Lao-ce mondta:
Minden lény hasznosítja a téli nap melegét és a nyári nap árnyékát anélkül, hogy erre bárki tanítaná őket. Teljesen természetes módon, a hatalmas életerőtől vezetve érkeznek hívás nélkül, és távoznak elbocsájtás nélkül. Mélységes titok ez, őrzőjét senki sem ismeri; a következmények önmagukat alakítják ki.
Ha szemeiddel nézel és szavaiddal utasítasz, akkor nehéz az embereket kormányozni. Élt egyszer egy néma miniszter, akinek irányítása alatt nem volt szükség szigorú büntetésekre, miért tartanánk hát oly sokra a szavakat? Egy másik miniszter vak volt, de az ő idejében egyetlen vezető sem volt megvesztegethető, miért tartanánk hát oly sokra a látást? A bölcsek szavak nélkül irányítanak és látás nélkül tudnak: így válnak vezetőkké.
Az emberek nem az uralkodó szavait, hanem cselekedeteit követik. Ezért amikor az uralkodó a bátorságot csodálja, akkor a nép számtalan nehéz helyzettel kerül szembe még akkor is, ha az uralkodó szándékosan sohasem teremt viszályt és versengést. Így az országban a sok öldöklés és fosztogatás végül teljes fejetlenséghez vezet. Ha az uralkodó a test szépségét imádja, akkor az országára sötétség borul, s népe engedetlen lesz még akkor is, ha törvényekkel szabályozza a féktelenséget. Így az országnak előbb-utóbb a mértéktelen kicsapongás okoz számtalan gondot.
A bölcsek a tiszta őszinteséget önmagukban gondosan őrzik, rokonszenvek és ellenszenvek meg nem ingatják őket. Ha beszélnek, szavaik érzéseiket tükrözik, ha utasítást adnak, világossá teszik az utat.
Ezért megtorlásokkal szokásokat nem lehet megváltoztatni, kivégzésekkel a hűtlenséget nem lehet orvosolni. Csak a szellemi befolyás igazán értékes. A beteljesedett tisztaság szellemi. Egy tiszta szív hatása hasonlatos a tavaszi szellő éltet adó simogatásához, az őszi szélvihar halált osztó csapásához.
Az emberek vezetése olyan, mint a nyíl kilövése: kicsi eltérés a célzásnál nagy hibát okoz a célnál. Ezért a nép vezetői óvatosan bánnak mások befolyásolásával.
