Vészt jósló hangok figyelmeztetnek arra, hogy földi létünket fenyegeti a fokról fokra történő felmelegedés. Elolvadt a Kilimandzsáró hava, szigetnyi jéghegyek válnak le és úsznak a meleg tengerek felé, miközben láthatóan és mérhetően emelkedik a vízszint. Egyre szélsőségesebbé válik az éghajlat: hideg és hőség, vízözönszerű esők és aszály váltogatják egymást, hurrikánok söpörnek végig kontinenseken, felszínre kerül az önzés, az agresszivitás, másfelől nő a hátrányos helyzetűek kiszolgáltatottsága. A zavarosban halászók - az "életrevalók" - uralkodnak mások felett gátlástalanul.
A strucc-politika igyekszik útját állni a pániknak: hivatalos jelentéseket adnak ki arról, hogy ezek a jelenségek már előfordultak a Föld történetében. Volt árvíz és szélvihar, jégkorszak és felmelegedés, kultúrák tűntek el és születtek újak. Fajok pusztultak ki és színre léptek mások. Úgy még sose volt, hogy sehogy se lett volna. Bűnbakot keresve szakszerűtlenül irtják a fákat, csonkolják ágaikat: ami nincs, az nem dőlhet ki, nem törhet ága. Nincsenek erdősávok, fasorok és sorfák, melyek a viharos szelek útját állhatnák, erdeink pedig a hőerőművekbe vándorolnak. A kiagyalt csúcstechnológia birtokában percek alatt hullnak a porba hatalmas famatuzsálemek, órák alatt tűnnek el a dombok, s hegyek, települések kerülnek víz alá, megfojtva minden életet, elsősorban a fákét. Hetek és hónapok alatt felismerhetetlenül megváltozik a táj.
Giganto-megalomániában szenved a kamaszkorát élő emberiség. Miközben a mammont imádja, piercingekkel ékesíti magát látható és nem látható helyeken, műkarmokat ragaszt magára a munkátlanság biztosítására, fülében agydugó a technika, s benne a ricsaj, kezében a zseb-táv- recsegő - rádió - tv - fényképezőgép mini számítógép, szájában kérődző-gumi és aromásított füstrúd, teste műalkotásoktól tarkállik, s maga sem tudja, hogy fiú-e vagy lány. E temérdek elfoglaltság miatt nem ér rá azzal foglalkozni, hogy élőhelye, a KÉK BOLYGÓ él-e, hal-e.
Az emberiség túlnépesedett; túltenyésztett, túltermesztett a biodiverzitás, a sokféleség kárára. A pénz-máz mögött kiüresedés, gagyiság, züllés tapasztalható az élet minden területén. Ezt hívják fenntartható fejlődésnek. A társadalom a játékai közepette nem lát, nem hall, nem beszél. Bűnrészes a fák és a természet pusztításában, az állatok megölésében, mérgekkel árasztja el a környezetét s a saját testét. Nem akarja meghallani a haldokló FÖLD utolsó sóhajtásait, figyelmeztető jajkiáltásait.
Az ENSZ, a FAO, a WHO, a NASA tudósai közzé tették, hogy ha az emberek vegetáriánusok lennének, autóról kerékpárra szállnának és nem vásárolnának felesleges dolgokat, akkor csökkenne a felmelegedést eredményező üvegházhatást okozó gázok mennyisége.Így a nagyüzemi állattartás metánkibocsátása is. Amikor egy autóban egy ember utazik, az húsz emebr oxigénszükségletét falja fel és bocsátja ki a káros mennyiségű széndioxidot; a vásárlás során keletkező felesleges hulladék és szállítási energia jó része megszűnhetne, ha az emberek megfékeznék a mohóságukat.
A vegetáriánus életforma egészség- és környezetvédő, szeretetteljes, kímélő. Erre hívja fel a figyelmet Paul Mc Cartney, Doris Day és mások. Meghirdették a "húsmentes hétfő"-t, s ehhez megnyerték rajongóik táborát. Apró lépés, nehogy késő legyen. Csatlakozhatnának ehhez a kitűnő magyar konyha művelői is a nép egészsége és a környezetvédelem érdekében.
írja Karay Zsófia a Herbáció 2010.2. számában.
Azt már csak én teszem hozzá, milyen messze vagyunk az egészséges, környezetkímélő életmódtól. Elég megnézni a gasztroblogok tengerét a neten, mennyi egészségtelen, ártalmas étel receptje kering, és a versenyekben ezeket a blogokat díjazzák. Felelőtlen, népbutító viselkedés a bloggerek részéről, pedig a felelősségük nagy.
