2013. október 26., szombat

Teó kutyám meghalt....ő volt a népem utolsó tagja



A kép Horányban készült, 2003 környékén, akkor még mindhárman éltek. 2004-ben meghalt Mocsi kutyám, a hófehérke, 14 évesen. Tavaly áprilisban Ciróka cicám, tegnap este pedig Teó ment el az örök vadászmezőkre.

Búcsúzóul álljon itt egy régebben írt posztom a blogomból, hogy örök emléket állítsak neki, bár a lelkemben úgyis örökké élnek mindhárman.

Nem lehet mindenki hős

Sok kutyáról tudunk, aki cicát mentett, embereket keres és talál romok alatt, megmenti a gazdáját szóval igazi hősként szeretjük és tiszteljük őket, mint Mancsot, a legendás mentőkutyát. Az én Teóm nem hős, nem tud semmi különöset, de egyet nagyon tud: velem, Mocsival és a cicánkkal harmóniában élni.

Neki mindig minden úgy van jól, ahogy én csinálom. Akkor ébred, amikor én, nem ébreszt fel hajnalban, hogy enni kellene, ha dolgozom, szépen csendben elnyúlik a kosarában és figyeli minden rezdülésemet, együtt mozdul velem. Ha kimegyek a konyhába, elkísér, ha a kertbe, akkor pláne:) Ő is éppen úgy szereti a kertet mint én. Nem kaparja ki a növényeimet, nem megy olyan helyre, ahova nem szabad neki.

Gyorsan megjegyez mindent és aztán jól csinálja. Ha eljön a fél 12, akkor leül velem szemben és vár, tudja, hogy itt van a séta ideje, megyünk az erdőbe. Nagyon szeretjük az erdőt, ott aztán megmutatja, mit is tudnak a tibeti kutyák. Hatalmasakat ugrik dombról dombra, elképzelem mindezt sziklákkal, bizony ügyes a kis gazfickó. Neki mindegy, hogy nyár van vagy tél, mindig jól érzi magát.

Azok a reggelek. Hát lehet rosszkedvűen ébredni, amikor egy kis boldogsággombóc ott örvendezik nekünk, mintha hosszú útról tértünk volna vissza? Nem, nem lehet. Lehet-e rossz napom, mikor nevetősek a reggeleim? Nem, nem lehet. Teó ilyen. Szófogadó, sohasem csinál semmi rosszat, semmi kárt, nem ette meg a cipőimet, nem megy fel az ágyra, kanapéra, tudja, meddig tartanak a határai és sohasem lépi át azokat.

De nem hős az én kutyám. Fél az erős zajoktól, a petárdáktól, a tűzijátéktól. Volt olyan szilveszter, hogy be is pisilt ijedtében. Ölbe veszem, nyugtatgatom, elmondom neki, hogy mennyire szeretem és hogy nem kell félnie, megvédem mindentől és mindenkitől. Nem születik mindenki hősnek, kellenek az ilyen egyszerű kutyusok is, mint az én Teóm. Akik mellett boldog az élet. Sokat ad ez a kis állat, önzetlenül, nekem is és a társainak is. Különösen Ciróka cicát imádja és ez a feltétlen szeretet kölcsönös. Gyakran alszanak összebújva, vagy bújócskáznak a kertben, lélekmelengető látvány. Teó bármikor kapható a játékra, Ciróka, öntörvényű személyiségénél fogva csak ha neki kedve van. Játékosak, mint kölyökkorukban.Teodor a kuttyom neve. Annyit jelent: Isten ajándéka. Az bizony.


Köszönöm neked Teóm ezt a tizennégy évet. Jó volt veled élni. Nyugodj békében.

2013. július 31., szerda

Fűszernövényeim - egy része


Szárítgatni kezdtem, legalább a fűszernövényeim szépek, nem úgy, mint a veteményes. Az Öngyógyító kiskert című könyv tanácsai alapján próbálkoztunk idén a zöldségeinkkel, nulla sikerrel. Alig van valami ehető a kertben: néhány darab répa, pár fej káposzta, kevéske krumpli. Volt viszont sok spenót. Teljesen értelmetlen az egész veteményezés, rengeteg vizet kívánna ebben az aszályos forró nyárban, de csak vezetékes vizünk van, ha nem esik, a tárolóban sincs semmi. A vezetékes víz megfizethetetlen.


Elkeserítő a kert. A fű kiszáradt, alapos eső kellene, de nincs. Félek, hogy még a gyümölcsfáink is ki fognak pusztulni. Zé kiszámolta egyik locsolásunkat: 3 órán keresztül ment a billegős spriccelő, 1700 forintba került és csak a veteményes egy részét locsolta be. Hol van még az egész kert? Két-háromnaponta kellene öntözni, de 30 ezer forintos vízszámlát a nyugdíjunkból lehetetlen kigazdálkodni. Ha maradnunk kell, jövőre nem veteményezünk egyáltalán, befejeztük. Fű lesz a helyén, ami ha kiszárad, talán majd felújul. Itt tartunk most.

2013. június 16., vasárnap

Zöldborsónk


Mit is mondjak, nem vált be az "Öngyógyító kiskert" szerinti veteményesünk az idén, egyelőre úgy néz ki. Túl sokféle zöldségmagot kellett vetni, így elég kevés terem mindegyikből, már amennyiben terem. Van ami szép, van ami meg nem, van ami meg ki sem bújt. Ezzel szemben tele van gazzal az egész, nem volt megfelelő az időjárás többet törődni a kerttel, nagyon elmaradtunk mindennel.

A biokertnek amúgy is lőttek, mióta elolvadt a hó, a szomszédainknál különböző munkálatok folytak, ami exkavátorral, benzines fűrésszel meg ki tudja még mivel járt, közben égettek is a távolabbi szomszédok, jött ránk a füst rendesen, így aztán úgy döntöttünk, hogy csak a kert végében hagyunk meg egy csíkot a legfontosabbaknak - zellerlevél, petrezselyem, pár saláta, paradicsom, talán más nem is - a többi területen meg hagyjuk a füvet, ami most is kibújik sok helyen, mert nem akartuk felásatni a kertet.

Zöldborsónk nagyjából kétszer ennyi termett, lehet, hogy megesszük nyersen, ahogy van, mert Zé is és én is szeretjük úgy.

És számolgattunk. A veteményesünk nem tart el bennünket, mert nincs fóliasátrunk. Télen, tavasszal és nyáron is főleg a bioboltban vásárolunk zöldséget, vagy a netről rendelek, mert nekünk még nincs. Most például van egy pár szál újhagymánk, volt nagyjából húsz darab retkünk, nagy része kukacos, van a borsó és a gyümölcsök. Aztán lesz egy kevés újkrumpli, saláta, kelkáposzta, cseresznye bőven, még nem érett meg.  De a ráfordított munkával, költséggel - amennyiben nincs esővíz, öntözni kell - nem éri meg. És így főleg nem, hogy nem lehet igazi biokertem. Ahhoz valóban tanyára kellene költözni. Na de sebaj, jó lesz így is, szeretjük a szomszédainkat, rosszabb sose legyen. Dolgozniuk kell, fát fűrészelni, elfogadom, csak az az igen mérgező füstölés ne lenne. Zöldhulladék, ami nem száraz, ilyesmi. Talán szemét is itt-ott. Írtam már a veszélyeiről a helyi újságban, de semmi nem változott, pedig törvény is tiltja. Többet nem tehetek, becsukjuk az ajtót, ablakokat, ennyi.

Best Blog díjat kaptam


Ebben a díjban az a szép, hogy kollégák adják kollégának:) Guzner Gyulától kaptam - http://hp-kertem.blogspot.hu/ , illik is továbbadni nyomban, négy bloggernek illetve bloggerínának.

A választottjaim:

MJ:  http://mjozsef.blogspot.hu/

Palócprovancehttp://palocprovence.blogspot.hu/

Bányai Gyöngyi: http://pszichowellness-konyha.blogspot.hu/

Mammkahttp://mammka.blogspot.hu/


Kedves Gyula, köszönöm mégegyszer, hogy rám gondoltál!

2013. június 15., szombat

A gyógynövények elkészítésének alapjai




Vikóc kérésére - ez vonatkozik a zsurlóra is (a képen)


A vizes módszer révén kapott italt általában teának nevezik, amely lehet forrázat, vagy főzet. Létezik még másik két módszer is, aminek a végeredménye alkoholos kivonat vagy titnktúra, vagy kapszulákba töltött por - ezekről most nem írok.

Forrázat:  száraz vagy friss virágokból, levelekől készül. Öntsünk forrásban lévő vizet a kerámia vagy porcelánkannába (semmiképp sem fémedénybe) helyezett gyógynövényekre. Fedjük le, hagyjuk állni húsz percig, szűrjük le és igyuk meg. Fél liter vízhez 2,5 dkg szárított keveréket tegyünk.  A gyógyteákat termoszba is tehetjük, így meleg marad és könnyű szállítani.

Adagolás: naponta 2-4 alkalommal fél csésze tea étkezések között.

Főzet: gyökerekből, kérgekből, magvakból, szárból készül. Főzzünk 2,5 dkg szárított növényi részt másfél liter vízben fél-egy óráig lassú tűzön, fedő alatt.  Szűrés után fogyasztható. A nagy, kemény darabokat, mint például a kínai angyalgyökeret akár két-három órán át is főzhetjük, ebben az esetben két-három liter vízben tegyük fel.

Legjobb az üveg, a kerámia, a zománcozott vagy mázas kőedény. Ne használjunk alumínium vagy öntöttvas fazekat, szintetikus zománcú edényt. A jó minőségű rozsdamentes acél azonban megfelel.

Ha friss gyógyfüveket használunk, kétszerezzük meg a fenti mennyiséget.

Adagolás: mint a forrázatoknál. A mezei zsurlóhoz, ami az előző posztban került szóba, főzetet kell készíteni.

2013. május 20., hétfő

Gyökérkezelés - második rész



Folytatom tehát az előző posztot, a hivatkozások ugyanazok:

Az embert különféle kockázati tényezők hajlamosítják a gyökérkezelésből származó problémákra. Price 1200 betegen 140 ezer vizsgálatot végzett és úgy találta, hogy az emberek örökletes tényezők miatt reagálnak érzékenyebben és hevesebben a gyökérkezelésre. Ha a páciensek családjában két generáción keresztül nagyobb gyakorisággal fordult elő degeneratív betegség, akkor fogékonyabbá válnak a veszélyre.

Bizonyos stresszt okozó tényezők hatására azonban még az egészséges génállományú embert is megbetegíti a gyökérkezelés. Dr. Price szerint a két legártalmasabb stressz a terhesség és az influenza. Ilyen helyzetben sokkal valószínűbb, hogy a gyökértömött fogból szivárgó mérgek betegséget tudnak okozni. További kockázati tényezőt jelent a gyász, a szorongás, a lehűlés, az éhezés,  az akut vagy krónikus fertőzés.

A kártékony foggyökér eltávolításánál nem elég csupán a fogat kihúzni. A kutatások szerint az autoimmun betegség limfocitái legalább egy milliméter mélyen beágyazódnak a fogmederbe. A jobb eredmény érdekében ezért a foggal együtt ezt a csontfelületet is el kell távolítani.

Price kutatását sok kortárs folyóirat ismertette, eredményeit nem cáfolta meg senki. Kétségtelen, hogy a fogorvosok elsősorban anyagi érdekek miatt nem változtatták meg az eljárással kapcsolatos véleményüket, a gyökérkezelt páciensek szerencsétlenségére. Bíztató, hogy egyre több ember ismeri meg a gyökérkezeléssel járó kockázatokat.

Lehetőségek és javaslatok:

egyes holisztikus szemléletű fogorvosok szerint a gyökérkezelésnek vannak ugyan alternatívái, de egyik sem tökéletes. Van, aki azt mondja, hogy a foghúzás kevésbé mérgező eljárás, ezért kell előnyben részesíteni. A foghíj hatására azonban meggyengülnek a környező fogak, ami újabb fogveszteséghez vezet. További két lehetőség:

- a fogbeépítés, amelyet egy viszonylag nem reagens fémmel, például titánnal rögzítenek

- a híd.

Néhány egyszerű gyógymód, amely csökkenti és alacsonyan tartja a gyökérkezelt fogban lévő méreg mennyiségét:

fogyasszunk oxigénkiegészítőt vagy illóolajat, mint az oregánó vagy levendulaolaj, hetente háromszor, például hétfőn, szerdán, pénteken. (akit érdekel, annak leírom majd az adagolását). A szervezet hajlamos alkalmazkodni a méregtelenítő anyagok hatásához, ezért legjobb, ha hetente váltogatjuk azokat: például egy hétig oregánóolajat, a következő héten stabilizált oxigént, a harmadikon levendulaolajat szedjünk. Majd kezdjük elölről.

Amennyiben olyan betegséggel küszködünk, amelyet feltehetően a gyökérkezelés okoz, az illóolajos-oxigénes kezelés hetedik hetében várhatunk jelentős változást. Amennyiben nem történik semmi, szedjük gyakrabban, akár heti négy-öt-hat alkalommal a gyógyszereket - amíg beáll a javulás. Amennyiben még a napi egy kezelés hatására sem javul az állapotunk, akkor a diszharmóniát nem a gyökérkezelt fog okozza.

Létezik egy másik hasznos kiegészítő is, a mezei zsurló, amely nagyon hasznos a fogak kezelésében, megújítja, tisztítja egész szerkezetüket. Akár tablettában, akár kapszulában szedjük, méregtelennek kell lennie. A zsurló főzete szintén nem mérgező (én gyakran iszom a teáját). Ha valakit érdekel, leírom szívesen majd a főzet elkészítését. A gyógynövényboltokban, bioboltokban mindig lehet kapni szárított zsurlót, én ezt használom, mert a magas vérnyomás ellen is hasznos növényke.

A fotó forrása: Képguru

2013. május 18., szombat

Veszélyes-e a gyökérkezelt fog az egészségre?

A gyökérkezelésnek nevezett fogászati eljárás során eltávolítják a fogban lévő ideget, majd különböző anyagokkal töltik ki az üreget. Különböző okokból gyökérkezelnek: ha súlyosan rossz a fog és másképp nem lehet megmenteni, vagy ha lecsiszolják a fogakat és korona kerül rá, de nyilván adódhatnak egyéb esetek is.

Csakhogy ez a jó szándékú művelet sajnos súlyosan veszélyezteti az egészséget. A foggyökér veszélyesen legyengítheti a belső szervek működését. Dr. Weston Price fogorvos, akit a történelem legnagyobb fogászati kutatójának tartanak, jól dokumentált tanulmányt készített erről a problémáról. Eredményei megkérdőjelezték a gyökérkezelés bevett gyakorlatának biztonságát, ennek következtében meglehetősen nagy polémiát váltottak ki a fogorvosok között. Price kutatása rámutat, hogy sokan rosszul viselik a gyökérkezelést. Azt tapasztalta, hogy ha eltávolítja a vese- és szívbetegek gyökérkezelt fogát, a legtöbb esetben javult az állapotuk. A fog és a betegség közötti összefüggés igazolására nyulakon végzett kísérletet (szegény nyulak:( ). Kísérletei közvetlen összefüggést mutattak a gyökérkezelt fog és a degeneratív betegségek között.

Price tovább kutatott és kimutatta, hogy a problémát a rosszul fertőtlenített fog okozza. A száj belsejében élő streptococcus baktériumok megtámadják a romlásnak indult fogat és pusztítani kezdik annak szöveteit. A fog belsejébe kerülve annak fogállományát is megtámadják. A dentin sok ezer apró csövecskéjében streptococcus baktériumok milliárdjai tartózkodhatnak. A problémát az okozza, hogy amikor a fogorvos fertőtleníti a fogat, az általa használt vegyszer nem jut be a fogállomány kis csatornáiba, és miután lezárja, a bélkamrában maradó baktériumok tovább szaporodnak.

A betömött fogban nincs oxigén.  A streptococcusok mutálódnak, hogy alkalmazkodni tudjanak az anaerob környezethez. Egy közönséges baktérium csak enyhén mérgező mellékterméket állít elő oxigén jelenlétében. Az  anaerob mutáns azonban mérgező anyagokat termel, amelyek átszivárognak a fogak apró résein. Immunsejtjeink túl nagyok ahhoz, hogy átférjenek ezeken a hézagokon, és a fog belsejében pusztítsák el a baktériumokat; a tápanyagban gazdag folyadékok ezzel szemben bejutnak a fogba és elősegítik a fejlődésüket. A baktériumok védetten éldegélnek a fog belsejében, és mérgezik az emberi szervezetet.

A test különféle módon reagál a fogból szivárgó méregre. Price megállapításai megkérdőjelezték kora konvencionális gondolkodását. A test például a toxin hatására gennyes váladékkal veheti körül a fogat. Price felfedezte, hogy ez a váladék szinte teljesen steril, és benntartja a toxinokat a fog belsejében. Kortársai ezzel szemben úgy gondolták, a genny ellen antibiotikumot kell adni - aminek következményeként tovább szivárog a méreg. Máskor nincs sem genny, sem fájdalom a fog körül, az enzimek "tömörítő csontgyulladást" idéznek elő, amelynek hatására a fog körül egy csontnál is keményebb anyag keletkezik, és a fogat a csonthoz forrasztja. A hagyományos orvostudomány szerint ez a tökéletes gyógyulás jele. Price azonban tudta, hogy a mérgek szivárgása folytatódik, és ha az immunrendszer nem elég erős, megtámadják a belső szerveket.

Hogy milyen kockázati tényezők hajlamosítanak bennünket a gyökérkezelésből származó problémákra, és milyen lehetséges gyógymódok vannak, a következő posztban írom le.

forrás: Paul Pitchford: Gyógyító táplálkozás
dr. Hal A. Huggins: How Root Canals Generate Toxins

2013. május 3., péntek

Kenyérsütés

Borús az idő, esett is az eső, de sajnos csak kevés. Nagyon kellene már egy jó kis áztatás a veteményesnek, gyümölcsfáknak. Ki hinné, hogy az áprilisi méteres hó után erre vágyom?:) Alig pár hete volt.



Zének ezt a fajta kenyeret szoktam sütni, egy hétre elég egy nagy kenyér. Fehér tönkölylisztből készült, nem szereti a teljes kiőrlésűt, savanyúnak érzi.

Magamnak a kisebb kenyeret sütöttem, szintén tönkölyből, természetesen frissen őrölt tönkölybúzából, én ezt szeretem. Miután semmi bajunk nincs a gabonától - eddig sem volt - úgy döntöttem, nem zárom ki az étrendünkből. Pontosabban csak az enyémből nem, Zé eddig is evett kenyeret minden nap.  Mindig is barna kenyeret ettem, 1990 előtt Bakonyi barna nevezetűt, azóta megjelent másfajta teljes kiőrlésű is, azt szoktam enni. A paleó hatására vagy egy évig nem ettem gabonát, semmi változást nem észleltem.

Viszont a vérnyomásom kezd egészen alacsony lenni, alig szedek már gyógyszert, a béta blokkolót teljesen elhagytam. Kialakítottam, kitapasztalgattam a típusomnak megfelelő étrendet: nagyon kevés zsír, kizárólag olyan, amit nem hőkezelek: hidegen sajtolt bio olívaolaj, kókuszzsír, lenmagolaj, halolaj, vaj. Salátákba, főzelékekbe utólag beletéve. Nem eszem szintetikus vitaminokat, táplálékkiegészítőket.

Sok nyers zöldség, gyümölcs, kevés dió, mandula. Tejterméket alig eszem, néha kecsketejből készítek aludttejet. Néha bekapok pár falat kecskesajtot (nem boltit). Szénhidrátot is eszem: barna rizst, kenyeret, de nem minden nap. Délig nem eszem semmit. Nagyjából kéthetente eszem halat. Nyers tojást hetente háromszor. Hébe-hóba kávézom csak egy fél mokkáskanálnyi biokávéval, tejszínnel elkészített kávét iszom, zöld teát is csak ritkán. Csalán, citromfű, egyéb gyógynövény teát viszont csaknem minden nap.

Röviden: zsírszegény, húsmentes ételeken élek.

Bizonyos típusú embereknek megfelel a paleó, hússal és viszonylag zsírosan, más típusúaknak meg, akik a szénhidrátot emésztik jól, zsírszegényen kell táplálkozni és több szénhidrátot enni. Ami a korábbi étrendemben nem volt jó: elég zsírosan ettem sok szénhidrátot. Ez az, ami nem megy. Vagy az egyik étrend, vagy a másik. Keverve már problémákat okoz, mint nálam a magas vérnyomás. Mindenkinek magának kell rájönnie, hogy milyen típus. Nem nehéz.

Akit a kenyér receptje érdekel, megtalálja a blogomban, korábban már leírtam.

2013. április 13., szombat

Jól alakul minden

Jól megy minden már, összeszokott a két kis szőrös, az öreg meg a kölyök.  Való igaz, magam is tapasztalom, hogy a kiskölyök képes megfiatalítani az öreget. Az első napokban nagyon gátolta Teót a vaksága, félt rettenetesen, nem tudta honnan és mikor "támad" a kicsi, aki persze játszani hívta, nem bántani akarta.

Mára már jókat játszanak együtt, igaz, a kertbe a kicsi még nem megy ki, még van hátra pár oltás, majd utána. De van terük itt is rohangálni. Teó csak a pici mellett tűnik nagy kutyának, ha melléjük tennék mondjuk egy labradort, egyből csöppnek tűnne ő is. A kicsi meg mákszemnek:)

No, jöjjenek a legújabb fotók. Nem beállítottak ám, a diós vékába, a rattan kosárkába egyedül mászik be (meg ki) utóbbit el is kezdte eszegetni, imád benne ülni és rágcsálni. Nagyon édes kis csibész:)











2013. március 28., csütörtök

Yoda kutyánk

Új családtaggal bővültünk. Yoda hét hetes tibeti spániel. Teó mellé hoztuk, hátha nem érzi majd olyan magányosnak magát szeretett cicája halála után. Arra nem számítottunk, hogy a vaksága miatt nagyon megijed, szabályosan fél a kicsitől.

A hibát én követtem el. Nagyon jó állatorvosunk van, különleges orvos és ember (dr. Környei, Győr) igazán megkérdezhettem volna, mi a véleménye, méghozzá előre. Most már itt van a kicsi, sok türelemmel talán sikerül. Sokat képzeltem magamról, mert nagyon jó a viszonyom az állatokkal, hamar megszeretnek még az idegen, nehezen kezelhető állatok is. Afféle "suttogó"-nak képzeltem magam öntelten, aki semmi perc alatt megoldja majd a kutyáink összeszoktatását.

Nos, ez nincs így. Egy vak kutyus reakciói egészen mások. Öreg is, de nem ez a baj. Kizárólag a vaksága. Nem fogtam fel, hogy ez mekkora hátrányt jelent neki, hiszen remekül közlekedik a házban, a kertben, csak akkor van baj, ha egy ismeretlen tárgy kerül elé, de erre vigyázunk, amennyire csak tudunk.

Szóval nehéz lesz, rengeteg türelmet és időt igényel, de bízom abban, hogy nem lehetetlen. Nem engedjük, hogy a kicsi ráugráljon, hogy a fekhelyére másszon. Nem engedjük, hogy bármilyen módon megijessze. Ezzel el is mondtam, hogy nagyjából miből áll a napunk:)














2013. március 23., szombat

Akli major bajban van, segítséget kér


Elnézést kérek mindenkitől, tényleg kevés posztot írok mostanában, de kevés az időm. Írni is és olvasni is a neten, ezért eléggé elhanyagoltam mostanában blogger barátaimat.

Mától sem lesz jobb a helyzet: érkezik hét hetes új kiskutyánk, Yoda. Azért a tapasztalatokról majd beszámolok, megszeretik-e egymást Teóval.

Le kell írnom viszont Akli major helyzetét, és ezt úgy tehetem meg a legjobban, ha teljes egészében beidézem levélváltásomat Vajda Esztivel, a major tulajdonosával, egészen pontosan csak Eszti leveleit, abban van a lényeg:

"Néhány hete Magyar Gábor, szakmai és laikus körökben is közismert, őshonos állatfajokat tartó gazda drámai hangú levélben számolt be gazdálkodásának nehézségeiről, illetve annak részleges felszámolásáról. Két gondolatot ismételnék tőle: ha a magyar emberek nem tartják fontosnak azt, hogy minőségi ételhez jussanak, és ezzel fenntartsák évszázadok, évezredek alatt, őseik által kialakított magyar fajtájú állatok genetikai bázisát, akkor nincs mit tenni. Ő egy személyben ez ellen tehetetlen. Megemlékezik továbbá azokról a keselyűkről, akik kihasználják a gazdák nehézségeit és a bukás pillanatában fillérekért szerzik meg egy egész élet munkáját.

Semmilyen szinten nem hasonlítanám helyzetünket Magyar Gáboréhoz. Mindössze abban, hogy mi is besokalltunk, és nekünk is elfogyott a takarmányunk. A továbbiakban az állatállományunkat nincs módunkban fenntartani. Éppen ezért csüngőhasú disznó és tyúk állományunkat teljes egészében felszámoljuk. Kérjük mindazokat, akik már eddig is sokszor segítettek, terjesszék baráti körükben az alábbi információkat és tartsák távol a keselyűket. 

Kiváló minőségű húst adó csüngőhasú disznó. Húsminőségét tekintve a mangalicáénak felel meg. Koleszterinszintre gyakorolt hatása is ugyanolyan. Hihetetlenül finom a húsa, nem is lehet összehasonlítani a tápos disznók vizes húsával. Ökológiailag tiszta gazdálkodásból származik, ami azt jelenti, hogy hagyományos moslékon nevelt, csak természetes takarmányt kapott (burgonya, búza, zöld) tulajdonképpen nem minősített bionak nevezhető.

Méretét tekintve van köztük 80 kg-os, 60 kg-os, 40 kg-os, pecsenye illetve választási malac (ezek alapvetően kis termetűek, tenyészidejük a régi hagyományos disznóknak megfelelően két év, maximális súly 80 kg). A pucolt, félbevágott disznó ára 1500 Ft/kg. Ha több család összeáll, akkor negyedelni is lehet. 

A Húsvétra való tekintettel ajánlunk még a csüngőhasúból hagyományosan sózott (2 hét) pácolt (2 hét) füstölt parasztsonkát (hihetetlenül finom húsa és bőre van, átlag 3 kg) angol szalonnát, oldalszalonnát (isteni, vaj puha a szalonnája is) füstölt karajt, füstölt oldalbordát, füstölt juh bélszínt, füstölt juh karajt. "

Válaszoltam Eszternek, itt a második levele:

Kedves Ildikó, mi is sajnáljuk. Igyekeztünk paraszti minőségű árut előállítani, illetve magas minőségű gasztronómiai termékeket. Ahogy ezt külföldön láttuk és amiről ma annyit beszélnek - a kormányzati propaganda szintjén - Magyarországon.

Nyilvánvaló, hogy sok szempontból a társadalom teljes elszegényedése a felelős. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a társadalom nem elég érett azokra a felismerésekre, amelyben te teljesen egyedülálló vagy.  Ha csak húsz ilyen vevő lenne a piacon, mint te,  már jobbra fordulna, elindulna a termelés. 

Az, hogy egy levágott bio tartású egyben őshonos racka juh alkatrészeivel megalázó módon házalni kell és mindenhol csak egy gúnyos mosolyt kap az ember, nem tesz jót a termelési ambícióknak (ezért találtam ki, hogy elkezdem füstölni - akkor persze már mindenkinek kéne hús árban , csakhogy ki fizeti meg nekem a napi sóban forgatást, a speciális páclé főzést egy vagonnyi fűszerrel). 

Nem tartom elvetemült gondolatnak, hogy minden szombati piacnapra lehessen vágni egy juhot. Végül is 15 kg színhúsról van szó. Nevetségesen kevés annak a több tucat családnak, aki ide jár. Ha ki van csontozva, ki is lehetne kilózni mondjuk egy kicsit drágábban. Sőt, ha a gazda minden héten számíthatna rá, akkor biztos, hogy olcsóbban adná. Ugyanis az árban a sikertelen értékesítési kísérleteket és a teljes érdektelenséget is fel kell számolnia. De hidd el, hogy nem fogyna el. Ördögi kör. Azért nem vág, mert nem tudja, hogy elfogyna-e. Ezért nem alakul ki a vevőkör. Csak egyszer kell azt megtapasztalni, hogy ott áll az ember egy levágott állattal, eladott belőle egy combot és fogalma sincs, mit csinál a többivel. Kocsiba ül és elindul házalni. Ha tele a hűtő, akkor vagy szívességi bankba teszi, azaz valakinek odaajándékozza, de olyat is hallottam, hogy el kellett ásnia. Lehet, hogy a jövő héten mi is inkább a vadászhoz meg a gödörhöz folyamodunk, MERT MÁR NEM BÍRJUK A MUNKÁT!

A többit meg már leírtam. Az ember az életben még egyszer nem próbálkozik.

ÍGÉREM SOHA TÖBBÉ NEM JUT ESZEMBE BÁRMILYEN ÉRTÉKET TERMELNI!

Ugyanez az oka annak, hogy a szürke marhát is abbahagytuk. Ha lett volna rá igény, akkor előbb vagy utóbb megteremtettük volna azt a feltételt, ne két kilós csomagban kelljen zsákbamacskát venni. Csakhogy nincs rá igény. 

Mindig azzal példálózok, hogy az élelmiszeripar összeomlásából éhínség lesz. De rájöttem, hogy rossz nyomon vagyok. Az élelmiszeripar gyakorlatilag korlátlan mennyiségben képes előállítani a szintetikus szemetet. Sokan a gyógyszeripart tartják a legveszélyesebbnek. Szerintem az élelmiszeripar legalább annyira veszélyes, mert nemcsak szintetikus szemetet, hanem torz társadalmi képletet eredményez. Mivel a szintetikus szeméten olyan extra haszonhoz jut, amelyhez parasztgazdaság soha nem jutna, van pénze belépni a politikába, ahol tárt karokkal fogadják, mert a túlnépesedett Föld hamis demokrácia képletét csak olcsó élelmiszeren lehet fenntartani. 

Ugyanúgy öli el az élelmiszeripar a kis parasztgazdaságok ökológiailag tiszta magyarul hagyományos paraszti termelési módjait és ambícióját, mint a gyógyszeripar a gyógynövényekkel és a hagyományos gyógymódokkal foglalkozókat. 

Csak a már beteg emberek kapnak észbe, sokszor későn. Holott ahogy az egyik ügyfelünk fogalmazott, ő nem bio szürke marha húst árul, hanem gyógyszert az emberi szervezetnek. 

Szóval ha összefoglalom, akkor nem az a baj a magyar társadalommal, hogy szegény (elképzelhető, hogy egy Szarvaskút vagy egy Golf Hotelnek ne lenne 6.000.-Ft-ja egy juhcombra?) hanem a magyar társadalom

1. Nem éri fel ésszel a két minőség közötti különbséget, mert fogalma sincs a paraszt áruba belefektetett munkáról, illetve ezzel összehasonlítva a szintetikus gyártási folyamatokról, nem is érdekli

2. nem szolidáris a bajba jutott termelőkkel

3. és ha az emberrel nem szolidáris, akkor hogyan lenne az állattal az? Hogyan értené meg azt, hogy azért fontos őshonost venni, hogy ezzel segítse a génfenntartást, amely akkor is muzeális érték, ha soha többé nem kell elővenni, de életfontosságúvá válhat, ha elő kell venni ritka genetikai adottságai miatt. "

Eddig Eszter levelei. Tartalmaz még pár személyes gondolatot, azt nem osztom meg a nyilvánossággal, nekem szólnak. Kérem, hogy aki teheti, gondolkodjon el mindezen, menjen Akliba és legalább egy időre lássa el a családját kiváló minőségű étellel. 

Eszterrel itt tudja felvenni a kapcsolatot:

vajdaeszti@freemail.hu

Válaszoltam a levelekre természetesen, és fáj a szívem Akli miatt, de nagyon.  Egy csoda a mai világban, amit Eszterék tesznek. Bárcsak többet tudnánk segíteni nekik. Többen kellenénk, akkor menne.

2013. március 15., péntek

2013. március 15. - a kertben

Hatalmas hótorlaszok. Orkánszerű szél viszi a havat ide-oda, Teó kutyámnak utat ástam, hogy el tudja végezni a dolgát. De semmi sem egyszerű, csontig hatol szél, a madarak eledele azt sem tudom, az etetőben maradt-e, úgyhogy Zé úton van dupla adagot kiönteni a földre.

Különösen munkálkodik a hófúvás, a ház melletti tisztásról, a diófa alól felpakolta az összes havat a teraszra, meg a ház mellé. A teraszon a szürke fóliával bevont valami a nyári kerti asztalunk, nem tettük tavaly be a tárolóba, hogy több helyünk legyen a tűzifát pakolni, aztán most így járt szegény.

Szerencsénk van, áramunk van még. Befűteni nehezen tudtunk, a szélvihar miatt erős a huzat, gondolom az volt a baj, de végül sikerült. Zé készített egy pár fotót, íme: