Úgy kell gondolni az életünkre, mint egy gyors sodrású folyóra. Ne erőlködjünk semmiben sem, mert az olyan, mintha árral szemben úsznánk. Nehéz és küzdelmes. Fogadjuk el az univerzum energiáit és ez arra hasonlít, mintha hagynánk magunkat sodorni a vízzel. Visz minket a víz, miközben nem fejtünk ki energiát. Ilyen az ösztönös cselekvés, az együttmozgás az univerzum és az élet áramával.
Az ösztönös cselekvés örömteli és természetes. Néha csodálkozva nézünk vissza, hogy miként is történhettek a dolgok szinte észrevétlenül úgy, hogy elértük, amit akartunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése