2013. május 20., hétfő

Gyökérkezelés - második rész



Folytatom tehát az előző posztot, a hivatkozások ugyanazok:

Az embert különféle kockázati tényezők hajlamosítják a gyökérkezelésből származó problémákra. Price 1200 betegen 140 ezer vizsgálatot végzett és úgy találta, hogy az emberek örökletes tényezők miatt reagálnak érzékenyebben és hevesebben a gyökérkezelésre. Ha a páciensek családjában két generáción keresztül nagyobb gyakorisággal fordult elő degeneratív betegség, akkor fogékonyabbá válnak a veszélyre.

Bizonyos stresszt okozó tényezők hatására azonban még az egészséges génállományú embert is megbetegíti a gyökérkezelés. Dr. Price szerint a két legártalmasabb stressz a terhesség és az influenza. Ilyen helyzetben sokkal valószínűbb, hogy a gyökértömött fogból szivárgó mérgek betegséget tudnak okozni. További kockázati tényezőt jelent a gyász, a szorongás, a lehűlés, az éhezés,  az akut vagy krónikus fertőzés.

A kártékony foggyökér eltávolításánál nem elég csupán a fogat kihúzni. A kutatások szerint az autoimmun betegség limfocitái legalább egy milliméter mélyen beágyazódnak a fogmederbe. A jobb eredmény érdekében ezért a foggal együtt ezt a csontfelületet is el kell távolítani.

Price kutatását sok kortárs folyóirat ismertette, eredményeit nem cáfolta meg senki. Kétségtelen, hogy a fogorvosok elsősorban anyagi érdekek miatt nem változtatták meg az eljárással kapcsolatos véleményüket, a gyökérkezelt páciensek szerencsétlenségére. Bíztató, hogy egyre több ember ismeri meg a gyökérkezeléssel járó kockázatokat.

Lehetőségek és javaslatok:

egyes holisztikus szemléletű fogorvosok szerint a gyökérkezelésnek vannak ugyan alternatívái, de egyik sem tökéletes. Van, aki azt mondja, hogy a foghúzás kevésbé mérgező eljárás, ezért kell előnyben részesíteni. A foghíj hatására azonban meggyengülnek a környező fogak, ami újabb fogveszteséghez vezet. További két lehetőség:

- a fogbeépítés, amelyet egy viszonylag nem reagens fémmel, például titánnal rögzítenek

- a híd.

Néhány egyszerű gyógymód, amely csökkenti és alacsonyan tartja a gyökérkezelt fogban lévő méreg mennyiségét:

fogyasszunk oxigénkiegészítőt vagy illóolajat, mint az oregánó vagy levendulaolaj, hetente háromszor, például hétfőn, szerdán, pénteken. (akit érdekel, annak leírom majd az adagolását). A szervezet hajlamos alkalmazkodni a méregtelenítő anyagok hatásához, ezért legjobb, ha hetente váltogatjuk azokat: például egy hétig oregánóolajat, a következő héten stabilizált oxigént, a harmadikon levendulaolajat szedjünk. Majd kezdjük elölről.

Amennyiben olyan betegséggel küszködünk, amelyet feltehetően a gyökérkezelés okoz, az illóolajos-oxigénes kezelés hetedik hetében várhatunk jelentős változást. Amennyiben nem történik semmi, szedjük gyakrabban, akár heti négy-öt-hat alkalommal a gyógyszereket - amíg beáll a javulás. Amennyiben még a napi egy kezelés hatására sem javul az állapotunk, akkor a diszharmóniát nem a gyökérkezelt fog okozza.

Létezik egy másik hasznos kiegészítő is, a mezei zsurló, amely nagyon hasznos a fogak kezelésében, megújítja, tisztítja egész szerkezetüket. Akár tablettában, akár kapszulában szedjük, méregtelennek kell lennie. A zsurló főzete szintén nem mérgező (én gyakran iszom a teáját). Ha valakit érdekel, leírom szívesen majd a főzet elkészítését. A gyógynövényboltokban, bioboltokban mindig lehet kapni szárított zsurlót, én ezt használom, mert a magas vérnyomás ellen is hasznos növényke.

A fotó forrása: Képguru

2 megjegyzés:

  1. Kedves Tara!
    Kérlek írd meg a főzet elkészítését!
    Köszönettel: Vikóc

    VálaszTörlés
  2. Szia Vikóc!

    Hamarosan megteszem, készen kell lennem a határidős munkámmal, majd utána:) Nagyjából jövő hét eleje.

    VálaszTörlés