Nyolcéves vagy. Vasárnap este van. Még egy órát engedélyeztek lefekvés előtt. A család Monopolit játszik. Azt mondják, már elég nagy vagy te is hozzá. Veszítesz. Folyamatosan veszítesz. Gyomrod összeszorul a félelemtől. Majdnem elfogyott előled a pénzrakás. Fivéreid megkaparintották utcáidról az összes házadat. Eladod az utolsó utcát. Fel kell adnod. Veszítettél.
És hirtelen rájössz, hogy ez csak játék. Ugrándozol örömödben és felborítod a nagy lámpát. A lepottyanó lámpa magával rántja a teáskannát. A többiek haragszanak rád, de te nevetsz, amikor felmész a szobádba.
Tudod, hogy semmi vagy és tudod, hogy semmid sincs. És tudod, hogy nem lenni és nem birtokolni felmérhetetlen szabadságot ad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése