A Tao bölcsei

Ebből a szemszögből tekintve a dolgokat nyilvánvaló, hogy a világ egyre inkább elvesztette a Taót és a Tao elvesztette a világot. Ha pedig a Tao és a világ elvesztették egymást, a Tao követői hogyan is tudnának megbecsülést szerezni a világnak? S a világ hogyan is tudna a Tao előtt ismét megbecsülést szerezni, ha pedig nincs arra lehetőség, hogy a Tao érvényt szerezzen a világ és a világ a Tao előtt? A bölcs - ha nem is jut eszébe visszavonulni a hegyek erdőibe - tulajdonképpen mégis csak elrejtekezve él, mégpedig anélkül, hogy szándékosan el kellene rejtekeznie.

Azok, akiket a régi időben "elrejtekező bölcseknek" neveztek, egyáltalán nem vonultak vissza, bújtak el az emberek tekintete elől; egyáltalában nem burkolóztak hallgatásba, és nem titkolták ismereteiket, de az idők kedvezőtlenek és zavarosak voltak.

Ha az idők megengedték vona, hogy nagyszabásúan beleavatkozzanak a világ folyásába, úgy visszavezették volna a világot az ősi egységhez, mintha semmi sem történt volna. Mivel a kedvezőtlen körülmények teljesen lehetetlenné tették működésüket a földön, gyökereiket mélyebbre eresztették és tökéletes csendben várakoztak. Ez önmaguk megőrzésének egyedüli útja.

Csuang-ce

És a mostani idők? Hol vannak a bölcsek? Másban már nem nagyon reménykedhetünk, ha körbenézünk, mint abban, hogy az emberek engedik előtérbe kerülni spirituális énjüket, a bölcsek előbújnak és átvezetnek bennünket egy élhető világba.

(fotó: Képguru)

A kreativitás erőt ad

Mind szomjazzuk a sikert. Nem csak a pénz, presztizs vagy hatalom szempontjából, hanem csak azon egyszerű sikert, hogy működnek a dolgok. Ha például kertészkedsz, szeretnéd, hogy a virágaid meghálálják a törődésed. Ha iskolába jársz, szeretnéd elsajátítani a tanulnivalókat. Tudósként eredményeket vársz a kísérleteidtől. Bloggerként annak örülsz, ha minél többen olvassák az írásaidat. Mindannyian sikeresek akarunk lenni.

De amikor rátalálunk valamire, ami működik, nagy bátorságot igényel, hogy túlmenjünk a határainkon. Ez különösen nyilvánvaló az olyan kreatív területeken, mint a képzőművészet, a zene és az írás. Nehéz értő közönségre lelni, és amint megtalálsz valamit, ami működik, nehéz elengedni. Folyton ismétled ugyanazt, mint a zenész, aki ugyanazzal a motívummal fut be. De függetlenül a területtől, ahol tevékenykedsz, nem szabad ezt csinálnod. Ne ugorj ki kétszer ugyanabból a lyukból. Talán nem hoz olyan sokat a konyhára, sokkal többet ad viszont egy egészen más mérce szerint.

A spiritualitás alkotást jelent. Csak a kreativitásból meríthetsz elég erőt ahhoz, hogy követhesd a Taót. Csak azzal formázhatod át a személyiségedet spirituális járművé. Csak a rendkívüli változatosság révén követheted az állandóan változó Taót. Ezért, amikor a Taót követed, ne ragaszkodj módszerekhez vagy dogmákhoz. Légy spontán.

Teng Ming-Tao nyomán

A víz jósága

A legmagasabb jóság hasonló a vízhez. A víz jósága az, hogy hasznára van minden létezőnek, anélkül, hogy küzdene, s megelégszik azokkal a helyekkel, amelyeket minden ember gyűlöl. Ezért van a víz oly közel a taohoz.

Lakozásra legjobb a föld., érzelmekben legjobb a mély, az emberi kapcsolatokban legjobb az emberség, a szó legyen mindig megbízható, a kormányzás teremtsen mindig rendet, a szolgálat feleljen meg a képességeknek, a vállalkozás igazodjék a megfelelő időhöz. Ez mind azért jó, mert nem vezet vetélkedéshez, s ezért nem hibázik.

Lao-ce

A Micimackó Módszer

Mire az erdő alá ért, jókorára megnőtt a patak. Majdnem folyó lett belőle. Na és az ekkorára megdagadt Patak már nem ugrál és csörgedezik, mint egy patak, mert akkor még fiatal és kicsi. Így mint folyó szép méltóságosan hömpölyög. Tudja hová ér, mondja is magának: sietni, azt nem muszáj. Egyszer úgyis odaérünk.

Mi is odaértünk ahhoz, amit a taoista nem-cselekvés legfőbb alapelemének tartank. Kínában Vu Vej a neve. Ugyanilyen jellegű Micimackó nem-cselekvése is. Nekünk, európaiaknak nincs erre kellő kifejezésünk. De mivel itt az ideje, hogy feljegyezzük és nevet adjunk neki, nevezzük Micimackó Módszernek.

Vu Vej szó szerint annyit tesz, hogy "nem cselekszünk, nem okozunk", vagyis hogy nem csinálunk semmit szándékosan. A mindennapi gyakorlatban olyan erőlködés nélküli cselekvést jelent, amely híján van tolakodásnak, támadásnak, énkultusznak. A Vej írásjel egy karmos kéz és a majom szimbólumából fejlődött ki, mag a Vu Vej szóösszetétel jelentése az, hogy "ne szegüljünk szembe a dolgok természetével". Ne akarjunk okoskodásunkkal megbolygatni semmit és majom módjára Belepiszkálni!

Hatásában a Vu Vej olyan, mint a folyóvíz, amely körbenyaldossa a sziklát. Magatartása nem olyan, amely mindenen keresztülgázol, amivel rendszerint "rövidzárlatot" okoz a természeti törvényekben, hanem olyan, amely belső érzékenységéből fakadóan átveszi a dolgok természetes ritmusát.

Benjamin Hoff: Micimackó és a Tao - részlet

a következő posztban adok majd erre egy szemléletes példát Csuang-ce írásaiból.

Az igazi Tao

Miért keres oly sok ember idegen vallásokat? Miért van annyi idegen nyelvről lefordított filozófiánk? Azok, akik vizsgálgatják a Taót, kérdezik, hogy kínainak kell-e születnünk ahhoz, hogy hasznunkra váljon. Való igaz, a Tao tanulmányainak egy része csak kínaiul létezik.Az is igaz, hogy a taoizmust soha nem exportálják - szemben a buddhizmussal, iszlámmal, hinduizmussal, kereszténységgel és a judaizmussal - és soha nem is hirdették Kína öt szent hegyén túl. De ez a taoizmus nem a Tao, amire neked van szükséged.

Az igazi Tao nemzetiségtől, felekezettől független. Messze meghaladja még a legértelmesebb emberi lény fogalmait is, tehát egyetlen kultúra vagy faj sem mondhatja magáénak. A Tao megértésének szükségessége egyetemes, az emberek pusztán más nevet adnak neki a maguk nyelvén. A Tao magának az életnek az esszenciája, így mindenkinek megadatott a lehetőség a megismerésére. Mindig megtalálható itt és most, így hát minden őszinte kereső számára elérhető.

Áramlás

Az időnkénti áradásoktól eltekintve még a legnagyobb folyam is követi medrét. Arra folyik, amerre utat talál a sziklák és a kövek között. Ha elzárják az útját, ha elmozdítják a szirtfalakat, ha arrébb tolják a sziklákat, másfelé keres utat magának. Akár még visszafelé is folyhat, ha elég sok föld megmozdul.

Ugyanez vonatkozik életünk folyására is. Amint életünk rögzített tárgyai elmozdulnak, a körülményeink megváltoznak. Ha másik városba költözünk, megváltozik az életünk. Ha új házasságot kötünk a régi helyett szintén átrendezi az életünket. Ha jó szomszédságban nyitunk üzletet, életünk felvirágzik. Ha jó fekvésű házat választunk, egészségben élhetünk. Ha megfelelően rendezzük be lakásunkat, kényelmet teremthetünk. Helyes táplálkozással meg is hosszabbíthatjuk az életünket. Röviden, a tao követői felismerik, hogy az élet árama is befolyásolható valamilyen mértékben, mindössze a jellemzőit kell tudatosan megváltoztatnunk.

Az élet áramló energia. A levegő, amit belélegzünk, az erő, ami az időjárást alakítja, az összes elme egyesült ereje. Ez tartja mozgásban a folyókat, táplálja a szívünket, miatta kék az ég. Ez az energiafolyam állandóan folyik az adott pillanatban létező rögzített pontoknak megfelelően. Ezért, ha életünk sarkalatos pontjait elmozdítjuk, megváltoztatjuk az áramlást. A választás és változtatás szabadsága a kezünkben van.

Deng Ming-Dao

Tudományos kísérletek és misztikus élmények

Első pillantásra meglepőnek tűnhet a tudományos kísérletek és a misztikus élmények párhuzamba állítása, hiszen a megfigyelés egészen eltérő módjairól van szó. A fizikusok kísérleteit jól megtervezett csapatmunka és rendkívül kifinomult műszerek jellemzik, a misztikusok ezzel szemben tisztán belső figyelmük révén jutnak el a tudáshoz, nem használnak semmiféle műszert csupán a meditáció magányát.

A tudományos kísérleteket bárki és bármikor megismételheti, míg a misztikus élmények csak keveseknek és csak különleges alkalmakkor adatnak meg. A misztikus élmény semmivel sem különlegesebb, mint egy modern fizikai kísérlet. Még csak kifinomultabbnak sem mondható, csupán a kifinomultság más fajtájáról van szó.

A fizikus műszerarzenáljának bonyolultsága és hatékonysága egyenértékű a mély meditációban levő misztikus tudatának bonyolultságával és hatékonyságával - mind fizikai, mind pedig spirituális értelemben - sőt, olykor felül is múlja azt. A fizikusok és a misztikusok a természet megfigyelésének olyan rendkívül kifinomult módszereit fejlesztették ki, amelyek a laikus számára teljesen megközelíthetetlenek. Egyetlen oldalnyi szöveg egy fizikai szaklapból legalább olyan rejtélyesnek tűnik, mint amilyen egy tibeti mandala. Mind a kettő feljegyzés a világegyetem természetének vizsgálatáról.

Fritjof Capra: A fizika taója

Ecetkóstolók

Képzeljük el, hogy egy nagy kínai város szűk utcáján sétálgatva egyszer csak aprócska boltra bukkanunk, ahol klasszikus stílusban festett tekercseket árulnak. Be is megyünk és mondjuk, hogy mutassanak valamit, ami allegorikus: lehet humoros is, de okvetlenül Örökérvényű legyen. A kereskedő mosolyog.

- épp van ilyesmi nálam - mondja, az Ecetkóstolók egy másolata.

És kibontva a tekercset, elénk teregeti a széles asztalra, hogy szemügyre vehessük. Majd bocsánatkérést mormolva hátramegy a boltba, és magunkra hagy a festménnyel. Három embert látunk egy ecetesdézsa körül álldogálni. Mindhárman belemártják ujjukat az ecetbe és megkóstolják. Mindhárom arc más-más véleményt tükröz. És mivel a festmény allegória, tudjuk, hogy nem holmi közönséges ecetkóstolókat látunk hanem Kína Három Tanítómesterét, és az ecet, amit nyalogatnak, a Élet Esszenciája. A három mester K'ung Fu-ce (Konfucius), Buddha és Lao-ce, a legrégibb taoista mű szerzője. Az első arc savanyú, a második keserű, de a harmadik arcon mosoly ül.

Konfucius számára igen savanyúnak tűnhetett az élet. Szerinte a jelen nem tart lépést a múlttal, és az ember földi irányítása nincs összhangban a Mennyei Úttal, a világmindenség irányítójával. Nagy súlyt helyezett az ősök tiszteletére, roppant fontosnak tartotta az ősi szertartásokat és ceremóniákat, melyekben a császár, a Menny Fia közvetítőként szerepelt a végtelen ég és a véges föld között. A konfucianizmus apróra kimért, szabályos ritmusú udvari zenéje, az előírásos lépések, gesztusok és beszédfordulatok, az egész körülményes szertartásrendszer ennek a sajátságos időnek sajátságos céljait szolgálta.

A festmény második alakja Buddha. Ő roppant keserűnek érezte a földi létet, telis-teli érzelmi kötelékekkel és vágyakkal, amelyek szenvedésbe torkollnak. A világot egyetlen nagy kelepcének látta, ahol minden csak káprázat, és minden teremtmény a gyötrelem örökké forgó kerekei között küszködik. Hogy békére leljen, a buddhista előtt (legalábbis szerinte) egyetlen út áll: felülemelkedni ezen a "porvilágon" és eljutni a Nirvánába, a "szélmentes országba". Habár az alapjában véve optimista kínaiak jól átgyúrták az Indiából áttelepített buddhizmust, a jámbor buddhista mágis úgy találja, hogy a Nirvánához vezető utat ugyancsak akadályozza a mindennapi létezés keserű szele.

Lao-ce szerint az ember mindenkor megtalálhatja azt a harmóniát, amely a kezdet kezdete óta fennáll az Ég és a Föld között, de ehhez nem az az út vezet, amely a konfuciusi szabályokon alapszik. Mint ahogy ezt Az Út és Erény Könyvében, a Tao Te Kingben kinyilatkoztatta, a föld voltaképpen az ég visszatükröződése, és nem az ember, hanem saját történyei irányítják. Ezek a törvények a távoli bolygók forgására éppúgy kihatnak, mint az erdei madarak és a tengeri halak életére. Lao-ce szerint minél több ember üti bele orrát a természet egyensúlyába, annál inkább felborul a harmónia. Minél több az erőszak, annál nagyobb a baj. Hisz mindennek megvan a saját belső természete - akár nehéz, akár könnyű, akár nedves, akár száraz, akár gyors, akár lassú - amit nem lehet megerőszakolni, mert abból csak baj származik.

Lao-ce szerint a világ nem kelepce, hanem bölcs tanítómester, akinek a leckéit éppúgy jó lesz megtanulnunk, ahogyan törvényeit is követnünk kell. És akkor minden jól megy majd. Lao-ce nem azt tanácsolja, hogy emelkedjünk a "porvilág" fölé, hanem azt, hogy egyesüljünk a világ porával. Azt, amit minden égi és földi dolog mögött működni látott, elnevezte tao - nak, az Út-nak. A taoizmus alapjainak leegyszerűsítve az a lényege, miként értékeljük és dolgozzuk fel mindazt, ami a hétköznapi életben történik velünk s mit tanulhatunk belőle. Ennek a harmonikus életmódnak természetes következménye a boldogság. Úgy is mondhatjuk, hogy a taoista személyiség legfigyelemreméltóbb tulajdonsága a boldog derű és az a finom humorérzék, amely a legmélyértelműbb írásokban is jelen van - például a kétezerötszáz éves Tao Te Kingben.

Miért mosolyog Lao-ce a festményen? Hiszen az életet szimbolizáló ecet roppant kellemetlen ízű, ezt a másik két arc is híven tükrözi. Ám a taoista, aki harmóniában van az életkörülményekkel, azt is pozitívummá változtatja, ami másoknak negatívum. Taoista nézőpontból a savanyúság és keserűség a kicsinyes és elégedetlenkedő elme szüleménye. Az élet maga édes, ha megértik és arra használják, amire való. Ez az Ecetkóstolók üzenete.

Benjamin Hoff: Micimackó és a Tao - részlet

Az elemek energiái

A taoisták azért lépnek kapcsolatba a természettel, hogy ésszerűen hasznosítsák ezeket az erőket. A természetet mindenekelőtt az ég és a föld, a nap, a hold és a csillagok, a víz és a tűz, a hegyek és a fák, a drágakövek stb. határozzák meg. Ezeknek az elemeknek az esszenciáját és energiáját vesszük fel és alakítjuk át, hogy gyógyítsuk és erősítsük magunkat.

Maitreyi D. Piontek

W.Homer festménye

A táplálkozás taoja

Miért eszünk? Mert friss energiára van szükségünk a testünk számára, de azért is, mert az evés örömet szerez. A Föld nevű planétán nem csak levegővel és szeretettel táplálkozunk, egy átlagos halandó számára az evés és az ivás is létfontosságú alapszükséglet. Az ember, legalábbis a mi fogyasztói társadalmunkban, többnyire teljesen vagy részben maga döntheti el, hogyan elégíti ki ezt az alapszükségletet. Ami régen egy nő és anya érzelemdús, kreatív tevékenysége volt - a nők többnyire az egész családra főztek - az mára értelmi megfontolások vezérelte tudomány lett.

Elemzik, kiszámolják, beosztják és bebizonyítják, miért kell ezt vagy azt mindenképpen és miért nem szabad egy másik élelmiszert semmiképp sem fogyasztani. De mindebben óriási szerepet játszanak a gazdasági érdekek. Éppen az egészség terén lehet a legnehezebben felismerni a kereskedelmi érdekeket, mert a reklám rendkívül agyafúrt lett, és ennek megfelelően mélyen bevésődik a tudatalattiba. A gazdaságban a profitról van szó, nem a mi egészségünkről. Sokkal hasznosabb lenne, ha megint a józan észre hallgatnánk, örömet találnánk az ételek elkészítésében és fogyasztásában, és a lehető legtermészetesebben és egyszerűbben kezelnénk ezt a területet.

Ha egyszerűen, természetesen, energiákban gazdagon és élvezettel táplálkozunk, az nagyon jót tesz az egészségünknek. Tiszta ételeket együnk. Kerüljük el azokat az élelmiszereket, amelyek kémiai konzerválószereket, mesterséges színezéket, állományjavítókat, cukorpótlót vagy más mesterséges adalékot tartalmaznak. A Tao nem ellenzi a húsfogyasztást, de figyelni kell arra, honnan származik a hús és milyen úton "nyerték".

Az, hogy egy élelmiszer egészséges vagy egészségre káros-e attól függ ki, mikor és milyen körülmények között eszi. A táplálkozás annyira személyes ügy, hogy rendkívül nehéz megmondani más embereknek, mi a jó nekik. Minden embernek más a szervezete, más dolgokat részesít előnyben, más munkát végez, másként reagál egy-egy élelmiszerre.

Minden dolgok anyja

Ha már a taoizmus áll közel hozzám, filozófiáját magaménak vallom, gondoltam írok is róla, ismerkedjetek meg vele egy picit jobban.

A kínai Tao-jel utat, utcát, törvényt vagy természeti törvényt jelent, azt az elvet, mely a dolgok mögött uralkodik. A taoizmus tana az ősi Kínában alakult ki. A bölcs Lao-ce (kb.ie.6.század) és a misztikus Csuang-ce óta (Kr.e.369-286) több millió ember foglalkozott azzal, amit ma a taoizmus összefoglaló névvel illetünk.

A taoizmus gyökerei legalább két-háromezer évre nyúlnak vissza. Neve összefoglaló név, két, lényegét tekintve egymástól eltérő irányzatot, egy életfilozófiát és egy vallásformát jelöl. Bár a taoizmus világnézet, mely az életet misztériumnak tekinti, élettudománynak is nevezhetnénk. A taoisták évezredeken keresztül figyelték és kutatták az életet és a természetet. Rájöttek, hogy a világon mindenre ugyanazok a törvényszerűségek érvényesek, és hogy minden mindennel összefügg. Ebből a felismerésből kiindulva a taoizmus rendkívül gyakorlatias, természetes, pozitív életmódot dolgozott ki, mely minden létező területet felölel.

Az emberi szervezet az Univerzum része, és az Univerzum az emberi testben nyilvánul meg. Az Univerzum magában foglal eget, földet napot, holdat és csillagokat, fát, tüzet, fémet, vizet, valamennyi állatot és növényt. A csillagok hatást gyakorolnak a földre és az emberekre. Az emberben zajló testi folyamatokat is azok a törvényszerűségek határozzák meg, melyek az évszakokat és a nappalok és éjszakák ritmusát irányítják. Az ember ég és föld összefonódása. A Tao minden dolgok anyja. De a Taoba vissza is tér minden dolog. A jövő célja az egység és az, hogy részesei legyünk a Tao áramának.

A taoizmus az élet valamennyi területét felöleli, a harcművészettől kezdve a gyógyítás művészetén és az asztrológián át a feng shuiig és a meditációig, az öt-elem táplálkozásig. Tanait és fortélyait évezredeken át csak szóban adták át kiválasztott tanulóknak vagy a családon belül. A belső fortélyok titkosak voltak. Mégis. A legtöbb tan, azok gondolati értékei és gyakorlatai az évezredes szájhagyomány ellenére sértetlenül fennmaradtak.

A taoizmus legmagasabb célja a halhatatlanság, a szellem és a tudat halhatatlansága. Az energiák, erők hozzáértő kezelése, melyet csinek is neveznek, az utóbbi három-négy évszázadban vált fontos céllá. Harmadik cél minden dolgok egysége, a természettel, a természet törvényeivel összhangban álló természetes élet. A negyedik cél: az embernek személyes önállóságot és szellemi függetlenséget kell elérnie, saját belső erejének felfedezése és fejlesztése útján. Így az ember megértheti és teljesítheti életfeladatát. Mindezek mellett van még számtalan cél, melyek a taoizmus mindenkori irányzatával állnak összefüggésben, ilyen például az energiák kiegyenlítése általi gyógyítás az akupunktúrában vagy az erő összegyűjtése és fékezése a harcművészetekben.

Forrás: Maitreyi D.Piontek írása

Szemlélődés

A taoizmust empirikus szemléletmódja tette a kínai tudomány és technika alapjává. Az első taoista filozófusok visszavonultak a vadonba, erdőkbe, hegyekbe, hogy ott meditáljanak a természet rendjéről, és megfigyeljék számtalan megnyilvánulását. Ugyanezt a szellemiséget tükrözi a következő zen mondás is:

"Aki szeretné megismerni a Buddha-természetet, figyeljen a megfelelő időre és az oksági viszonyokra."

A keleti miszticizmusban tehát a tudás szilárd bázisa a tapasztalatokon nyugszik, a tudományban pedig a tudás szilárd bázisa a kísérletezésen alapszik, s e kettő egymással párhuzamba állítható. Ezt a párhuzamot tovább erősíti a misztikus élmény természete. A keleti hagyományok szerint ez a közvetlen felismerés nem az értelem szülötte. A hozzá vezető út a szemlélődés útja, semmint a gondolkodásé, a magunkba fordulás és a megfigyelés útja.

Fritjof Capra: A fizika taója

Egyedül

Vannak szerencsés idők, amikor társaságot kapunk a szellemi utunkon, de az elválás ideje gyakran hívatlanul érkezik. Amikor barátaink úgy döntenek, hogy elmennek, nem ritkán kétségek, zavar és néha bűntudat marad utánuk. Bárki elhagyhatja az utat. Várja egy másik ösvény.

A Tao követői számára a szabály: járd társaddal az utad, amíg teheted, de ha el kell válnotok, sose tarts vissza senkit. A bölcsek mindig figyelmeztetnek a ragaszkodás veszélyeire. Ugyanakkor az érzelmek tesznek bennünket emberivé. Elméletben megérthetjük, miért távozik egy társunk, de nem kell letagadnunk az érzelmeinket, miközben megyünk tovább egyedül.

Hazatalálni

Mint a gólyák. Milyen messzire repülnek, és ha valami baj nem éri őket a hosszú úton, mindig visszatérnek a fészkükbe. Hazatérnek. És ez a gondolat mindannyiunk számára nagyon fontos. Menjünk el dolgozni a munkahelyünkre, utazzunk, csináljunk bármit, de térjünk haza. Olyan jó érzés már kimondani is: haza.

Nem számít, mennyi gonddal jár az élet, mennyit barangolunk, szükségünk van valamilyen mágnesre, valamilyen központra, ahonnan indítjuk a műveleteinket. Sokunknak ez az otthon. De vannak különleges emberek, akiknek elég, ha a lelkükbe húzódnak vissza. Ők mindenütt otthon vannak.

A tao filozófia szerint létezik egy központi szellem, ahova mindannyiunknak vissza kell térnie. Ezt a központi szellemet egyre jobban beszennyezik a gondolataink és a civilizációnk bonyodalmai. A viszatérés egyszerűsítés. Meg kell keresni az utat vissza, a tiszta belső személyiségünkhöz, vissza a természetes állapotunkba. Nem könnyű, keveseknek sikerül igazán.

Élet az élet előtt és után

Különös dolgok ezek, örök-e a lélek vagy sem, léteznek-e előző életek. Dr. Daubner Béla orvos-természetgyógyász a legelismertebb szaktekintélye nálunk a regressziós hipnózisnak, gyógyításának egyik eszköze ez. Hipnózissal visszaviszi pácienseit a múltba, gyermekkorba vagy az előző életeibe akár, feltérképezni és feloldani az okokat, amelyek a mostani lelki problémáit okozzák. Sikereket ér el, tehát nyilván van a dologban valami. Ha más nem a hit, amely nagyon erős. A beteg hite abban, hogy őt most meggyógyították.

A múlt században megkezdett regressziós kutatások előrehaladtával döbbenetes erővel hatott a felismerés, hogy előző életeink gyakran visszhangozzák jelen körülményeinket, és a regresszió után a páciensek élete láthatóan új értelmet nyer, egyre inkább bizonyítva az elméletet, mely szerint jelenlegi nehézségeink egy előző élet megoldatlan problémáiból erednek. A regressziós hipnózis a kutatás szintjéről terápiás rendszerré fejlődött. A gyógyítás alapköve a felismerés , mely szerint "csak az nyomaszt, amit elfojtunk". Sok ezer páciensen végeztek sikeres gyógyítást regresszióval. Elsősorban olyanokon, akik feldolgozatlan traumától, lelki sérüléstől, fóbiától, vagy elfojtott bűntudatban szenvedtek.

Hiszek abban, hogy a lélek örök, hogy sok életet is megélhetek. Hiszek egy felsőbbrendű intelligenciában, egy rendszerező elmében, energiának tartom és nem személyesítem meg. Ez az én belső hitem, nem függ össze kordivattal, semmilyen hókuszpókusszal. A Föld lakóinak fele hisz a reinkarnációban, s ez a téma a nyugati világban is egyre inkább terjed. Szinte mindenki tudni akarja, hogy mi és milyen volt az előző- és milyen lesz egy jövő életben. A nyolcvanas évek elején egy új "vírus" támadt, a kozmikus korszakváltást beharangozó "New Age" mozgalma az Usából indult, elítélve a nyugati racionalizmust és materializmust, hozzánk a kilencvenes évek elején, a rendszerváltás hajnalán gyűrűzött be.

Arra ösztönzi követőit, hogy egy kicsit többet foglalkozzanak a lelkükkel. Hirtelen nem érdekesek többé a nyolcvanas évtized elején divatban lévő indokok: a pénz, karrier, helyükbe lépett a misztika. Buddha, Visnu, a tibeti lámák, vagy az indián sámánok az új szupersztárok. Trendi most ezzel foglalkozni. Viszont érthető, mert a ma emberének, aki a materializmus emlőjén nevelkedett, nincs más kapaszkodója. Válságban a világ, sorra dőlnek meg elméletek, a klímaváltozás tragikus méreteket ölt, bizonytalanságban élünk, nincs jövőképünk, kell valamit találni, ami könnyebbé teszi napjainkat.

A New Age mozgalom követői tele vannak vallási szomjjal, de visszautasítják a hivatalos dogmákat és a spirituális és ezoterikus hagyományokhoz nyúlnak vissza. Zen, tarot, pszichokorporális terápiák, szublimináris (tudatküszöb alatti) zene, bevezetés a haiti-i varázslásba; a New Age a spiritualitás hatalmas bazárja. Egy nagy áruház, amelyben mindenki megtalálja azt, amit akar, a leglátogatottabb részleg az előző élettel foglalkozik. A reinkarnáció divatba jött.

A fő jelmondatok: "éljük meg újra előző életünket!", "haljunk meg, hogy újjászülethessünk!", "mindnyájan halhatatlanok vagyunk! stb." A bolygón élőknek több, mint a fele hisz a reinkarnációban: 250 millió buddhista, 500 millió hinduista, az amerikai indiánok, az eszkimók, a libanoni drúzok, és nagy számú afrikai. Afrikában egyes törzseknek szokása, hogy levágják halottaik bal kisujjának utolsó ujjpercét: ezáltal lehetővé válik számukra, hogy felismerjék kedves halottjukat, ha netán újra megjelenne körükben. A leghíresebb reinkarnálódott ember a tibeti láma.

Az örök visszatérés mítosza sokkal inkább vonzó, mint az elveszett Paradicsomé. A buddhizmusban a reinkarnációt a karma törvényeivel magyarázzák. Jelen életünk múlt életeinknek eredménye és a jövő életeinknek előkészítése.

Ezek a folyamatos életlehetőségek lehetővé teszik az embernek, hogy kijavítsa korábbi hibáit, hogy fejlődjön a Jó útján. Az elmélet szerint addig reinkarnálódik a lélek, amíg nem járta végig ezeket az utakat, amíg nem számolta fel karmáját. Ezután tiszta szellemmé válik, fürdik az üdvözülésben, ozmózisban a kozmosszal.

Számos technika létezik előző életünk felkutatására. A legradikálisabb a spirituális akupunktúra: a test különböző részein beszúrt tűk segítségével energiákat szabadítanak fel, és elvonulnak előttünk előző életünk képei. Egy másik módszer a relaxáción alapul. Ilyen hatékony módszer a karmikus asztrológia is, amellyel 40.000 hivatalos asztrológus kb. tíz százaléka foglalkozik Franciaországban. E módszer képviselői a klasszikus asztrológiát a hindu Hold-szomók (Hold csomópontok) hagyományával egyeztetik össze. A felkelő holdcsomó azokról ad jelöléseket, amelyeket a jelen életünkben akarunk elérni, a lenyugvó holdcsomó az előző életünkben megszerzett dolgoknak felel meg. És ide tartozik a regressziós hipnózis is, aki elég bátor, próbálja ki. Én nem tenném.

Hiszem, hogy ha létezik felsőbbrendű intelligencia - és hitem szerint létezik - akkor gondoskodott volna arról, hogy kapcsolatba kerüljek előző életeimmel, vagy a számunkra láthatatlan dimenzióval, esetleg a szellemvilággal. Adott volna hozzá képességet. De mert nem adott, úgy döntöttem, nincs dolgom az említettekkel. Van elég feladatom ezzel az életemmel, minek ártsam bele magam még a múltbéli dolgokba is. Ha fóbiáim vannak, az a dolgom, hogy leküzdjem azokat. Legjobb magamtól, segítség nélkül. Hiszen éppen ez jelenlegi életem karmája: leküzdeni az előző életekből hozott hibákat, rossz cselekedeteket, rossz tulajdonságokat. És akkor éppen a régi, elhibázott életemhez menjek vissza segítségért?

Nem foglalkozom a New Age kínálta dolgokkal. Éltem az életem, gondolkodtam, kérdéseket tettem fel és előbb-utóbb meg is tudtam válaszolni ezeket e kérdéseket. Nem csatlakoztam semmilyen egyházhoz, valláshoz, sokat olvastam és rájöttem, hogy az életvitelem a tao filozófiájához áll a legközelebb. Járom az utam és hiszem, hogy maga az út a fontos. De tiszteletben tartom bárki hitét, térjen bár el teljesen az enyémtől.

Lehet vitába szállni velem, akik nem hisznek abban, hogy a lélek örök, nyilván nevetségesnek tartják az általam leírtakat. De ne feledjék, hogy ez itt az én véleményem, hozzáállásom, hitem, amit sohasem akartam másra erőltetni.

Kép: Fotoaréna

Egyszerűen

Az élet nagyon egyszerű. Még a fák is megélik; egyszerűnek kell lennie. Miért vált olyan bonyolulttá számunkra? Mert elmélkedni tudunk róla.

Ahhoz, hogy az élet sűrűjében létezz, az élet intenzitásában és szenvedélyében, el kell dobnod minden életfilozófiát. Máskülönben ott maradsz elveszve a szavak ködében. A filozófia megbénítja az embereket. Az életnek nincs szüksége filozófiára, az élet elegendő önmagában. Nincs szüksége mankókra; nincs szüksége támasztékokra, oszlopokra. Éppen elegendő önmagában. Erről szól a tao az én felfogásomban.

És mert a tao közel áll hozzám - közelebb, mint bármelyik vallás - írok majd még róla bőven.