Sokat gondolkodom azon, hogy mit tegyünk majd a rengeteg gyümölccsel, ami a kertünkben terem. Van bőven szilvánk, almánk, sárgabarackunk, cseresznyénk, meggyünk, megenni biztosan nem tudjuk majd. Adunk a családnak belőle, ez természetes, de még akkor marad bőven. A hagyományos befőzési módoknak nem vagyok híve, hiszem, hogy a gyümölcs természetes állapotában jó, hő hatására már nem túl sok vitamint tartalmaz.
Horváth Adrient olvasva talán megpróbálkozunk majd az aszalással, ha sikerül kitalálnunk, hol és hogyan tegyük. Ők napkollektoros aszalót készítettek házilag egy leírás alapján, a férje ügyes kezű ezermester lehet, mert ő alkotta meg. Az aszaló azóta folyamatosan üzemel náluk, mindenféle gyümölcsöt aszalnak, de száradt már benne bazsalikom, citromfű, paradicsom és bodzabogyó is.
Több évezredes módszer az aszalás, az ősi Egyiptomban, Kínában és Görögországban is tartósítottak szárítással. Napjainkban újból egyre népszerűbb. Mikor mazsolát eszem mézzel, mindig eszembe jut a napsütés, az édes kis szőlőszemecske elraktározta, megőrizte a nap melegét. Átadja a napenergiát, szinte felmelegszik tőle az ember lánya.
Az aszalás a legtermészetesebb tartósítási eljárás, az ilyen módon eltárolt zöldségek, gyümölcsök nagy tápértékkel bírnak, értékes élelmiszernek számítanak. Jó szolgálatot tesznek télen. Felhasználhatjuk őket sütemények, müzlik, gyümölcsteák készítéséhez, vagy finom köretként, töltelékként. Belekeverhetjük joghurtba, rizses ételekbe - akár édes, akár sós formában - gyümölcskenyerekbe.
A vadon termő gyümölcsöket is aszalhatjuk. Régi írásokban olvashatjuk, hogy egyes gyümölcsöknek, zöldségeknek különleges varázserőt tulajdonítottak, úgy vélték, ha elfogyasztják ezeket, a különleges erők beléjük is átköltöznek. Az alma az ellenállhatatlanság, a cseresznye a termékenység, az egres a boszorkányok elűzésének szimbóluma volt.
Az aszalt termények nagy erőtartalékot jelentenek a hideg téli hónapokban. Magas szőlőcukortartalmuk a szerevezetünk számára könnyen és gyorsan hasznosítható energiaforrást jelent. Sok egyéb jótékony hatással is rendelkeznek.
Téli tea
Egyenlő mennyiségű tört csipkebogyó, felkockázott aszalt barack, kevés hibiszkuszvirág, ízlés szerint őrölt fahéj, reszelt szerecsendió. egy-két marék szárított bodzavirág, borsmenta és kevés mazsola forrázata.
A tea erősen melegítő hatású a benne lévő fűszerek miatt. Ha mézzel, kevés citrommal vagy naranccsal ízesítjük, kellemes aromájú élvezeti teát kapunk.
Igen, a burgi is jó lenne, de ott is az történik, hogy elvész a C vitamin főzés közben. Marad a savanyú káposzta:) Egyébként a savanyítást is meg fogjuk tanulni, így biztosan nem kerülnek bele adalék anyagok.
VálaszTörlésKöszönöm a jókívánságot, Laci!:) Talán lesz néhány olvasó, akit érdekelni fog a blog.
Laci írta:
VálaszTörlésKedves Tara!
Főleg a C-vitamin érzékeny a hőre. Sajnos érzékeny az aszalásra is. Hihetetlenül gyorsan bomlik, és főleg levegővel érintkezve oxidálódik. Ezért télen a legfőbb C-vitamin forrásunk marad a burgonya és a déli gyümölcsök. Igen, a burgonya. Igaz, hogy a savanyú káposztában több a C-vitamin, de a burgonyából viszont sokkal többet fogyasztunk.
A hőkezelés nem teszi tönkre az A, D, E és a legtöbb B-vitamint sem, de az ásványi anyagokra sem hat.
Sok sikert az új blogodhoz.
Laci