2008. december 5., péntek

Hazugság vagy őszinteség?

Kaptam meghívót megint az IPM Klubba - azt mondják magukról, hogy a gondolkodó emberek társasága - jó lenne elmenni, igazán színvonalas előadásokat lehet hallgatni és a társaságot is szeretem. A hazugság lesz a téma, jónak ígérkezik a vitaindító előadás. Most viszont nem érek rá sajnos, annyi munkát kaptam itthonra is, hogy még az estébe is belecsúszik a munkaidőm. És ez nem panaszkodás, inkább örülök, különösen mert sokan elveszítik a munkájukat és ez borzalmas. Mélyen együttérzek velük.


Mit is gondolok a hazugságról lássuk csak. Nem lehet megszámolni, hányszor tapasztalok hazugságot egy nap alatt, de jó játék. Megpróbáltam:) Csak oda kellett figyelni és gyorsan rájöttem, hogy hazudok én is. Na nem nagyot, csak kicsit, vagy nevezhetem kegyes hazugságnak is, de itt van, létezik. Van különbség, hogy nagy dolgokban hazudok, vagy aprókban? Majd megmagyarázom magamnak jól, hogy van.

Jobb nem is gondolni a politikusokra, de azért eszembe jut. Mosolygok rajtuk, szinte látszik, hogy saját maguk sem hiszik el, amit mondanak. Ultragáz lehet így élni, gondolják, jó pénzért megéri.

A kíméletlen őszinteség viszont fáj. Senkinek sem esik jól. Ha egy óriásnak azt mondom, hogy törpe, nevet rajta. Ha egy törpének mondom, hogy törpe, megsértődik. Milyen hülye világ. Jó, nem mondom egy törpének, hogy törpe. Nem mondok semmit. Kínosan nézek mindenfelé, mert ha ránézek, a szememben sajnálatot lát majd és az is bántani fogja. Jó lenne természetesnek venni, hogy törpenövésűek is léteznek, de nem tudom annak venni, mert nem természetes. Így vagyunk mindennel, ami eltér a normálistól. Már csak azt kellene meghatározni, mi a normális. Vagy ez csak helyrajzi kérdés? Honnan nézem éppen?


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése