Egyáltalán, mióta gondolkodik az ember? Erre a kérdésre nincsen válasz. Nemcsak az emberi gondolkodás, hanem az emberré válás egész folyamata túlságosan rejtélyes és bizonytalan.
Feltételezhető, hogy amikor az ember felismerte az okság törvényét, azt, hogy a dolgok között ok-okozati viszonyok vannak, akkor már absztrakt módon tudott gondolkodni. Sőt, még az is feltételezhető, hogy ez a felismerés heurisztikus mámort váltott ki belőle. Talán ezért abszolutizálta az okságot. Ezzel eljutottunk a mágikus gondolkodás sajátosságainak szemügyre vevéséhez.
1. A mágikus gondolkodás nem tesz különbséget lényeges és lényegtelen összefüggések között. Minden egyenlő eséllyel lehet ok és okozat.
2. A mágikus gondolkodás a világot egyanyagúnak tartja. Minden jelenségnek ugyanazok az építőkövei.
3. A mágikus gondolkodás metamorfikus. Az első és a második sajátosság következtében minden dolog átalakulhat valami mássá.
4. A mágikus gondolkodás analogikus. Ami hasonlít, az ugyanaz.
5. A mágikus gondolkodásban még több a képi elem, pl. erkölcsi tanításaiban a művészi kép, a példabeszéd, mint az elvont fogalmi kifejtés.
Popper Péter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése