A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jóga. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jóga. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. február 5., péntek

Még valamit a jógáról


Nem, a jóga nem tornagyakorlatokat jelent. Annyira sokan és annyira tévesen használják a fogalmat. A jóga sokkal több, mint amit arról az emberek általában gondolnak. Elmennek egy rosszul szellőztetett terembe, megtanulnak pár gyakorlatot, esetleg megtanítják nekik a helyes légzést, és akkor el lehet dicsekedni vele, hogy "jógázni" járnak. Tévednek.

Írtam már erről, de még írnék pár dolgot. Pontosabban idéznék Iyengartól, aki világszerte elismert és köztiszteletben álló jógatanár. Szavai nem elméletek vagy teóriák; a jóga önfeltáró útját tanítja, egy módszert, melynek minden részletét egy élet gyakorlása és tapasztalata hitelesíti. Az Iyengar-módszer, melyet sokan a testi hatásai miatt csodálnak, valójában a jógafilozófia, a spiritualitás és a jógagyakorlás egysége, szoros összhangba hozva azt a hétköznapi élettel. Tapasztalatok alapján beszél, nem pedig elméleti vagy intellektuális alapon. Amint lánya, Geeta írja: „A testét laboratóriumnak használta.” Életét a jóga művészetének ajánlotta.

Ahogy a szépen csiszolt gyémánt számos lapjának mindegyike más-más színben tükrözi a fényt, a jóga szó is sokféle árnyalatot hordoz, amelyek a belső béke és a boldogság elérésére irányuló emberi törekvés különböző aspektusait tükrözik. A Bhagavad gítá azt mondja: "egyedül a tett a te kiváltságod, sohasem annak gyümölcse. Soha ne a cselekedetek gyümölcse legyen az indítékod; és soha ne szűnjél meg cselekedni. Cselekedj az Úr nevében, elhagyva az önző vágyakat. Ne hagyd, hogy siker vagy kudarc befolyásoljanak. Ezt a belső egyensúlyt nevezik jógának."

A jógát máskor bölcs cselekvésként, vagy a tevékeny élet közepette is megvalósítható mértékletesség és harmónia művészeteként szokták jellemezni.

" A jóga nem annak az útja, aki teleeszi magát, s nem is azé, aki éhezik. Nem annak az útja, aki túl sokat alszik, s nem is azé, aki egész napját ébren tölti. A jóga a mértékletes étkezéssel és pihenéssel, az élettevékenység szabályozásával, az ébrenlét és alvás során megvalósított harmóniával szüntet meg minden bánatot és szenvedést. "

A Kathópanisad a jógát így írja le: "Amikor az érzékek elcsendesednek, amikor az elme nyugalomba jut, amikor az értelem abbahagyja az okoskodást, akkor érhetjük el - mondják a bölcsek - a legmagasabb szintet. Az érzékek és a tudat e szilárd ellenőrzés alatt tartása a jóga meghatározása. Aki ezt eléri, az minden káprázattól megszabadul."

A jóga az a módszer, amellyel a nyugtalan tudat lecsillapítható, és annak energiái alkotó irányba terelhetők. Szellemünk olyan, mint egy hatalmas folyó, amit ha gátakkal és csatornákkal megfelelően munkára fogunk, akkor abból hatalmas víztartalék képződik, mely megakadályozhatja az éhínséget, és bőséges energiát szolgáltat az ipar céljaira. Ha ellenőrzésünk alá vonjuk tudatunkat, akkor ebből is a belső béke hatalmas tartaléka alakul ki, amely bőséges energiával látja el az emberi jobbulásra irányuló törekvéseinket.

2009. december 5., szombat

A jóga




A jóga szó a szanszkrit "judzs" gyökből származik, ami annyit jelent, mint összekötni, egyenesíteni, megkötni és igába fogni, a figyelmünket valamire irányítani és összpontosítani, valamit használni és alkalmazni. A szó egyesülést illetve mély és bensőséges kapcsolatot is jelent, és ebben az értelmezésben akaratunknak Isten akaratával való egyesítésére is vonatkozik.

"A test, a tudat és a lélek valamennyi erejének Isten igájába hajtását jelenti tehát" - írja Mahadev Desai a Gíta Gandhi szerint című művéhez írott bevezetőjében; " a jóga az értelem, az elme, az érzelmek és az akarat megfékezését jelenti, vagyis a lélek olyan egyensúlyi állapotát, ami lehetővé teszi, hogy az ember minden szempontból pártatlanul szemlélje az életet".

Azokat, akik a jóga útját járják, jógiknak vagy jóginoknak nevezik.

A jóga bölcseletének egyik legfontosabb hiteles forrrása a Bhagavad Gítá (A Magasztos éneke) című mű, melynek hatodik fejezetében Shri Krisna úgy határzozza meg Ardzsuna számára a jóga jelentését, mint a szenvedéstől és bánattól való végleges megszabadulást. Szó szerint ezt mondja:

" Ha valaki ellenőrzés alatt tartja az értelmét, az elméjét és az énjét (ahamkára), megszabadítva azokat a nyugtalan vágyaktól úgy, hogy ezek elnyugszanak a benne rejlő szellemben, akkor az illető juktává válik - olyasvalakivé, aki bensőséges összhangba kerül Istennel. A lámpás nem pislog, ha nem fúj a szél; s ugyanígy van a jógival is, aki ellenőrzése alá vonta az értelmét, énjét és elméjét, s elmerült a benne rejlő Szellemben.

Miután a jóga gyakorlásával elcsendesítette értelme, elméje és énje nyugtalanságát, a jógi a benne rejlő Szellem kegyelméből eléri a beteljesülést. Ekkor megismeri azt az üdvözült örök boldogságot, amely túl van az érzékek határán, a amelyet az értelmével sem képes megragadni. E végső valóságban időzik és nem mozdul ki onnan. Megtalálta a minden mást felülmúló kincset. Nincs semmi, ami ennél magasabb volna. Aki ezt elérte, azt a legnagyobb bánat sem érinti meg többé. Ez a jóga valódi jelentése - a szenvedéstől és a bánattól való végleges megszabadulás".

forrás: B.K.S. Iyengar

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy lelemény...