Izzik a galagonya

Megterem erdős, fás térségekben, legelők szélén, cserjésekben, elhanyagolt tarvágásokon. Cserjeszerű növény, laza koronaképződéssel. Az egész ország területén szinte mindenütt előfordul. A növényt évszázadok óta ismerjük, a cserje többnyire kertekben, szántóföldek szélén nő, vadon vagy telepített formában. A kilenc méteresre is megnövő bokor, formára nyesve fehér virágaival, piros bogyóival gyakorta szolgál dekoratív kerítésként is. Májusban és júniusban virágzik, ez a virág érése, a gyűjtés időszaka. Amikor a virág leveles hajtásait szedjük, három-négy levéllel együtt a virágot is szakítsuk le.

Napon történő szárítása nem ajánlatos. Árnyékban is kedvezően szárad és megőrzi hatóanyagát, illatát és aromáját. A galagonya hajtásából főzött tea az érelmeszesedésben szenvedő idősebb szervezet erősítésére ajánlott. Gyümölcse többféle vitamint tartalmaz.

A galagonya tartósítása


A nem dércsípett állapotú, de kellően megérett gyümölcsöt leszedjük, megtisztítjuk, és nagyon vékony rétegre terítve megszárítjuk. Üvegekben vagy vászonzacskóban hűvös, száraz helyen tároljuk. Télen forrázva, teaként használjuk. Magas vitamintartalma és gyógyhatása jól érvényesül.

A népi gyógyászatban leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike. Az első ismert feljegyzések egyike 1305 körül keletkezett, s szerzője még köszvény ellen ajánlotta, ám egyes források szerint a népi orvoslás szívpanaszok enyhítésére is használta. Ezt az alkalmazásmódot igazolták később a 19-20 századi vizsgálatok, melyek szerint a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható gyógynövény. A kutatások során kiderült, hogy a növény úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy jóformán semmilyen mellékhatása nincs.

A galagonya levelében, termésében és virágzó ágvégében egyaránt sokféle vegyület fordul elő: flavonoidok, aminok, triterpénszármazékok, kolin, acetil-kolin, purinszármazékok, amigdalin, pektinek, antocianidinek és proantocianidinek.

Régóta ismeretes, hogy a galagonya hatóanyagai csökkentik a vérnyomást (ha nem is közvetlenül) és a vér koleszterinszintjét, megakadályozzák, hogy koleszterin rakódjon az érfalra, s ritkítják a szívtáji szorító fájdalommal járó (angina pektoriszos) rohamokat is. Jótét hatásuk annak tulajdonítható, hogy a szívkoszorúerek tágításával javítják a szívizomzat vérellátását, elősegítik azokat az anyagcsere-folyamatokat, amelyeknek következtében nő a szívösszehúzódások ereje, s az úgynevezett angiotenzin-átalakító enzim gátlásával fékezik a vérnyomás-növekedést. Az értágítás egyrészt annak tulajdonítható, hogy bizonyos flavonoidok elernyesztik a szívkoszorúerek simaizomzatát, másrészt jó néhány anyagot megakadályoznak abban, hogy a szívbeli erek simaizmát összehúzzák.

Hatóanyagai infarktus után a szívizomzat vérellátását, az ér újraképződését segítik elő, a vérnyomást és pulzusszámot csökkentik, s ezzel együtt fokozzák a szervek és az izmok vérellátását. A 40 év feletti, keveset mozgó, rendszertelenül táplálkozó, dohányzó, nagy igénybevételnek, erős stresszhatásoknak kitett menedzserek szívműködési zavarainak megelőzésére is kiváló megoldás a naponta fogyasztott galagonyatea.

A galagonya terméséből gyümölcszseléket és mártásokat készíthetünk. A termés pektin tartalma miatt a zselék és a mártások szépen szilárdulnak, de ne felejtsük el őket még melegen átszűrni. A galagonya virágai is ehetők, különböző ételeket, salátákat díszíthetünk velük. A galagonya pörkölt magjai pedig a kávéhoz hasonlóan használhatóak fel.

Milyen gyönyörűen ír róla Weöres Sándor, nem hagyhatom ki:):


Weöres Sándor: Galagonya

Őszi éjjel

izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya magába.
Hogyha a Hold rá fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya

ruhája

forrás: Herbáció