2010. május 22., szombat

Célok


Ha az életnek lenne célja, a dolgok nem lennének olyan csodálatosak, mert egy nap eljutnál a legvégére, és azután már minden unalmas lenne. Csak ismétlés és ismétlés lenne; ugyanaz a monoton állapot folytatódna - és az élet irtózik a monotóniától. Folyton új célokat teremt - mert egy sincs neki!

Amint eljutottál egy bizonyos állapotba, az élet egy másik célt ad. A horizont szüntelenül ott fut előtted; sosem éred el, mert mindig úton vagy- mindig közeledsz, mindig csak közeledsz. És ha ezt megérted, az elme minden feszültsége eltűnik, mert a feszültség a célkeresés, a valahova eljutás igénye.

Az elme szüntelenül valamilyen megérkezés után sóvárog, és az élet szüntelen elindulás és megérkezés - megérkezés csupán azért, hogy azután újra elindulhassunk. Sosincs vége. Sosem tökéletes, és ebben rejlik a tökéletessége. Dinamikus folyamat, nem egy halott, statikus dolog.

Az élet nem mozdulatlan - áramlik és áramlik, és nincs túlpart. Amint ezt megérted, elkezded élvezni magát az utazást. Minden lépés egy cél, és nincs cél. Ez a megértés, ha egyszer leülepszik legbenső magodban, ellazít majd. Akkor nincs többé feszültség, mert nincs hova menni, vagyis nem tudsz eltévedni sem.

Joe Szarek festménye: Tengerpart

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése