Mit eszel?

"Azt hallottam, hogy a régi időkben az emberek száz évig éltek anélkül, hogy megviselte volna őket az idő. Mostanság viszont idejekorán megöregszenek, és alig ötven évig élnek. A környezet az oka, vagy mert elvesztették az Utat? - kérdezte a Sárga Császár.

Quibo, az udvari orvos így felelt:

- régen az emberek követték az Utat. Megértették yin és yang egyensúlyának elvét. Ehhez pedig olyan gyakorlatokat alkottak, mint például a meditáció, amik segítették őket az univerzummal való harmónia fenntartásában. Rendszeresen, kiegyensúlyozottan étkeztek, a megfelelő időben keltek és tértek nyugovóra, kerülték testük és elméjük túlterhelését, óvakodtak mindenféle mértéktelenségtől. Testüket és elméjüket is jól-létben tartották, ezért nem meglepő, hogy száz évnél is tovább éltek.

Napjainkban az emberek más úton járnak. Víz helyett is bort isznak, túlzásba viszik az evést és más ártalmas viselkedést, elfolyatják az esszenciájukat, és kimerítik a rendelkezésükre álló energiát. Izgalmakat és pillanatnyi örömöket hajszolnak, nem érdeklik őket a természetes ritmusok és a világegyetem rendje. Nem irányítják életmódjukat, se étrendjüket, rosszul alszanak. Nem ismerik energiájuk és életerejük megőrzésének titkait. Miért lenne meglepő, hogy már ötvenévesen öregnek látszanak, és nem is élnek sokkal tovább".

Ez a beszélgetés sok-sok évvel ezelőtt hangzott el Kína ura, a Sárga Császár és udvari orvosa között, de ma is aktuális - írja dr. Maoshing Ni A hosszú élet taoista titkai című könyvében .

Az elfogyasztott táplálék mennyisége és minősége tartósan befolyásolja esélyeinket a hosszú életre. Dr. Maoshing Ni megvizsgált körülbelül száz, évszázados kort megélt idős embert, elemezte az adataikat, összevetette a legfrissebb öregedés-megelőző kutatásokkal. Az étrendek és a tanulmányok egybeestek az orvos megfigyeléseivel. A matuzsálemek többsége szerény körülmények között élt, inkább az alultápláltság jellemezte őket. Néhányan pedig - jobbára inkább a körülmények, mint a szándékaik miatt- időszakonként böjtöltek.

Főként hüvelyesekből, teljes értékű gabonából, zöldségekből, gyümölcsökből és magvakból álló étrenden éltek. Húsevő csak elvétve akadt közöttük, ők is csak ritkán jutottak húshoz.

Érdekes. Mi most elhagytuk a gabonát, a hüvelyeseket és a tejtermékeket is az étrendünkből, ki tudja, jól tettük-e? Ki tudja, szükséges-e ennyi megvonás? Olyan káosz van a táplálkozástudomány terén, hogy egyszerűen nem lehet kiigazodni. Most is állítom, hogy nem lehet általánosítani. Nem lehet mindenkinek ugyanaz az étrend megfelelő. Magunknak kell megtapasztalni, mi a jó nekünk.

Viszont amit megállapítottam: bármit ehetünk, ha igen keveset eszünk belőle. Ez lehet a hosszú élet titka:) Kapcsolatba kerültem Szabó Évával, nagyon érdekes személyiség. Sokat tanulok tőle. Legközelebb róla írok majd.

a képen Jan Vermeer festménye, 1664-ből

Fogyókúra őrületek

Lefogytam a lájtos paleótól tizenhárom kilót. Tény. Vitatkoztam párszor a Szendi Gábor blog kommentelőivel, szerintem túlzásba viszik a fehérjefogyasztást, de annyira meggyőzőek, hogy rendjére elbizonytalanodtam, talán mégis én gondolkodom rosszul.

Aztán sok-sok könyv kiolvasása után valamelyik este rászántam magam, és alaposan átgondoltam ezt az egészet. (Zé, a férjem egyik este megkérdezte: "kikérdezzelek?"szerinte túlzásba vittem a táplálkozással való foglalkozást, így éreztette velem,hogy nem jó úton járok).

Mi is van velem? Alkatilag vega vagyok, már ami a lelkieket illeti. Barátaim az állatok, és az ember nem eszi meg a barátait, ahogy azt a nagyok is megmondták már. Ráadásul határozott az elképzelésem arról, hosszú távon mennyire ártalmas a sok hús, különösen, ha a nagyüzemi, embertelen körülmények között tartott és megölt állatokból való.

Húsevés gyakran tehát nem. Sok fehérje sem. Nem lenne szabad tejet inni, tejterméket enni. Úgy érzem, mindez igaz lehet a mesterségesen tönkretett tejre, de nem lehet igaz a legelészős tehénkéből származóra, akit nem gyógyszereztek agyon, nem zártak be szűk helyre, hogy a napot se lássa sokat, nemhogy a füvet, ami fő tápláléka - lenne.

Aztán a gabona. Régóta tudom, hogy a finomított szénhidrátokkal baj van, sosem ettem ilyeneket, cukrot sem, édességet sem. Megtudtam, hogy valószínűleg a teljes kiőrlésű kenyér is árt. Rendben, ezeket nem nehéz elhagyni. De magát a gabonát miért? Akinek árt, az ne egye. Akinek meg nem, annak remek étel. A teljes szemből főzőtt kásák, puliszka és egyebek mennyeiek. Nekem hiányoznának, az biztos.

Ugyanígy vagyok a hüvelyesekkel is. Tudom, hogy nem könnyen emészthetők, de ügyes áztatási, főzési módszerekkel elejét lehet venni mindenféle problémának.

A legnagyobb baj ezzel a sokféle diétával az, hogy elvész az evés öröme, a terített asztalnál töltött idő szépsége. Mert az evés öröm, a lélekre is jó hatással van. Úgy nem lehet élni, hogy azt számolgatjuk, jutott-e elég omega3 a szervezetünkbe, vagy számolgatni a napozással töltött perceket, és ha nem elég, bekapkodni a - szerintem túl magas dózisban szedett - D vitamint.

Aki cukorbeteg, annak biztos jó a paleó ideig-óráig. Amíg az egyik baj helyett nem jelentkezik a másik, a többi. Nem hiszek viszont abban, hogy ugyanaz az étrend jó és megfelelő mindenkinek. Sokféle típusúak vagyunk mi emberek, és most nem a különböző klímán élőkre gondolok, de rájuk is gondolhatnék. Vannak közöttünk fázósak, akiknek nem jó a hűtő hatású étel, vannak forró típusok, akiket pedig hűteni kell. Természet Anya megadja nekünk a kiegyensúlyozáshoz valót, ezért kaptuk a fűszereket, a gyógynövényeket. Élni kell tudni velük.

Szeretettel, odafigyeléssel kell elkészíteni az ételünket, igazi ételeket, teljes értékű ételeket kell ennünk. Szeretnünk kell a látványát, az ízét, hogy ne csak a testünkre, a lelkünkre is hasson. Félretettem az összes táplákozás(ál)tudományos könyvemet, lezártam a keresgélés korszakát. Azt eszem ezentúl, amit a magam számára a legjobbnak gondolok.

Paleo tapasztalatok

Hét hét után jól érzem magam, fogytam hat kilót mindenféle megerőltetés nélkül, sosem vagyok éhes. Na jó, néha igen, főleg este, mert alig vacsorázom. Energikus vagyok, jó a közérzetem, a laboreredményekre változatlanul kíváncsi vagyok, de majd csak októberben tudom meg, mi változott és mi nem.

Viszont nem paleózom keményen, mert néhány szabályát képtelenség betartani. Nekem, vega típusnak egyszerűen nem megy a korlátlan húsevés. Emiatt nem hagytam el a hüvelyeseket, szükségem van a babok és a szója fehérjéire, ezzel egészítem ki a napi étrendet. Eszem sajtokat és zabot, nagyon szeretem a zabpelyhet, a zabkását.

Úgy gondolom, hogy a telített zsírok nem használnak, ezért igyekszem a lehető legkevesebbet enni az ilyen ételekből. Párszor ettem sertéshúst - karajt például - de a jövőben nem teszem. Nem esett jól. Marad tehát a csirke és a hal, utóbbiból a busa, mert a tengeri halakban sok az ártó lerakódás, szennyezettek a tengerek, így aztán aztán nem tudom jó érzéssel enni.

A zabon kívül minden egyéb gabonát elhagytam - a kenyeret is -  zabliszttel habarom be a főzelékeket és vagy zabtejszínnel, vagy főzőtejszínnel. Nem eszem krumplit egyáltalán, sem rizst semmilyen formában. Odafigyelek az ételek glikémiás indexére, lehetőleg sok vízben oldódó rostot tartalmazó zöldféléket eszem, jóllakat, mellé a fehérjetartalmú bármi és garantáltan nem leszek éhes vagy öt óra hosszáig.

Megtanultam reggelizni, mert ezer évig csak gyümölcsöt ettem reggelire, és ez nem jó. Nem eszem sokat, de mindig fehérjét. Dr. Légrády nagyon jól és pontosan leírja a Tojáskönyvében

http://www.szamosmiklos.hu/tojaskonyv/

hogy miért is van erre szükség. Vagy három lágytojást, vagy egy kis dobozka tonhalat citrommal, olajjal, vagy szójasajtot (nem tofut, sajtot a bioboltból) reggelizem paradicsommal paprikával. Először nehezen ment, mára megszoktam.

Ebéd előtt fél órával eszem gyümölcsöt, közvetlenül a fél óra kocogás után. Nem tudok evés után gyümölcsöt enni, bár a paleo is és dr. Légrády is evés utánra ajánlja, de ezzel mélyen nem értek egyet. A gyümölcsnek nincs szüksége emésztőnedvekre, nem a gyomorban emésztődik, ezért legjobb, ha semmi mással nem keverjük, hogy szabad utat kapjon a gyomorból eltávozni, és ezt gyorsan meg is teszi. A dinnye és a banán kivételével húsz perc után már le is lépett, ehetünk bármit. 

Ebédre vagy halat készítek, vagy tofut, vagy egy-két szelet grillezett csirkemellet, vagy babot zöldséggel, salátákkal, mikor mi van, de biozöldségek, részben a kertünkből, részben Pannonhalmáról, Endrétől, a biogazdától.

Sem tízórai, sem uzsonna nincs, a vacsora is könnyű, általában gyümölcs - gyümölcsrajongó vagyok, sokat eszem - vagy zabkása. A zabkását mákkal és cukormentes szilvalekvárral pakolom meg, nagyon finom.

Amire még szükségünk van a fehérjén kívül, az a zsír. A paleós lányok óriási tévedésben vannak a zsírokkal - na meg a húsok mennyiségével - kapcsolatban. Büntetlenül nem ehet senki rengeteg telített zsírt, akkor sem ha állati, akkor sem ha növényi eredetű. Nem jó a kókuszzsír, sem a pálmazsír. A mangalica és egyéb sertészsír sem, de mert jobbat nem tudok, ha rántott húst készítek - ritkán - mangalica zsírban sütöm ki, tojással és zabkorpával panírozom. Az olajat ugyanis hevíteni tilos, maradna a ghí, de az is állati eredetű tisztított vaj féleség, így mindegy.  Jó a mangalica zsír, az legalább a miénk, magyaroké. Mindig előnyben részesítem mindenből azt, ami a környezetemben megterem, legyen az gyümölcs, zöldség vagy gyógynövény, ezért nem tudom teljesen magamévá tenni az ayurvéda tanításait, bár foglalkozom vele és vannak dolgok, amiket a mi éghajlati viszonyaink és az idevonatkozó evolúciós fejlődésünk mellett is hasznosítani tudok.

Ideális összetételű olaj a repceolaj lenmagolajjal keverve, az omega 6 és omega 3 aránya megfelelő. Utólag teszem hozzá mindenhez, még a pörkölthöz is. Valamelyik nap karfiolpörköltet készítettem tojással, leírom majd a receptjét, abban szerepelni fog, mit kezdek az olajjal. A többi olaj gyakorlatilag káros, mérhetetlenül sok omega 6 zsírsavat tartalmaznak, omnega 3-at nem, vagy alig. Így nem megfelelő az agyonfavorizált olívaolaj sem. Az olaj baja még, hogy gyorsan avasodik, ezért hűtőben érdemes tartani.

A vérnyomásom magas, ha nem szedek gyógyszert. De szedek évek óta, most annyira alacsony, hogy a fele gyógyszert már elhagyhattam, így 115/75/55 körül van. Utóbbi a pulzus, alacsony szerencsére az is. Szeretem a futógépet és szükségem is van rá, azt érzem. 

A fenti változtatásokkal tehát jól bírom az új életmódot, bár paleónak nem nevezném. Paleo lájtnak legfeljebb:)

Ősz van nyáron

Megvagyok, csak elrabolt a kert egy kis időre. Most is fogságban lennék, ha nem esne folyton az eső. Nagy a sár, alig haladunk a munkákkal.  Jövő héten érkezik egy csomó növény, jó lenne elültetni mindet időben. Füvesítek is hátul, ahhoz meg elég hideg van, na de fő a pozitív gondolkodás meg a vonzás törvénye, sűrűn mondogatom, hogy süss fel nap, süss fel nap:)

Kaptunk egy csöppnyi fügebokrot, nagyon szépen fejlődik, jövő héten megkapja a szomszédját, egy bőtermő áfonyát. Hogy ne unatkozzon ott magában. Lesz még málnánk, olyan, ami nem szúrós, még több ribizlink, kapunk eperpalántákat is, sok virághagymát, és gombatermesztéshez mindenfélét, kíváncsi vagyok, hogy sikerül majd.

Érik a szilva, folyamatosan szedegetjük, eszegetjük és aszalom, egészen jól sikerül, jó lesz majd télen viszakapni egy picit a napot. Aszaltam céklát is, víz hozzáadásával  jó  kis saláta vagy főzelék lesz belőle a télen. Még sosem láttam eddig aszalt céklát, meglátjuk, mire megyek vele. Majd megírom.

Holnap beszámolok a paleós tapasztalataimról, elég érdekesek.

Tévedések szomorújátéka

A Tévedések vígjátékát Shakespeare már korábban megírta, a szomorújátékot, ami nem játék egyáltalán, most megírom én.

Mi az amit tudtok a helyes táplálkozásról, a sóról, a tojásról, a napozásról, a tejről és a koleszterinről? Mindenki mást tud gondolom, de abban azért egyetérthetünk, hogy a kenyér és a gabona fontos szerepet játszott a mindennapjainkban eddig. Nagyjából természetesnek vettük a kis kenyérkosárkát az asztalon, ettük főzelékekhez, szendvicsként, bárhogyan. Szerettük. És sosem gondolkodtunk el azon, jót tesz-e nekünk a gabona.

De miért is tettük volna? Vannak táplálkozási szakértők, orvosok, kutatók bőven, akik ezzel foglalkoznak, nekünk csak tudni kell, mit javasolnak, elfogadni valamilyen étrendet, amiről azt gondoljuk, jó nekünk. Most minden megdőlni látszik. Betartjuk a "helyes életmódnak" kikiáltott okosságokat, miközben az emberiség egyre betegebb. Sok az elhízás, a szívhalál, a szív- és érrendszeri megbetegedés, a rák különböző fajtái, az autoimmun betegségek. És folyamatosan nő a számuk. Nagyon sok hasznos infót találtok Szendi Gábor honlapjain:

http://www.tenyek-tevhitek.hu/

http://szendigabor.freeblog.hu/

Nem ő az egyetlen, aki felismerte, mi mindent művel velünk az egészségügy, a gyógyszeripar, az orvosok. Utóbbiak részben kellő informálódás hiányában, vagy egyszerűen csak azért, mert megvásárolta őket a gyógyszeripar. Dr. Barry Sears, dr. Atkins táplálkozási és egyéb orvosi könyveikben már tíz évvel ezelőtt írtak a problémáról, de sok kutatási eredmény is meggyőző, bár a koleszterincsökkentőkből és sok egyéb gyógyszerből meggazdagodottak lázasan tiltakoznak. Néhány gondolatot elhozok ide Szendi Palolit táplálkozás című könyvéből.

Ami ma a reformtáplálkozásban a modern életformára válaszként született, az mélyen magában hordozza lenyomatként a 20. századi nyugati étrendet. Nem szakít vele, hanem csak megreformálja. A barna cukor semmivel nem egészségesebb, mint a fehér, az ember alig 500 éve ismeri a cukrot. A teljes kiőrlésű gabona csak hajszállal jobb, mint a finomított fehér liszt. A gabonafogyasztás igazi ellentettje a gabona nem fogyasztása. Az evolúció során az ember évmilliókig nem élt gabonával. Hasonlóképpen, a hidegen sajtolt olajok némiképp egészségesebbek, mint a transzzsírokkal szennyezett hidrogénezett sütőolajok, de valójában, a "reformolaj" csak ugyanúgy omega-6 túlfogyasztást jelent, mint a modern táplálkozás általában.

A táplálkozás igazi reformjának nem a nyugati étrendből kell kiindulnia, hanem abból, hogyan táplálkoztak őseink, mire adaptálódtunk évmilliók alatt.

Modellként itt vannak a természeti népek. Azon a kevés helyen, ahol még háborítatlanul éli életüket, ismeretlenek a civilizációs betegségek.

Az orvostudomány mai szemlélete az, hogy nem a táplálkozással van alapvetően baj, hanem az emberekkel, akik az egészséges táplálkozásra betegséggel reagálnak. Lehet vizsgálni a szénhidrát-anyagcsere zavarát, de nem merül fel az, hogy maga a szénhidrát fogyasztás a probléma. Lehet konkrét ételek és vegyületek rákkeltő hatását vizsgálni, de nem merül fel, hogy a nyugati étrend és a melanoma kockázata miatti napfénykerülés egészében rákkeltő. Lehet az autoimmun betegségeket molekuláris szintig kutatni, de komolyan nem merül fel, hogy a nyugati táplálkozás két nagy alappillére, a gabonafélék és a tejtermékek fogyasztása a bűnös.

Nem merül fel, hogy a szívbetegségjárványt nem a zsír, hanem a szénhidrátok okozzák, ahogy a túlsúlyt is. Az sem merül fel, hogy a cukorbetegség valójában normális reakció egy megbetegítő étrendre.

A csillagászat, a fizika, a biológia megrekedt volna a világ megértésében, ha nem söpri félre a régi paradigmát a heliocentrikus világkép, a relativitáselmélet, a kvantummechanika, és az evolúciós teória. Az orvoslás új paradigmája az emberi táplálkozás új szemléletére kell, hogy épüljön.

Minden egyébről majd a bio-gasztroblogomban olvashat az, akit érdekel.