Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2008

Boldog Új Évet!

Kép
Minden kedves olvasómnak, ismerősnek és ismeretlennek, barátaimnak, békés, boldog, reményteli, szeretetben gazdag Új Évet kívánok!

A gazdagságot hozó lencse és egyebek

Kép
Nyakunkon a szilveszter, illenék egy pár szót szólni a népi hagyományokról is, nem gondoljátok?

Miből is állt az első étkezés? Hm? Egy szem almából, bizony és akkor még nem volt következmények nélküli az ember: kiűzettünk a Paradicsomból nyomban. Azóta is keressük a boldogságot, de még inkább a szerencsét, rohanunk utána ki így, ki úgy, hogy megkaparintsuk. Számtalan babona van ezzel kapcsolatban és érdekes módon jó részük főként szilveszterrel és az újévvel kapcsolatos. Nem nagy ünnep pedig, apró kis fordulópont, de ki nem kerülhetjük, mindannyiunk életében jelen van.

Nézzük csak meg ezt a dolgot közelebbről: egy középkori babona azt mondja, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, ami nincs az asztalra szögezve, akkor jó lesz nekünk, lesz kajánk bőven a következő esztendőben is. Vigyázni, Uraim és Hölgyeim, morzsákat összeseperni:)

Baromfihúst nem ehetünk, jaj dehogy, hátrakaparná a szerencsénket, márpedig az a miénk jövőre, le van zsírozva, mindenki menjen el a közeléből! Készítsünk …

Szép napra ébredtünk

Kép
December van és nincs túl hideg, süt a nap, szeretem ezt az időt. Megmaradt egy kevés hó is a kertekben, az erdőben is, ha nem is annyi, mint a képen. Még izzik a galagonya, mindig eszünk belőle a napi túra során. Talán megint lesz aranykertem. Elmesélem, mi is az aranykert. Pár évvel ezelőtt, egy szép téli napon szikrázó napsütésre ébredtem. Kinézek az ablakon és elvarázsolódtam a látványtól. A sok fa rengeteg ágán lévő hó aranyként csillogott, ahogy rásütött a nap. Soha nem láttam még ilyen szépet. Gyorsan előkaptam kis vacak Minoltámat, vadul fotózni kezdtem. Megörökítettem minden fát, minden bokrot, izgultam nagyon, hogy visszakapjam az aranykertet valahogy a fotókon is. És mire ellőttem az egész tekercs filmet, továbbhaladt a nap és szelíd fátyolos fénybe burkolta a kertet, már nem szikrázott az arany a faágakon.Mosolyogtam, hogy sikerült, az aranykert enyém örökre. Vettem volna ki a filmet a gépből és...nem volt benne film. Hogy nem vettem észre, azon nem csodálkozom, nem való n…

A vonzás törvénye

Kép
Mindent, amit életedben tapasztalsz, te magad vonzottál be, az agyadban megjelenő képek által. A gondolataid által. Nagyon különös, ugye? Bármi zajlik is az agyadban, az előbb-utóbb az életedben is megjelenik. A vonzás törvénye válaszol a gondolatainkra, bármiről szóljanak is. A gondolatok mágnesek, saját frekvenciájuk van. Amikor gondolkozol, jeleket küldesz az univerzumnak, amelyek mágnességük által magukhoz vonzanak minden hasonló, vagy ugyanazon a frekvencián rezgő dolgot. Minden, amit kibocsátasz, visszatér a forrásához, vagyis hozzád. Még írok majd erről, komolyan foglalkozom ezzel a dologgal, hihetetlen energiákat sejtek benne. Amit elképzelek, meg is valósítottam. Király és egyben félelmetes. És hogy igaz-e? Gondoljatok a placebo hatásra. Nincs gyógyszer, mégis meggyógyulnak a betegek, mert hisznek benne. Megélik, hogy egészségesek újból, és azok is.Láttam a múltkor egy pasit valamelyik tévécsatornán. Mágus? Varázsló? Nem tudom, minek nevezi magát, de a tevékenysége abból áll,…

Áldott Karácsonyt!

Kép
Nagy a szegénység a világban és nálunk is, sokfelé. Ha eszembe jut, hogy éheznek, hogy éhezik sok kisgyermek, miközben mások a túltápláltságtól betegek, tudom, hogy megérett az emberiség a pusztulásra. De legalábbis valami nagyon komoly változásra. Mert ez így nem mehet tovább és ne is menjen tovább.

A szegénységről, a kiszolgáltatott gyermekekről eszembe jutott egy mese. Elhoztam annak, aki nem ismeri.


Andersen: A kis gyufaárus lány

Kegyetlen hideg volt, hullott a hó és már sötétedett; az esztendő utolsó napját mutatta a naptár. A kemény hidegben egy szegény kislány járta a sötétedő utcákat, hajadonfőtt és mezítláb. Amikor elindult hazulról, még volt papucs a lábán, de annak nem sok hasznát vette. Mert a papucs nagy volt, igen nagy - az édesanyja hordta valamikor -, s ahogy két arra vágtató kocsi elől a járdára ugrott, egyszerre maradt le a lábáról mind a két papucs. Az egyikkel egy suhanc szaladt el - azt mondta, majd bölcsőnek használja, ha megházasodik, a másikat pedig meg se találta…

Egy kis olvasnivaló

méghozzá kötelező olvasmány ünnepek utánra.http://www.falura.hu/alcíme: ismerjük meg a globális kaszinó (világgazdaság) szabályait, szemfényvesztését.Beismerem, nem karácsonyi téma. Viszont nagyon fontos. Nem tűr halasztást.

A szeretet ünnepe

Kép
A karácsony talán az emberiség egyik legnagyobb ünnepe, az emberi érzelem legnagyobb kifejezésének az ünnepe, a szeretet ünnepe. A katolikusok Jézus születését ünneplik ezen a napon. A karácsony, mint bizonyság, mindig megmutatja, hogy az ember valójában miért van a földön, miért él itt, mi a célja ezen belül a létnek. Ez a cél valójában a szeretet megtanulása, a szeretet megtapasztalása, de ami a legfontosabb, a szeretet felismerése. Nagyon sokszor egy karácsony estén évtizedes feszültségek múlnak el.

Nos, mi lehet ennek az egésznek az oka? Talán elképzelhető, hogy a világot alkotó tudat ezen az éjszakán, karácsony éjjelén maga is mintha alászállna az emberek közé és szétáradna az emberek között, s ez a szétáradás valójában az emberi lélek hatalmát, az emberi lélek fényét jelenti. 

Az emberek összekapcsolódnak egymással, szinte automatikusan, s ez az összekapcsolódás le tudja győzni az akadályokat. Hiába gondol valaki éppen valami szürke hétköznapi dologra, ami jellemzi a mai kultúrát …

Szeresd nagyon

Kép
Sat gondolatai nyomán én is elkezdtem elmélkedni azon, hogy is van ez a gyermekekkel. Nagyon különös véleményem van a gyereknevelésről. Sokan nem fognak egyetérteni velem, de lesznek, akik elgondolkodnak majd és megértenek. Nem akarom most elvont, ezoterikus módon megközelíteni ezt a kérdést, nem beszélek arról, hogy önmagában attól boldognak kell lennünk, hogy az a csöppnyi kis lélek minket választott szüleinek, arról sem teszek említést, hogy kész életprogramot hozott magával, arról beszélek most csak, miként és hogyan fog felnőni mellettünk a kis emberpalánta.

A gyermekek jónak születnek, boldognak és vidámnak, csak mi ronthatjuk el őket, mi, mindenbe beleszóló, mindent jobban tudó, okoskodó felnőttek. Hagynunk kell őket megismerkedni a világgal, szeretni őket, óvni míg rászorulnak, gondoskodni a testi fejlődésükről, egészséges táplálékot kell adnunk nekik és mindig őszintén kell válaszolnunk a kérdéseikre, mindig azon a szinten amit a koránál fogva megért. A legfontosabb azonban, h…

Háztartási napló 1967-ből

Kép
A Reakció blogban volt egy kisebb vita a kifli régi áráról, tíz fillér vagy negyven fillér volt-e. Valószínűleg mind a kettő igaz. Eszembe jutott, hogy édesanyám halálakor, 2000-ben hozzám kerültek az okmányai, közöttük a megőrzött háztartási naplók. Ötven éven át vezette naplóit, naponta beleírva a kiadásokat, bevételeket. Pénzügyi végzettségű volt, mérlegképes könyvelő, nem csoda, hogy szívesen molyolt az ilyesmivel, nekem sohasem sikerült. Két hétnél tovább sose tartott a naplóírásom. Nem maradt meg az összes napló, be sem férne a házamba, de szerencsére meghagytam párat, huszat talán, 1967-ből való a legrégebbi. Nagyon érdekes korrajzzá váltak mára a megsárgult lapok, benne családunk élete. Értelmiségi szülők három gyermekkel.

Nem éheztünk, de kevés pénzből éltünk. Minimális zsebpénzt - 20 Ft - kaptunk havonta mi gyerekek, apróbb kiadásainkat abból fedeztük. Tipikus középkategóriás család voltunk, autóval, telekkel Gödöllőn, kirándulásokkal, minden évben balatoni nyaralással, szak…

Falvédők világa

Kép
Nagymamáméknál is volt a falon. Éppen így nézett ki, bár a szöveg más volt, csak már nem emlékszem rá. A falusi utcákban nem is volt talán olyan konyha, ahol ne láthattunk volna ilyen, vászonból készült és valamilyen népi okosmondást tartalmazó falvédőt.

Nagyon szeretettem a konyhájukat. Zöld volt a konyhaszekrény, szép, metszett tükrös ablakokkal, sok kis fiókkal, megannyi rejtekhely az apróságoknak - befőző celofán, gumik, ruhaszárító csipeszek - ahol annyira szerettem kotorászni. Az ajtó mellett mindjárt volt egy fásláda, újságpapírral, némi fával, hogy ha hideg van, ne kelljen korán kimenni a sufniba érte. Sparherd volt jó nagy, kacska lábakkal, az adott meleget és azon főtt az ebéd. Valamelyik nap írtam róla. De ott sült a tetején az alma is, vagy a gesztenye, mikor mi.

A fásládán hímzett terítő volt, nagyi bökögette, ha volt egy kis ráérő ideje, keresztszemes mintákkal. Engem is megtanított. Erzsébeten laktak, néha villamosra szálltunk, emlékszem, a 31-esre, hogy bemenjünk a "…

Az angolokról, akik elrontották a teát, viszont tudnak játszani

Kép
Iszogatom a csipkebogyó teámat és valahogy eszembe jutott George Mikes, a Londonban élő, magyar származású humorista Papucsban című könyve. Nagyon kedvelem az írót, megnevettet. Ő mesélte el, hogy rontották el az angolok a teát.

A teával az a baj, hogy eredetileg egész jó ital volt. Ezért a legkiválóbb angol tudósok egy csoportja összedugta a fejét és bonyolult kémiai és biológiai kísérletekkel megállapította, hogy miképpen lehet elrontani. Az angol tudomány örök dicsőségére munkájuk nem maradt eredménytelen. Rájöttek, hogy ha a teát nem tisztán isszák, vagy pedig citrommal, - esetleg rummal, mint néhányan - hanem néhány csepp hideg tejet öntenek beléje és cukor nélkül isszák meg, elérték a kívánt célt. Mihelyst azt az üdítő, aromás keleti italt átváltoztatták színtelen és íztelen szájmosóvízzé, nyomban Nagy-Britannia és Írország nemzeti italává lépett elő - még mindig megtartva és bitorolva a jó hangzású tea nevet.

De ha már a teát élvezhetetlenné reformálták is, van valami, ami nagyon…

Ha kedd, akkor...

Kép
..nem, nem Belgium, hanem a hozzánk közeli kisváros. Többnyire kedden szakítok időt legalább egy hétre bevásárolni. Jó nagy tömeg volt ma, mintha mindenki attól félne, éhenhal a néhány napos ünnep alatt, ha nem pakolja tele a kosarát mindenféle földi jóval. Vagyis olyasmivel, amit jónak gondolnak, kinek-kinek mi a jó. Nem érződött a válság, nézelődtem, sok pénzt költenek az emberek, gondolom tényleg a karácsony miatt.Mondtam már, hogy a kedd a kedvenc napom? Sok jó dolog történt velem sok-sok kedden. Szentendre meg a kedvenc kisvárosom, egyszerűen tök jó sétálni az ódon, szűk, macskaköves utcácskákon, nem ismerek még egy városkát, amelyiknek ilyen különleges hangulata lenne. Úgyhogy a tortúrának induló vásárlás nem is tortúra, inkább kellemes csavargás.Csak ezt a hülye parkolóórás rendszert ne találták volna ki, már két mikuláscsomagot sikerült begyűjtenem, mindenhova órát tettek, ahol eddig nem volt én meg jól nem veszem észre és kész a baj. Meg sem néztem, mit tartalmaz a csomag, be…

Izgalmas hétfő

Kép
Ez volt tegnap. Egy izgalmas nap. Vártam a futárt és megérkezett ez a szépség itt a fotón, az új túrabakancsom. Voltam bátor a neten rendelni, anélkül, hogy felpróbáltam volna.

A nagy izgalmat persze az a tény okozta, jó lesz-e méretre, olyan-e a minősége, amilyennek leírták a weboldalon. Olyan bizony. És tök kényelmes. Semmilyen csalódás nem ért, csak öröm. Nem volt óccsó, de a cipőre adni muszáj, sokat mászkálok hegyen - völgyön át szinte naponta, kell a minőség, a lábamra sokáig szükségem lesz.

A másik izgalom meg az volt, hogy beszerelték a T-Home IP tévét. Királyság van. Az eddigi három földi adó helyett van 24 csatorna, végre olyanok, amit néha én is nézni fogok. BBC Prime: eszméletlen jó természetfilmek angol nyelven, némelyik magyar felirattal. Jó filmek. Van videotéka a progiban, igaz, fizetős és még a választékot sem néztem meg, de ami késik, nem múlik. Végre nézhetem a Hír tévén a kedvenc műsoraimat, nem kell az íróasztalnál gubbasztani, a számítógépemnél.

Lehet műsorokat rögz…

Ellopott életek

Kép
Korán elveszítettük anyai nagymamámat, a tizenhatodik születésnapomon halt meg, családi körben. Mellette lehettünk utolsó napján és ez jó volt mindannyiunknak. Egy karórát kaptam tőle és nagyapától, még a karomra tudta csatolni. Évekig élt nagyapa egyedül, aztán összeboronálták egy dömsödi özvegyasszonnyal, Juliska nénivel.

Nagyon szerettem nagyapáék öreg házát a szőlővel, a virágoskerttel, szerettem ahogy éltek. Sokat voltam náluk, míg élt nagymama. A konyhában szerettünk lenni télen, ott volt jó meleg, a szobákat nem is fűtötték, csak ha az egész családot várták. Nagy sparhelt köré ücsörögtünk, olyan volt, mint a fotón. Volt alatta egy kosár, abban tartották a sok újságpapírt gyújtósnak, de volt egy zöld színű fásláda is odébb. Fölötte hímzett falikép, írok majd még erről.

Imádtam a nagymosást. Kivittük a fateknőt az udvarra, szappannal mostunk, kefével dörgöltük nagyapa munkásruháit, öblítettük, kicsavartuk, aztán szépen megszáradt a napon. Döngölt föld volt a ház előtt, ott tettünk…

Fabrikett kaland

Kép
Ha már ennyit kalandozom, elmesélem a fabrikett kalandomat is. Eddig minden évben tűzifa kalandom volt. Idegbaj, gyomorgörcsök, becsapás mindennel, amivel csak lehet. Meghozattuk és felpakoltuk a helyére idén is a tűzifát rég, ám a mostani vizes, füstölt mint őrült, befűteni vele nagyon nehéz. Kell egy év száradás biztos. Természetesen száraznak hozták. A mennyisége kábé 3-4 mázsával kevesebb a megrendeltnél, ez meg megszokott. Mégsem kell gáz, őrült vagyok tudom, de a végén nekem lesz igazam. Vissza a természethez, az egyszerűséghez, hamarosan rájön majd mindenki, mennyire célravezető.

Olvastam a fabrikettről, egészen véletlenül. Sosem hallottam róla eddig. Egy blog posztjának kommentjeiben nagyon dicsérték, elhatároztuk, veszünk belőle erre az idényre, így legalább két télre le van a gond a fűtőanyagról. Két raklapnyit rendeltem. Végre, végre, mantráztam örömmel, nem tudnak becsapni semmivel, a mennyiség adott, öt darabjával nejlonzsákokba vannak csomagolva, méretük szintén adott, ha…

Az elveszett sajt története

Kép
Kaptam egy jó kis receptet, gondoltam megsütöm. Sajtos sós tekercs, imádom, hugi süt elég gyakran, baromi finom, nem is nehéz, úgyhogy nekiláttam. Néha nem értem magam gyakran, mi a manóért kell nekem változtatgatni a rég kitalált, kipróbált recepteket, megmondták az okosok, járt utat a járatlanért el ne hagyj.

De mindig a liszt visz bűnbe, mert nem bírom a hülye fehér liszteket és teljes kiőrlésűből kevertem be a tésztáját. Eddig még jól ment minden, szépen letisztítgattam az asztalt, bekevergettem a tésztát, megcsináltam az előírásszerű hat gombócot, kiszabadítottam magam a lisztből aztán elkezdtem kinyújtani olyan mancsosan, ahogy szoktam.Hat lapocska lett, megtöltöttem ügyesen a már összekevert sajtkrémmel, de közben elfelejtettem, hogy a lapokat meg kell kenni vele, csak úgy csíkban odapakolásztam a közepére osztjóvan. Három kész rudacska ment a mélyhűtőbe karácsonyra vagy szilveszterre, hármat felszeleteltem, ennek kellett volna a sajtos tekercsnek lenni, mint utólag kiderült, há…

Egyszerűen

Kép
Az élet nagyon egyszerű. Még a fák is megélik; egyszerűnek kell lennie. Miért vált olyan bonyolulttá számunkra? Mert elmélkedni tudunk róla.Ahhoz, hogy az élet sűrűjében létezz, az élet intenzitásában és szenvedélyében, el kell dobnod minden életfilozófiát. Máskülönben ott maradsz elveszve a szavak ködében. A filozófia megbénítja az embereket. Az életnek nincs szüksége filozófiára, az élet elegendő önmagában. Nincs szüksége mankókra; nincs szüksége támasztékokra, oszlopokra. Éppen elegendő önmagában. Erről szól a tao az én felfogásomban.És mert a tao közel áll hozzám - közelebb, mint bármelyik vallás - írok majd még róla bőven.

Netokrácia

Kép
Volt régen egy együttes, az Army of Lovers. Egyik tagját úgy hívták, hogy Alexander Bard. Svéd, és ha éppen nem zenél akkor filozófus. Vele készült egy igencsak különös és elgondolkodtató interjú. 2000-ben írt egy könyvet filozófusunk Netocracy címmel, sajnos magyarul nem jelent még meg, pedig azonnal elolvasnám. Illik megemlítenem a szerzőtársát is, ő Jan Söderqvist.


Azt mondják a hozzáértők, alapmű. A szerzők közlik, hogy mindennek vége: halott a hagyományos értelemben vett média, halott a kapitalizmus, halott a demokrácia, és persze halott az ember is. Mi van helyette? Interaktivitás, informacionalizmus, netokrácia, a halott ember helyett pedig a hálózat. Az új társadalmi rend uralkodó osztályának tagjai a netokraták (net + arisztokrata), alsó osztálya a konztumtáriátus (konzum + proletár), ami annyira eredeti fogalom, hogy a szerzőknek maguknak kellett kitalálniuk.

Ha elhisszük, amit mond, akkor mind halálra ítélt kapitalisták vagyunk, vegyük ki gyorsan a bankból a pénzünket és fekt…

A festett ruha hizlal

Kép
Eddig azt hittem, hogy a csoki, meg a sütikék, meg a mozgáshiány ami hizlal. De ezeket az okokat elvethetjük, másról van szó. Beidézem, mit írt erről az Inforádió honlapja:egy, a ruhák festéséhez használt vegyületet tartanak felelősnek a világjárványként terjedő elhízásért japán kutatók. A vizsgálatot a Bioscience című tudományos folyóirat közölte. A festékként használt tartósítószert környezetszennyező mivolta miatt betiltották, de csak most derült ki, hogy az emberi zsírszövet is növekedésnek indulhat tőle.

Dr. Matos Lajos szívgyógyász főorvos elmondta, hogy a tributiltin fontos konzerváló szer, például faanyagokat szoktak vele védeni. Azonban a tengerek is szennyeződtek, mivel a hajókat is lefestik vele a tengeri élőlények megtelepedése ellen.Kifejtette: a textilipar gyártási titokként kezeli a tributiltin alkalmazását. Ha kioldódik, az emberekre is lehet hatása. Az elhízást úgy segítheti elő, hogy beépül a sejtekbe, a sejtmagba. Ezek a sejtek pedig így zsírt halmoznak föl. A sejte…

Egy fa halálára

Kép
Gyönyörű szép volt. Hatalmas nyárfa, itt az utcánkban, mindig megcsodáltam, mikor elmentem előtte. Az lett a veszte, hogy túl magasra nőtt. Vagy csak a pihéi bántották a közelében lakókat, nem derül ki talán sohasem.

Egy idősebb nő kertjében volt, mellette új házat építettek a szomszédok. Ők jelentették be az önkormányzatnál, hogy szerintük életveszélyes a fa. Kötelezték a nőt arra, hogy nyolc napon belül vágassa ki. Megtette. Szomorú volt ő is, az vagyok én is.

Sírt a fa, csak úgy ömlöttek a könnyei. Mikor lefotóztam még állt, ma már nyoma sincs. Sajnálom, hogy nem örökítettem meg teljes pompájában, de elkéstem vele. A gyökereiből biztos új élet sarjad majd, sok kicsi nyárfa nő mindenfelé, ha hagyják. Ha nem lesznek megint valakinek az útjában.

Orwelli önkény jön vagy megtisztult világ?

Kép
Az Ez Van Kiadó elkészíttette A pénz, mint adósság című film magyar változatát. Mindenkinek meg kell néznie, izgalmas, döbbenetes, félelmetes, meglepő, megrázó, felkavaró.Itt találjátok a videót a fotó fölött. Ahogy megnyitjátok az oldalt, el is indul.
A kanadai festőművész és videografikus Paul Grignon alkotása a pénz keletkezésének eddig nagyon gondosan eltitkolt mechanizmusát mutatja be, mindenki által jól érthető módon. Mert a forgalomban lévő pénz mindössze 5 százalékát bocsátja ki az állam. Hol és hogyan keletkezik a többi? Kikből áll az a hatalom, ami az egyre növekvő, visszafizethetetlen adósságok révén markában tartja az államoktól kezdve a vállalkozásokon, háztartásokon keresztül az embereket?A rohamosan közelgő világgazdasági összeomlás elkerülhetetlen. A bankok, kezdve a kisebbekkel, csődbe mennek. Utolsó szalmaszálként hamarosan rövid határidőre visszahívják kintlévőségeiket. A fizetni képtelen túlnyomó többségtől elveszik jelzálogként felajánlott ingó és ingatlan vagyonát…

Mi lesz veled, Ferihegy?

Kép
Nem értem, mi zajlik Ferihegyen. Mit szeretnének elérni? Több fizetést? Vagy azt, hogy ne legyenek elbocsátások? De miért ne? Ezt én kérdezem. Az autóipar haldoklik, ha át nem állnak egészen más jellegű autók gyártására, akkor meg is halnak. Ezrével építik le a dolgozóikat. Miért lenne ez másképp a légiközlekedésnél?

Az Usában légitársaságok mentek csődbe és ez a folyamat most is zajlik. Miért éppen a Malév lenne a kivétel? Egyre drágább a repülés, hiába lett most olcsóbb az olaj, a világgazdaság válsága nem ért véget. És azon is jó lenne elfilózni, jó-e nekünk, hogy most ennyire olcsó az üzemanyag. Szerintem nem jó. Mert azt jelenti, hogy nincs kereslet. Ha nincs kereslet azt jelenti, hogy nem folyik a termelés, kevesebbet szállítanak, stb. Gördül tovább a nehéz kő. Ki tudja, hol áll meg.

A Malévnek sem lesz jobb, viszont még ennél is rosszabb lesz. Nem hinném, hogy elérik, amit követelnek. Sajnos a sztrájkok a repülés biztonságát veszélyeztetik, nincs odafigyelés. Emberéleteket követ…

Öreg házak

Kép
Szeretem az öreg házakat, az ódon utcákat, a régi tárgyakat. Mesélnek. Még jobban szeretem, ha találok idős embereket, akik mesélnek róluk. Életre kel a múlt.Szeretem a múzeumokat is, de nem annyira, mint amikor a valóságban találkozom a régmúlttal. Bemegyek egy házba, egy öreg parasztházba és arra gondolok, vajon hány család élt benne, hiszen a ház egy emberöltőnél jóval öregebb. Vajon ugyanaz a család lakta? Vagy elmentek, mások jöttek, megint elmentek és mindenki hagyott ott valamit a lelkéből.Az életünk része az otthonunk. De ha ilyen öreg házban élhetnék - és szívesen élnék - akkor nem ezt mondanám. Nem mondanám, hogy a házam az életem része. Azt mondanám, hogy része vagyok a ház életének.


Fotó: Fotoaréna

Zen történet

Kép
Nyolcéves vagy. Vasárnap este van. Még egy órát engedélyeztek lefekvés előtt. A család Monopolit játszik. Azt mondják, már elég nagy vagy te is hozzá. Veszítesz. Folyamatosan veszítesz. Gyomrod összeszorul a félelemtől. Majdnem elfogyott előled a pénzrakás. Fivéreid megkaparintották utcáidról az összes házadat. Eladod az utolsó utcát. Fel kell adnod. Veszítettél.

És hirtelen rájössz, hogy ez csak játék. Ugrándozol örömödben és felborítod a nagy lámpát. A lepottyanó lámpa magával rántja a teáskannát. A többiek haragszanak rád, de te nevetsz, amikor felmész a szobádba.

Tudod, hogy semmi vagy és tudod, hogy semmid sincs. És tudod, hogy nem lenni és nem birtokolni felmérhetetlen szabadságot ad.

Az autózás kezdeti évei

Kép
Az első budapesti autó útját óriási csodálkozás kísérte. Le voltak döbbenve a sebességen, az automobil bizony még a szaporán ügető kettősfogatot is megelőzte. Nagy feltűnést keltett, amerre csak járt. Megbámulták és csak néztek, ember hogy képes ekkora merészségre. Az autó forradalmasította az utcai közlekedést. Felgyorsult az élet hirtelen. Míg a pesti gyalogos nagyjából három-négy, a konflis hat, a fiáker hát-nyolc, az autóbusz pedig húsz-huszonöt km-es sebességgel haladt, addig az autó valóságos rakétának számított a maga harmincöt-negyven kilométeres sebességével, már ha tudta volna akkoriban mindenki, mi is az a rakéta.

És mert gyors volt, meg is határozta a forgalmat nyomban, fokozott gyorsaságot diktált. A közlekedés megváltozásával megváltozott az életstílus is. Megjelent tehát egy új életmódelem, ami új kihívásokat jelentett, nem elhanyagolható személyiségformáló hatással. Az emberekben olyan képzetek keletkeztek, mintha az idő gyorsult volna fel, vagy mintha a távolságok csök…

Blogdolgok

127 látogatás jött innen: 12 ország/tartomány

Webhelyátlag: 2,22 (0,00%)

Webhelyátlag: 00:04:11 (0,00%) Új látogatások %-os aránya 19,69%

Webhelyátlag: 19,69% (0,00%)Visszafordulások aránya 55,91%

Webhelyátlag: 55,91% (0,00%)
Részletességi szint:
Ország/tartomány látogatás Oldal/látogatás Átlagos idő a webhelyen Új látogatások %-os aránya Visszafordulások aránya
1. Hungary 110 2,38 00:04:48 7,27% 51,82%
2. United States 6 1,00 00:00:00 100,00% 100,00%
3. Romania 2 1,00 00:00:00 100,00% 100,00%
4. South Korea 1 2,00 00:00:01 100,00% 0,00%
5. Thailand 1 1,00 00:00:00 100,00% 100,00%
6. Germany 1 1,00 00:00:00 100,00% 100,00%
7. Spain 1 1,00 00:00:00 100,00% 100,00%
8. Japan 1 1,00 00:00:00 100,00% 100,00%
9. China 1 1,00 00:00:00 100,00% 100,00%
10. Saudi Arabia 1 1,00 00:00:00 100,00% 100,00%
Ezek itt fent a Google Analytics adatai…

Ez is jó megoldás

Kép
Megszületett a fejemben egy kósza gondolat és kiderült, mások már rég megvalósították. A lábbal hajtható autót, azt ám. Ha cangázni jó, miért ne lehetne emberi erővel egy fedett járgányt is megmozgatni. Lustáknak szigorúan csak arra az esetre, ha nem lesz benzin vagy olyan drága lesz, hogy Brunei szultánján kívül csak páran tudják majd megfizetni.

Léteznek már egészen pofás elektromos autók is, de mi van akkor, ha az áram árát is a csillagos szép kék égbe emelik? Úgy lesz pedig, nagyon úgy néz ki. Bioetanol kilőve, a növényekre az embereknek lesz szükségük, nem az autóknak. Marad a lábacskánk, az mindig kéznél van és nem is kerül sokba. Beülünk az autóba, hajtjuk mint kiskorunkban és miénk az országút. Sehol sem kell megállni tankolni. Királyság, nem?

Volt egy szép felvonulás fővárosunk belvárosában ősszel, valamikor akkor volt az Alternatív Autózás Napja. Ideje volt, hogy legyen egy ilyen napunk is. Voltak ott autócsodák bőven, sűrített gázzal üzemelők, hibrid autók na meg az elektromo…

Vissza az időben

Kép
Zseniális ötlet, nagyon, de nagyon tetszik:) Tavasszal menetrendszerű postakocsi járatot indítanak a Bükkben. Igazuk van, nagyon romantikus a lovak húzta postakocsi, igazán környezetbarát, senkinek egy szava sem lehet rá. Remélem, csilingel majd egy picit. Vagy az a villamos?:) És amikor megáll, a kocsis harsány hangon kiabálja: " megjött a póóóóóóóóstaaa!" Csodás ötlet, na. Indulhat a vadnyugati túra:)Kilenc hegyi falut fog érinteni, megy szépen hegyen-völgyön át. Aki nem ismeri a Bükköt, menjen el gyorsan kirándulni arrafelé, a világ egyik legszebb helye, állítom. És a falunevek is elbűvölőek. Nekem Cserépváralja a kedvencem, voltam ott ősszel. Patak szeli át a falut, két oldalán magas hegyek, a patakon kicsi híd ível át. Szépen rendben tartott házak, gazdag növényzet, jó levegő.Szóval az úgy lesz a postakocsival, hogy lesznek kijelölt megállók, melegedők, jól járnak majd a falusi kocsmárosok, betérnek a várakozók biztos egy-egy hörpintésre. Célszerű lesz a kocsmákat a meg…

Ne legyen késő

Szeretem az öregeket. Különösen a falusi öregeket. Szeretem mélyen barázdált arcukat, kedvesen mosolygó szemüket, munkától kérges kezüket de legfőképpen a történeteiket szeretem. Mindent tudnak a világról, amiben élünk, még többet a faluról, régmúlt időkről. Azt mondják, kevesen hallgatják meg őket. Letűnt idők tanúi pedig ők, velük együtt vész el a történelem, nem lesznek gyökereink, nem tudunk semmit sem átadni majd gyermekeinknek, unokáinknak. Mert rohanunk és nem figyelünk egymásra és egyszer csak késő lesz.

Legjobban szerettem Julika nénit. Kilométereket gyalogolva, kis kocsin húzva hozta a megtermelt zöldségeit, gyümölcseit a piacra, a Dunapartra, ahova én is járok. Nekem a piac ráérős tevékenység, beszélgetős. Julika néni már várt, láttam rajta, örült nekem mindig, amikor odaléptem hozzá. Nyolcvan éves rég elmúlt már, de ott volt benne a pajkos kislány, a szerelmes bakfis, a gondoskodó feleség, a büszke nagymama, ahogy a történetei megelevenedtek. Csillogott a huncut szeme a vis…

Visnu hitvese

Kép
Neve Laksmi. Az Úr Visnu hitvese, a gazdagságért, a szerencséért és a szépségért felelős istennő. Szimbóluma a lótuszvirág. A Laksmi szankszritul előjelet, jószerencsét, királyi méltóságot, erényt jelent. Ennek az uralkodói dicsőségnek a megszemélyesítése az istennő.

Mesélek róla. Az ábrázolásokon Visnu lábainál ül, vagy mellette áll. De úgy is ábrázolják, hogy Visnu mellkasára borul - ez tetszik nekem a legjobban, jó dolog egy férfimellkasra borulni:) Amikor valamely templomban Visnuval együtt imádják, akkor kettő, amikor egyedül, akkor négy karja van. A tejóceánból született, amikor a félistenek és a démonok a nektárt köpülték. Laksmit elbűvölően gyönyörűnek írják le, amint egy lótuszon áll vagy ül, lótuszvirágot tart a kezében. Ha négy karja van, két felső kezében lótuszokat tart, az alsó kettő pedig az áldásosztó kéz, vagy aranypénzek hullanak belőlük. De gyakran láthatjuk derékig a tengerbe merülve, két oldalán egy-egy elefánttal, amelyek vizet permeteznek rá.
Nincsenek külön neki …

Hazugság vagy őszinteség?

Kaptam meghívót megint az IPM Klubba - azt mondják magukról, hogy a gondolkodó emberek társasága - jó lenne elmenni, igazán színvonalas előadásokat lehet hallgatni és a társaságot is szeretem. A hazugság lesz a téma, jónak ígérkezik a vitaindító előadás. Most viszont nem érek rá sajnos, annyi munkát kaptam itthonra is, hogy még az estébe is belecsúszik a munkaidőm. És ez nem panaszkodás, inkább örülök, különösen mert sokan elveszítik a munkájukat és ez borzalmas. Mélyen együttérzek velük.
Mit is gondolok a hazugságról lássuk csak. Nem lehet megszámolni, hányszor tapasztalok hazugságot egy nap alatt, de jó játék. Megpróbáltam:) Csak oda kellett figyelni és gyorsan rájöttem, hogy hazudok én is. Na nem nagyot, csak kicsit, vagy nevezhetem kegyes hazugságnak is, de itt van, létezik. Van különbség, hogy nagy dolgokban hazudok, vagy aprókban? Majd megmagyarázom magamnak jól, hogy van.

Jobb nem is gondolni a politikusokra, de azért eszembe jut. Mosolygok rajtuk, szinte látszik, hogy saját magu…

Kukoricafosztás

Kép
Most elmegyünk vidékre egy picit - hagyjuk azt a csúnya politikát másra - megnézzük, hogy is volt régen, mit csináltak falun így ősszel, tél elején, mikor végeztek a betakarítással. Társasmunka a kukoricafosztás. Van ahol tengerihántásnak nevezik, van ahol máléfejtőnek, a székelyeknél bontónak. A résztvevőket általában meghívták, de például a Bácskában a kapura tűzött zöld gally jelezte, hogy abban a házban kukoricafosztás lesz.Szegeden az udvarok közepére garmadába hordott kukoricát muzsika- vagy cimbalomszó mellett fosztották, vagyis hántották, itt ez volt a neve. Alkonyatkor felhangzott a muzsika vagy cimbalomszó egyik-másik udvaron s a csapatostól jövő lányok, legények letelepedtek a garmada köré és víg nótázás közben kezdtek el fosztani. Egy-egy rakás megfosztása után táncra perdültek, majd fosztottak tovább. Közben-közben főtt vagy sült kukoricát, olykor jó zsíros pogácsát meg borral tele kulacsot hordtak szét köztük. Ha sok a kukoricafosztó a vidám muzsikaszó mellett hamarabb k…

Vicces közéletünk

Nálunk, kis hazánkban mindig történik valami. Valami olyan, hogy ha nem lennénk nagyon szomorúak miatta, akkor harsányan nevetnénk. Vagy nevetünk is. Kínunkban persze, mert minden hülyeség tőlünk, adófizetőktől veszi el a zsetont, bennünk nő az elégedetlenség míg aztán robbanunk előbb-utóbb.Robbani sokféleképp lehet. Kirobbanó nevetéssel, molotov koktéllal, hogy nagyobb erejű robbanóeszközöket ne is említsek. Azt mondják, birka nép a magyar. Eltűr mindent. Olyan az alkotmányunk, olyanok a törvények, hogy a politikai elit jó időre bebetonozódott, ember vagy tömeg legyen a talpán, aki a bársonyszékből kibillenteni képes őket.Addig is, amíg tűrnünk kell, legalább nevessünk. Nevessük ki a tetteiket, nevessük ki a tetteik hiányát, az értelmetlen szónoklataikat, a szervezetlen, átgondolatlan intézkedéseiket. Lesz olyan, amin már nevetni sem tudunk, mert ha a lenyúlt milliárdokra gondolok, a tűzhöz közel üldögélők zsíros falatjaira, elmegy a kedvem a nevetéstől és heves érzelmek generálódnak…

Erdőirtás árán

Kép
Örökké bosszantani fog, ha ránézek. A történetet mindenki ismeri. Megépült Magyarország legnagyobb hídja, a kőröshegyi völgyhíd, az M7-es autópálya viaduktja. Nem szép, viszont ronda. Nem jóárasították, nagyon drága lett. Önmagában már ez is baj, hiszen sokkal olcsóbb megoldások kínálkoztak volna, de akkor biztos kevesebb juthatott volna ilyen-olyan zsebekbe. A legnagyobb baj viszont, hogy nincs is rá szükség. Ha azt nézem, hogy mennyire rontja a táj képét, akkor inkább nem is nézem, mert nagyon. Az Állami Számvevőszék igen finoman fogalmaz a nem olyan régen elkészült jelentésében. Szerintük „a Kőröshegyi völgyhíd beruházás műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága nem igazolt". Tehát? Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a megépítésére nem volt szükség. Hoppácska. 43 milliárd forintot tapsoltak el csak ezzel, miközben Gyurcsány urunk megszívatta a nyugdíjasokat. Meg a közalkalmazottakat. Az ő milliárdjai meg köszönik, jól vannak.
A híd építését…

Szüreti mulatságok

Kép
Ha még úgyis marasztalni akarom az őszt - megjegyzem napok óta megint őszies (vagy tavaszias?) az idő - nyugodtan írhatok a szüretről is. Kisgyermek koromban rajongtam a szüretért. Még élt nagyapám, sokat időztem náluk. A ház körül egy kis veteményes, virágoskert volt, sok-sok kukacvirággal, távolabb meg vagy hatvan tőke szőlő. Nagyon szeretett bíbelődni a szőlőivel nagyapa. Kaptam is eleget, ha a tőkék között kezdtünk bújócskázni.

Ősszel aztán eljött a szüret. A kisebb szőlőkben a család manapság is meghívott segítőkkel szüretel. A házigazda, a tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal, a szőlőből, mustból kóstolót vihetnek haza. Nagyobb szabású mulatságokat, szüreti felvonulásokat hagyományosan a bortermő vidékeken rendeznek, az aratási szokásokhoz hasonlóan. A szüreti szokásokhoz hozzátartozik az evés-ivás, ének, tánc,szüreti felvonulások és bálok.


Sok helyen a szüreti mulatságok ma is élnek, idegenforgalmi látványosságok. A felvonulás élén két leány halad, köztük egy …

Lassan tél lesz

Kép
Még ne legyen tél, annyira szeretem az őszt. Igaz, lehullottak a levelek és fűteni is kell már, a leveleket is átrendeztem a kertben, begyűjtöttem innen-onnan, nem mindenhonnan, főleg a fűről. A többi helyen maradt talajtakarónak, majd tavasszal összeszedem a maradékát. Megy a komposztba. Két év múlva érik meg annyira, hogy a növényeknek adhatom, addig kapják a tavalyit.Sokan szomorúak az ősztől, mert elmúlásnak élik meg. Igaz, elszáradnak az egynyári virágok, de ezt sem tudom pusztulásnak megélni, mert magot érlelnek és a magból jövőre új élet nő, egy éppen olyan növényke. Begyűjtöttem egy csomót, elszórtam még a fagyok előtt, estike, büdöske, egy hibiszkuszféle, meg egy lila szépség, sohasem tudom a nevét, de nem is fontos.
Nagyon szeretek így készülgetni a következő évre, a spenótot elvetettem már, ültettem ki petrezselymet is. Volt korábban paradicsomunk is, nincs annál finomabb, mint a közvetlenül a tőről szedett napillatú és napízű vegyszermentes paradicsom. Tudjátok, hogy er…