Bejegyzések

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak
erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és
forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat!
Segíts engem a helyes időbeosztásban! Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú
vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!
Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak
átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem
a váratlan örömöket és magaslatokat! Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó
ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk! Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások
mond…

Itt a tavasz

Kép
Végre alábbhagyott a szél, napokig szélvihar volt, egy-két napot tudtunk kertezni eddig. Idén már nem veteményezünk, illetve csak egy egész pici konyhakert lesz a házunk közelében, petrezselyem, zeller, ilyesmi. Annyi ártalom jön felénk a szomszédoktól, az utcáról, hogy már nem nevezhetjük biokertnek a kertünket. Mi továbbra sem használunk semmi vegyszert, de az átáramló benzingőz, az égetés egészségre ártalmas termékei tönkreteszik a veteményeinket. Paradicsomunk sem lesz, megvesszük majd, ami kell, a győri bioboltunkban. Ha egyáltalán itt maradunk, mert hirdetjük a házat.

Lassan kiheverem Teó kutyám, cicám elvesztését, még mindig nagyon fáj, de mit lehet tenni. El kell fogadni. A képen a két kis kölyök szőrös gyermekünk, a kisebb Yoda, a nagyobb - de fiatalabb - Milu. Aranyos két kutyus, de még idő kell nekem, míg igazán a magaménak tudom érezni őket. Yodát jobban megszoktam már, Milu nagyon eleven, nevelgetjük, tanul is, de még van mit.

Majd készítünk fotókat a kertről, egyelőre m…

Teó kutyám meghalt....ő volt a népem utolsó tagja

Kép
A kép Horányban készült, 2003 környékén, akkor még mindhárman éltek. 2004-ben meghalt Mocsi kutyám, a hófehérke, 14 évesen. Tavaly áprilisban Ciróka cicám, tegnap este pedig Teó ment el az örök vadászmezőkre.

Búcsúzóul álljon itt egy régebben írt posztom a blogomból, hogy örök emléket állítsak neki, bár a lelkemben úgyis örökké élnek mindhárman.

Nem lehet mindenki hős

Sok kutyáról tudunk, aki cicát mentett, embereket keres és talál romok alatt, megmenti a gazdáját szóval igazi hősként szeretjük és tiszteljük őket, mint Mancsot, a legendás mentőkutyát. Az én Teóm nem hős, nem tud semmi különöset, de egyet nagyon tud: velem, Mocsival és a cicánkkal harmóniában élni.

Neki mindig minden úgy van jól, ahogy én csinálom. Akkor ébred, amikor én, nem ébreszt fel hajnalban, hogy enni kellene, ha dolgozom, szépen csendben elnyúlik a kosarában és figyeli minden rezdülésemet, együtt mozdul velem. Ha kimegyek a konyhába, elkísér, ha a kertbe, akkor pláne:) Ő is éppen úgy szereti a kertet mint én. Nem…

Fűszernövényeim - egy része

Kép
Szárítgatni kezdtem, legalább a fűszernövényeim szépek, nem úgy, mint a veteményes. Az Öngyógyító kiskert című könyv tanácsai alapján próbálkoztunk idén a zöldségeinkkel, nulla sikerrel. Alig van valami ehető a kertben: néhány darab répa, pár fej káposzta, kevéske krumpli. Volt viszont sok spenót. Teljesen értelmetlen az egész veteményezés, rengeteg vizet kívánna ebben az aszályos forró nyárban, de csak vezetékes vizünk van, ha nem esik, a tárolóban sincs semmi. A vezetékes víz megfizethetetlen.


Elkeserítő a kert. A fű kiszáradt, alapos eső kellene, de nincs. Félek, hogy még a gyümölcsfáink is ki fognak pusztulni. Zé kiszámolta egyik locsolásunkat: 3 órán keresztül ment a billegős spriccelő, 1700 forintba került és csak a veteményes egy részét locsolta be. Hol van még az egész kert? Két-háromnaponta kellene öntözni, de 30 ezer forintos vízszámlát a nyugdíjunkból lehetetlen kigazdálkodni. Ha maradnunk kell, jövőre nem veteményezünk egyáltalán, befejeztük. Fű lesz a helyén, ami ha kisz…

Kertünk ma, és persze a kutyák:)

Kép

Zöldborsónk

Kép
Mit is mondjak, nem vált be az "Öngyógyító kiskert" szerinti veteményesünk az idén, egyelőre úgy néz ki. Túl sokféle zöldségmagot kellett vetni, így elég kevés terem mindegyikből, már amennyiben terem. Van ami szép, van ami meg nem, van ami meg ki sem bújt. Ezzel szemben tele van gazzal az egész, nem volt megfelelő az időjárás többet törődni a kerttel, nagyon elmaradtunk mindennel.

A biokertnek amúgy is lőttek, mióta elolvadt a hó, a szomszédainknál különböző munkálatok folytak, ami exkavátorral, benzines fűrésszel meg ki tudja még mivel járt, közben égettek is a távolabbi szomszédok, jött ránk a füst rendesen, így aztán úgy döntöttünk, hogy csak a kert végében hagyunk meg egy csíkot a legfontosabbaknak - zellerlevél, petrezselyem, pár saláta, paradicsom, talán más nem is - a többi területen meg hagyjuk a füvet, ami most is kibújik sok helyen, mert nem akartuk felásatni a kertet.

Zöldborsónk nagyjából kétszer ennyi termett, lehet, hogy megesszük nyersen, ahogy van, mert Zé …

Best Blog díjat kaptam

Kép
Ebben a díjban az a szép, hogy kollégák adják kollégának:) Guzner Gyulától kaptam - http://hp-kertem.blogspot.hu/ , illik is továbbadni nyomban, négy bloggernek illetve bloggerínának.

A választottjaim:

MJ:  http://mjozsef.blogspot.hu/

Palócprovancehttp://palocprovence.blogspot.hu/

Bányai Gyöngyi: http://pszichowellness-konyha.blogspot.hu/

Mammkahttp://mammka.blogspot.hu/


Kedves Gyula, köszönöm mégegyszer, hogy rám gondoltál!