Tehetünk rá reszelt sajtot is, de anélkül is finom:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése