2013. június 16., vasárnap

Zöldborsónk


Mit is mondjak, nem vált be az "Öngyógyító kiskert" szerinti veteményesünk az idén, egyelőre úgy néz ki. Túl sokféle zöldségmagot kellett vetni, így elég kevés terem mindegyikből, már amennyiben terem. Van ami szép, van ami meg nem, van ami meg ki sem bújt. Ezzel szemben tele van gazzal az egész, nem volt megfelelő az időjárás többet törődni a kerttel, nagyon elmaradtunk mindennel.

A biokertnek amúgy is lőttek, mióta elolvadt a hó, a szomszédainknál különböző munkálatok folytak, ami exkavátorral, benzines fűrésszel meg ki tudja még mivel járt, közben égettek is a távolabbi szomszédok, jött ránk a füst rendesen, így aztán úgy döntöttünk, hogy csak a kert végében hagyunk meg egy csíkot a legfontosabbaknak - zellerlevél, petrezselyem, pár saláta, paradicsom, talán más nem is - a többi területen meg hagyjuk a füvet, ami most is kibújik sok helyen, mert nem akartuk felásatni a kertet.

Zöldborsónk nagyjából kétszer ennyi termett, lehet, hogy megesszük nyersen, ahogy van, mert Zé is és én is szeretjük úgy.

És számolgattunk. A veteményesünk nem tart el bennünket, mert nincs fóliasátrunk. Télen, tavasszal és nyáron is főleg a bioboltban vásárolunk zöldséget, vagy a netről rendelek, mert nekünk még nincs. Most például van egy pár szál újhagymánk, volt nagyjából húsz darab retkünk, nagy része kukacos, van a borsó és a gyümölcsök. Aztán lesz egy kevés újkrumpli, saláta, kelkáposzta, cseresznye bőven, még nem érett meg.  De a ráfordított munkával, költséggel - amennyiben nincs esővíz, öntözni kell - nem éri meg. És így főleg nem, hogy nem lehet igazi biokertem. Ahhoz valóban tanyára kellene költözni. Na de sebaj, jó lesz így is, szeretjük a szomszédainkat, rosszabb sose legyen. Dolgozniuk kell, fát fűrészelni, elfogadom, csak az az igen mérgező füstölés ne lenne. Zöldhulladék, ami nem száraz, ilyesmi. Talán szemét is itt-ott. Írtam már a veszélyeiről a helyi újságban, de semmi nem változott, pedig törvény is tiltja. Többet nem tehetek, becsukjuk az ajtót, ablakokat, ennyi.

Best Blog díjat kaptam


Ebben a díjban az a szép, hogy kollégák adják kollégának:) Guzner Gyulától kaptam - http://hp-kertem.blogspot.hu/ , illik is továbbadni nyomban, négy bloggernek illetve bloggerínának.

A választottjaim:

MJ:  http://mjozsef.blogspot.hu/

Palócprovancehttp://palocprovence.blogspot.hu/

Bányai Gyöngyi: http://pszichowellness-konyha.blogspot.hu/

Mammkahttp://mammka.blogspot.hu/


Kedves Gyula, köszönöm mégegyszer, hogy rám gondoltál!

2013. június 15., szombat

A gyógynövények elkészítésének alapjai




Vikóc kérésére - ez vonatkozik a zsurlóra is (a képen)


A vizes módszer révén kapott italt általában teának nevezik, amely lehet forrázat, vagy főzet. Létezik még másik két módszer is, aminek a végeredménye alkoholos kivonat vagy titnktúra, vagy kapszulákba töltött por - ezekről most nem írok.

Forrázat:  száraz vagy friss virágokból, levelekől készül. Öntsünk forrásban lévő vizet a kerámia vagy porcelánkannába (semmiképp sem fémedénybe) helyezett gyógynövényekre. Fedjük le, hagyjuk állni húsz percig, szűrjük le és igyuk meg. Fél liter vízhez 2,5 dkg szárított keveréket tegyünk.  A gyógyteákat termoszba is tehetjük, így meleg marad és könnyű szállítani.

Adagolás: naponta 2-4 alkalommal fél csésze tea étkezések között.

Főzet: gyökerekből, kérgekből, magvakból, szárból készül. Főzzünk 2,5 dkg szárított növényi részt másfél liter vízben fél-egy óráig lassú tűzön, fedő alatt.  Szűrés után fogyasztható. A nagy, kemény darabokat, mint például a kínai angyalgyökeret akár két-három órán át is főzhetjük, ebben az esetben két-három liter vízben tegyük fel.

Legjobb az üveg, a kerámia, a zománcozott vagy mázas kőedény. Ne használjunk alumínium vagy öntöttvas fazekat, szintetikus zománcú edényt. A jó minőségű rozsdamentes acél azonban megfelel.

Ha friss gyógyfüveket használunk, kétszerezzük meg a fenti mennyiséget.

Adagolás: mint a forrázatoknál. A mezei zsurlóhoz, ami az előző posztban került szóba, főzetet kell készíteni.

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy lelemény...