Téli álom

Szükségtelen huszonnégy órán át melegnek maradni. Az fárasztó lenne. Szükség van egy kis pihenésre. Amikor hideg vagy, az energia befelé mozdul; amikor meleg vagy, az energia kifelé mozdul. Természetesen mások azt szeretnék, ha mindig meleg lennél, mert akkor az energiád feléjük halad. Amikor hideg vagy, az energiád nem halad feléjük, ezért sértve érzik magukat. Azt fogják mondani neked, hogy hideg vagy. De erről neked kell döntened.

Azokban a hideg pillanatokban téli álmot alszol, visszavonulsz a bensődbe. Ezek meditatív pillanatok. Ezért én azt javaslom: amikor hidegséget érzel, zárd be az ajtót a kapcsolatok előtt, és a másokkal haladás előtt. Ha azt érzed, hogy hideg vagy, menj haza, és meditálj. Ez a megfelelő pillanat a meditáláshoz. Az energia belül mozog, meglovagolhatod, és lehatolhatsz velük lényed legbelső magjáig. Nem lesz küzdelem. Egyszerűen együtt mozogsz az áramlatokkal. És amikor meleget érzel, indulj kifelé. Felejtsd el a meditációt. Légy szeretetteljes. Használd mindkét állapotot, és ne nyugtalankodj miattuk.

Osho

A test ritmusa

Nagyon fontos megérteni a test ritmusát. Nem lehet változtatni rajta. Beáll, abban a pillanatban, ahogy megszületsz.

Egyszerűen figyeld a saját ritmusodat. Ha korán ágyba kívánkozol, akkor feküdj le korán és korán reggel kelj fel. Amint megérted, milyen időbeosztás illik a ritmusodhoz, legjobb, ha rendszeressé teszed. Ha lehetséges, tedd állandó szokássá; ha olykor nem lehetséges, az is rendben van, de ne tedd rutinná a rendszertelenséget. Mára sok kutatást végeztek a testritmusról, és úgy tűnik, lehetetlen megváltoztatni. Ez valami olyasmi, ami benne rejlik a sejtekben; a sejtek programozva vannak.

Vannak madarak, amelyek elalszanak napnyugtakor. Egyszer ezeket a madarakat szobákba helyezték, és félrevezették. Amikor kinn éjszaka volt, a szobában égett a lámpa, és amikor kinn nappal volt, a szobára sötétség borult. A madarak hónapokig éltek ezekben a szobákban.

Neurotikusok lettek, öngyilkosok lettek, vagy egymást gyilkolták, de a testritmusukat nem lehetett megváltoztatni. Elaludtak, amikor nappal volt a szobában és ébren voltak a sötétben. És természetesen nagyon szokatlan volt a testüknek éjszaka ébren maradni - valami különöset kezdtek érezni, valami furcsát és ez megviselte a szervezetüket.

Ezért egyszerűen kövesd a saját ritmusodat.

Házasságban, de szabadon

Nehéz, de nem lehetetlen. Csak egy kis értelemre van szükség. Csak néhány alapvető igazságot kell felismerni. Az első, hogy senki sem születik valaki másért. A második, hogy senki nem azért van, hogy beteljesítse a te ideáljaidat. A harmadik, hogy te csak a saját szereteted fölött rendelkezel - abból annyit adhatsz, amennyit csak akarsz - de senkitől sem követelhetsz szeretetet. Ha ezeket a tényeket megértetted, akkor mindegy, hogy házas vagy, vagy sem - együtt lehettek, mert teret engedtek egymásnak, sosem avatkoztok egymás egyéniségébe.

Ha nem veszed a házasságot túl komolyan, akkor lehetsz szabad ember. Ha komolyan veszed, akkor a szabadság lehetetlenné válik. Vedd a házasságot játéknak - az egy játék. Vedd elő a humorérzéked és használd ebben a szerepben, amit az élet színpadán játszol, mert ez csak egy szerep - semmi köze a természethez vagy a valósághoz. Ez csak egy fikció.

Nagyon sok dolgot, amit humorosan kellene felfognunk, túlságosan komolyan veszünk, és ebből a komolyságból nő ki minden problémánk. Először is: minek megházasodni? Szeretsz valakit, együtt élsz valakivel - ez alapvető jogod. Bárkivel élhetsz, bárkit szerethetsz. A házasságok nem a mennyben köttetnek, itt köttetnek a földön. De ha mégis bele akarsz menni ebbe a társadalmi játékba, és nem akarsz egyedül, függetlenül élni, akkor tisztázd a társaddal, hogy ez a házasság csak egy játék. Sose vedd komolyan. Mondd meg neki, hogy ugyanolyan független leszel a házasság után, mint előtte. Beszéljétek meg, hogy nem avatkoztok egymás életébe, úgy éltek majd együtt, mint két barát, megosztva egymással örömeiteket és szabadságotokat - de soha nem lesztek egymás terhére. És bármikor, ha úgy érzitek, hogy elmúlt a tavasz, vége a mézesheteknek, nem fogjátok megjátszani magatokat, hanem akkor is őszinték lesztek egymáshoz. Útjaitok olyan ponthoz érkeztek, ahol - bármennyire is szomorú - el kell válnotok, mert együttlétetekből most már hiányzik a szerelem.

A szerelem a legnagyobb kincs az életben. Nem szabad ostoba szertartásokká alacsonyítani. A szeretet és a szabadság mindig együtt jár, nem választhatod el őket egymástól. Aki ismeri a szabadságot, az tele van szeretettel. Aki ismeri a szeretetet, az mindenképpen szabadságot akar adni. Ha annak nem tudsz szabadságot adni, akit szeretsz, akkor kinek tudsz? Ha szabadságot adsz, akkor az azt jelenti, hogy bízol a másikban. A szabadság a szeretet megnyilvánulása.

Akár házas vagy tehát, akár nem, soha ne feledd: minden házasság csak társadalmi beilleszkedés. A házasság célja nem az, hogy bezárjon és egymáshoz láncoljon benneteket, hanem az, hogy két ember fejlődését elősegítse. De a fejlődéshez szabadságra van szükség, és az eddigi kultúrák mind elfelejtették, hogy szabadság nélkül a szerelem meghal.

Látod a madarat, ahogy szárnyaival úszik a napsugárban az ég tengerén, és elbűvöl. Úgy magával ragad a szépsége, hogy elfogod és beteszed egy aranykalitkába. Azt hiszed, hogy ugyanaz a madár marad? Csak ha felszínesen szemléled. Éppen a lényeg hiányzik. Eltűnt a végtelen tér, az ég, a szabadság. Az az aranykalitka lehet, hogy számodra értékes, de a madár számára értéktelen. A madár számára az egyetlen érték az életben a szabadság a végtelen égen. És ugyanez érvényes az emberi lényekre is.

Osho nyomán....

Földi létező

A Föld osztatlan. India és Pakisztán, Anglia és Németország csak a térképeken létezik, és azokat a térképeket a politikusok, a hatalom őrült emberei készítették. Az egész Föld a tiéd.

Szükségtelen bármivel azonosítanod magad. Miért határolnád be magadat kis területekre? Miért határoljon be a politika? Tarts igényt a Föld teljes örökségére. Ez a te Földed. Légy földi létező, nem nemzeti. Felejtsd el Indiát és Angliát, és gondolj az egész bolygóra. Tekints minden egyes embert a testvérednek, mert azok.

Ha indiai vagy, szemben állsz másokkal. Kénytelen vagy, máskülönben hogyan határozod meg az indiaiságodat? Szemben állsz Kínával, Pakisztánnal, szemben ezzel és azzal; minden identifikáció lényegében valamivel szemben történik. Ha valami mellett vagy, akkor természetes módon valami más ellen vagy.

Egy jobb világban nem lesznek országok, egy magasabb rendű világban nem lesznek vallások. Elég lesz embernek lenni, sőt, egy napon azon is túl kell lépned; akkor válsz istenivé. Akkor még ez a Föld is túl kicsi lesz ahhoz, hogy magában foglaljon, akkor minden csillag a tiéd lesz, ez az egész univerzum a tiéd. És amikor univerzálissá leszel, akkor megérkeztél.

Viharok

A fejlődés azt jelenti, hogy mindennap magadba szívsz valami újat, és ez csak akkor lehetséges, ha nyitott vagy. Ablakaid és ajtóid mindig nyitva állnak. Olykor eső érkezik, máskor a szél jön be, aztán a nap süt, és áramlik benned az élet. Ez együtt jár néhány zavaró hatással is: újságjaid mozogni kezdenek a szélben, megmozdulnak a papírok az asztalon, és ha az eső látogat meg, nedves lehet a ruhád. Ha mindig zárt szobában éltél, azt kérdezed majd: "Mi történik?"

Valami csodálatos történik. Jó, ha elérhető vagy a szél, az eső, a nap számára, mert ez az élet. Vagyis ahelyett, hogy nyugtalankodnál miattuk, táncolj! Táncolj, amikor jön a vihar, mert csend követi majd. Táncolj, amikor kihívások érnek, és megzavarják az életedet, mert azzal, hogy felelsz ezekre a kihívásokra, új magasságokba lépsz. Ne feledd, még a szenvedés is kegyelem. Annak, aki megfelelően fogadja, ugródeszkává válik.

Azok az emberek, akik sosem szenvednek, és mindig kényelmes és kellemes életet élnek, szinte halottak. Életük sosem lesz olyan, mint az éles kard. Még a zöldségeket sem tudja majd felvágni. Az intelligencia akkor élesedik, ha szembenézel a kihívásokkal. Imádkozz mindennap Istenhez: "Küldj nekem holnap még több kihívást, küldj még több vihart", és akkor megismered a legkedvezőbb életet.

Célok

Ha az életnek lenne célja, a dolgok nem lennének olyan csodálatosak, mert egy nap eljutnál a legvégére, és azután már minden unalmas lenne. Csak ismétlés és ismétlés lenne; ugyanaz a monoton állapot folytatódna - és az élet irtózik a monotóniától. Folyton új célokat teremt - mert egy sincs neki!

Amint eljutottál egy bizonyos állapotba, az élet egy másik célt ad. A horizont szüntelenül ott fut előtted; sosem éred el, mert mindig úton vagy- mindig közeledsz, mindig csak közeledsz. És ha ezt megérted, az elme minden feszültsége eltűnik, mert a feszültség a célkeresés, a valahova eljutás igénye.

Az elme szüntelenül valamilyen megérkezés után sóvárog, és az élet szüntelen elindulás és megérkezés - megérkezés csupán azért, hogy azután újra elindulhassunk. Sosincs vége. Sosem tökéletes, és ebben rejlik a tökéletessége. Dinamikus folyamat, nem egy halott, statikus dolog.

Az élet nem mozdulatlan - áramlik és áramlik, és nincs túlpart. Amint ezt megérted, elkezded élvezni magát az utazást. Minden lépés egy cél, és nincs cél. Ez a megértés, ha egyszer leülepszik legbenső magodban, ellazít majd. Akkor nincs többé feszültség, mert nincs hova menni, vagyis nem tudsz eltévedni sem.

Joe Szarek festménye: Tengerpart

A korlátok köre

Ha elhiszed, hogy korlátaid vannak, korlátozott emberi lényként működsz. Amint eldobod ezt a tévhitet, elkezdesz korlátlan létezőként működni.

Te húzod meg a saját körödet. Ez történik a cigányokkal. A cigányok állandó mozgásban vannak, vándorló emberek. Ezért, amikor az idősebb emberek bemennek a városba, húznak egy kört a gyermekek köré, és azt mondják nekik:

- Üljetek le. Nem mehettek el. Ez egy varázserejű kör.

És a cigánygyerek nem tud kilépni belőle, lehetetlen számára. Azután egyre nagyobb és nagyobb lesz, megöregszik; de még akkor is, ha az apja rajzol egy kört, az öregember nem tud kilépni belőle. Hisz benne - és ha hiszel benne, akkor működik.

Most azt mondod, hogy ezt veled nem lehet megtenni. Ha valaki rajzol egy kört, azonnal kiugrasz belőle; sem mi nem fog történni. De ezt az idős cigányembert kicsi gyermekkora óta erre nevelték. Számára működik, számára valóság, mert a valóság az, ami hat rád. Nincs más ismérve a valóságnak.

Tehát a korlátozás egy fogalom. Az embereknek téves meggyőződéseik vannak, és ezért rosszul működnek. Amikor rosszul működnek, kutatni kezdenek az ok után. Rábukkanak a meggyőződésre, és hangoztatni kezdik: "Emiatt működöm rosszul." És ez ördögi körré válik. Akkor még korlátozottabbá lesznek. Szabadulj meg teljesen attól az ideától. Az csak egy kör, amelyet saját magad vagy mások segítségével húztál magad köré.

Buddha bölcsessége

Buddha egyszer egy falun haladt keresztül, és abban a faluban mindenki nagyon Buddha-ellenes volt. Miért volt annyira Buddha ellen? Azért, mert Buddha ott született, ott élt jó pár évig, és az ottaniak nem tudták megemészteni, hogy valaki, akit ismertek, aki azelőtt ott élt velük, felébredett lett. Ez tűrhetetlen volt az egójuk számára.

Erre mondta Jézus, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, a prófétát sosem tisztelik, sosem fogadják el a földiek. Magát Jézust is rendesen kihajították szülőföldjéről. Csak egyszer - miután megvilágosodott - látogatott haza, de az embereket annyira felbőszítette az állítása, miszerint ő az Isten egyszülött fia, hogy le akarták taszítani a hegyekből. Végezni akartak vele. Alig tudott megszabadulni a karmaik közül és többet nem is ment vissza soha.

Buddha átutazóban volt a faluban, ahol született, épp India és Nepál határán, amikor köré gyűltek az emberek, és sértegetni, gyalázni kezdték, mindenfélének elmondták. Ő pedig csak csendesen hallgatta őket fél órán keresztül, majd azt mondta:

- A nap már nagyon magasan jár, nekem pedig el kell jutnom a szomszéd faluba, ahol várnak rám az emberek. Most nem tudok több időt rátok szánni, de ha még nem mondtatok el mindent, akkor legyetek még egy kis türelemmel. Amikor visszafelé jövök, akkor egy kicsit több időm lesz, és befejezhetitek, amit elkezdtetek; elmondhattok nekem mindent, amit csak akartok. De most ne haragudjatok, indulnom kell tovább.

Annyira higgadt és nyugodt volt, pedig mindenféle ocsmánysággal illették. Nem hittek a szemüknek:

- Mi nem beszélgetni akarunk veled, hát nem érted? - mondták. Mi becsmérelni és sértegetni akarunk téged!

- Hogyne érteném - felelte Buddha -, nagyon is jól értelek benneteket, de amit mondotok, nem az én problémám. Ha haragosak vagytok, az a ti problémátok. Én egyáltalán nem akarok beleavatkozni az életetekbe; ha mérgesek akartok lenni, akkor legyetek csak mérgesek, ha így érzitek jól magatokat, akkor miért ne? Szitkozódjatok, ha jól esik, de én mindebből semmit sem veszek magamra... az az igazság, hogy kicsit elkéstetek ezzel.

Ha valaha is belém akartatok kötni, akkor azt legalább tíz évvel ezelőtt kellett volna megtennetek. Akkor biztosan én is nagyon mérges lettem volna rátok, biztosan felvettem volna a kesztyűt ellenetek, kardélre hánytalak volna mindannyiótokat. De anióta megtaláltam az igazságot, lényem független minden külső véleménytől. Amit ti gondoltok rólam, az rólatok szól, nem rólam. Én ismerem önmagam, ezért bárki bármit mondhat rám, az az én tudásomon mit sem változtat. Csak a tudatlan ember függ mások véleményétől.

Rémálmok

Mindannyiszor, ha elméd olyat tesz, ami ellenkezik a természeteddel, tudattalanod üzenetet küld - először udvariasan, de ha nem hallgatod meg, rémálmok formájában.

A rémálom nem más, mint a tudattalan kiáltása, egy kétségbeesett kiáltás, hopgy túl messzire mész önmagadtól, és elvéted egész létezésed. Gyere vissza, gyere haza! Mint amikor egy gyermek elvész ar erdőben, és az anyja a kicsi nevét sikoltozza, kiabálja. Pontosan ugyanez a rémálom. Tehát barátkozz meg az álmaiddal.

Lassan-lassan látni fogod, hogy te és a tudattalanod egyre közelebb és közelebb kerültök egymáshoz. Minél szorosabb ez a közelség, annál kevesebbet álmodsz, mert akkor nincs szükség álmokra. A tudattalan akkor is elküldheti az üzenetét, ha ébren vagy, nem kell kivárnia, hogy elaludj.

Minél szorosabb ez a közelség, annál inkább egymásba csúszik a tudatos és a tudattalan. Ez csodálatos élmény. Végre először egynek érzed magad. Lényed egyetlen része sincs elutasítva. Elfogadod az egész lényedet. Elkezdesz egésszé válni.

Címváltozás

A reggel nagyon törékeny, és az új napsugarak nem túl erősek, de minden pillanattal erősebbnek és erősebbnek bizonyulnak. Tápláld őket, dédelgesd őket. És ne azonosulj a múlttal.

Ettől a pillanattól gondolj magadra úgy, mint egy újszülöttre. Az éjszakának vége, és te megszülettél a reggelnek. Nem lesz könnyű, mert a múlt szorítása mély. Ha bármilyen régi szokás érkezik, egyszerűen figyeld. Maradj távol, mintha valaki máshoz tartozna, mintha a postás rossz házhoz kézbesítette volna a levelet.

Az elme továbbra is elhiszi a régi megszokás miatt, mert az elmének időre van szüksége ahhoz, hogy felismerje, megváltozott a cím. Az elme nagyon lassan halad, a tudattalan pedig még lassabban. A test nagyon zsibbadt. Más az időrendszerük.

A szerelem három dimenziója

A szerelemnek három dimenziója lehetséges. Az egyik az úgynevezett függő viszony; ez az, ami az emberek többségével történik. A férj a feleségétől függ, az asszony a férjétől. Kizsákmányolják egymást, uralkodnak egymás fölött, birtokolják egymást, árucikké alacsonyítják egymást. Az esetek kilencven százalékában ez történik a világban. Ezért a szerelem, ami egyébként a paradicsom kapujához vezethetne, legtöbbször a pokol kapujához vezet.

A második lehetőség a két független személy közötti szerelem. Ez csak néha-néha fordul elő, de ez is szenvedést hoz, mert állandó ellentét van a két fél között. Egyik sem alkalmazkodik; mindketten annyira függetlenek, hogy egyikük sem hajlandó kompromisszumra, alkalmazkodásra. A költők, művészek, gondolkodók, tudósok egyfajta független életet élnek - legalábbis az elméjükben - és ezért mind olyan emberek, akikkel lehetetlen együtt élni. Túl excentrikusak az együttéléshez. Meghagyják a másik szabadságát, de ez a szabadság inkább nem törődömségnek tűnik, mint szabadságnak. Nem igazán fontos nekik a másik. Meghagyják egymást saját közegükben. Ez a kapcsolat felszínes, mert valójában félnek mélyebbre hatolni egymás világában. Jobban ragaszkodnak a saját szabadságukhoz, mint a szerelemhez, és nem akarnak kompromisszumot kötni.

A harmadik lehetőség pedig az összefüggés lehetősége. Ez valóban nagyon ritkán történik meg, de amikor megtörténik, akkor ott megjelenik a földi paradicsom. Két ember, akik nem függetlenek de nem is függnek egymástól. Mérhetetlen szinkronban vannak egymással, mintha egymásért lélegeznének, mintha egy lélek lenne két testben - amikor ez megtörténik, akkor történik meg a szerelem. Csak ezt hívhatjuk szerelemnek.

Az előző kettő nem igazi szerelem, azok csak egyezségek - társadalmi. pszichológiai, biológiai egyezségek. Csak a harmadik lehetőségnek van köze a spiritualitáshoz.