Itt van az ősz, itt van újra…. gyönyörű színekben pompázik az erdő, csodálatos fekvésű bakonyi falucskámban bármerre nézek, élvezhetem a látványt. Feltéve, ha nem homályosítja el a gomolygó füst. Bizony, sajnos ősszel megjelenik a nem szeretett és nagyon káros Nagy Kerti Avarégetés.
Sokan nem tudnak mit kezdeni a lehullott avarral. Szeretnünk kellene pedig, az avar a természet része, részt vesz az anyag természetes körforgásában, a természetben védelmet biztosít télen a talajlakóknak, az életfontosságú mikroorganizmusoknak. Melegíti a talajt, búvóhelyet jelent kerti segítőinknek, a földigilisztáknak, csigáknak, rovaroknak. A fák, bokrok alatt, zöldséges ágyásainkon otthagyhatjuk a lombot, ahogy azt a természet teszi az erdőben. Tavaszra aztán a lombtakaró szépen lebomlik, táplálva ezzel a földet.
Sokan azonban elégetik az avart, nem is tudva talán, hogy mekkora kárt okoznak ezzel a környezetüknek, a bolygónknak és nekünk magunknak, embereknek is.
Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során. A nedves zöldhulladék (gally, nyesedék, fű, lomb) füstje irritáló, maró és rendkívül sok egészségre ártalmas anyagot tartalmaz.
A kerti hulladékkal a mérgező vegyszermaradványok is elégnek, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik. A levegőbe kerülő ártalmas anyagok rákkeltő hatásúak, károsíthatják a keringési, emésztő- és az idegrendszert, a májat, csontvelőt és a belső elválasztású mirigyeket. Bőrgyulladást, allergiát, asztmát válthatnak ki, a szaporodóképességet gyengítik, rontják a tanulási képességet. A különböző veszélyes légszennyező vegyületek a már említett finom porrészecskékre tapadva könnyen bejutnak a szembe, orr- és száj-garatüregbe, tüdőbe. Az egészségre káros hatása mellett bosszúságot okoz a bűzszennyezés és az a kényelmetlenség, hogy égetés idején és utána órákig nem lehet szellőztetni.
Több egészséges megoldás is létezik avarégetés helyett:
- fűnyíróval felaprózzuk a leveleket és otthagyjuk a pázsiton, az egyéb helyeken talajtakaróként
- komposztáljuk a leveleket
- elvitetjük a felesleges leveleket a hulladékszállítókkal, az arra kijelölt kukában
Komposztálni egyáltalán nem nehéz és hasznos, jó minőségű tápláló növényi trágyával tudjuk ellátni a kertünket. Sokszor az is elég, ha egy halomba hordjuk a leveleket, némi zöldhulladékot teszünk közé, lebomlik szépen magától. A diófa levelét is komposztálhatjuk, de a diólevélből csak két év múlva lesz érett komposzt.
( a fotó innen: szon.hu)
Mifelénk is N.K.A. járja...neha az orrunkig sem látunk tőle. Ronda szokás, mert irritáló , főleg ebben a poros időben.Mi a levelekkel takarjuk be a fagyás ellen a töveket...Komposztáljuk is.
VálaszTörlésIgen, mi is használjuk arra is. A rózsákat a fiatal növénykéinket, a fügét, áfonyát, berkenyét, somot mind betakartuk. Négy komposztdombunk van, a rengeteg diólevelet is komposztáljuk.
VálaszTörlésUgye mennyire egyszerű ? És nagyszerű!
VálaszTörlés