2008. december 12., péntek

Egy fa halálára


Gyönyörű szép volt. Hatalmas nyárfa, itt az utcánkban, mindig megcsodáltam, mikor elmentem előtte. Az lett a veszte, hogy túl magasra nőtt. Vagy csak a pihéi bántották a közelében lakókat, nem derül ki talán sohasem.

Egy idősebb nő kertjében volt, mellette új házat építettek a szomszédok. Ők jelentették be az önkormányzatnál, hogy szerintük életveszélyes a fa. Kötelezték a nőt arra, hogy nyolc napon belül vágassa ki. Megtette. Szomorú volt ő is, az vagyok én is.

Sírt a fa, csak úgy ömlöttek a könnyei. Mikor lefotóztam még állt, ma már nyoma sincs. Sajnálom, hogy nem örökítettem meg teljes pompájában, de elkéstem vele. A gyökereiből biztos új élet sarjad majd, sok kicsi nyárfa nő mindenfelé, ha hagyják. Ha nem lesznek megint valakinek az útjában.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy lelemény...