2010. augusztus 13., péntek

Tejszínes kapros pulykaragu



Nem gondoltam, hogy előfordul velem, hogy húsos recepteket közlök a blogomban. De így van és vállalom. Változik az ember folyamatosan, keres, kutat ha egészségesen szeretne táplálkozni. Nálam a korábbi nem vált be. Nem éppen a vegaságra gondolok, sokkal inkább a gabonákra, a rizsre, a krumplira. Elhagytam ezeket, a recepteket figyelve tapasztalni fogjátok, mi mindenre cseréltem. Negyedik hete élek így, a tapasztalatokról majd október végén írok, akkor lesz egy újabb laborvizsgálat, megírom, mire jutottam.

Na de nézzük a receptet.

Hozzávalók:

40 dkg pulykahús, 5 dkg vaj vagy 2 evőkanálnyi repceolaj, 2 dl zabtejszin, 2 ek. zabliszt, 1 csokor friss kapor, 1 késhegynyi tört fehérbors, só


A húst kis kockákra vágjuk,megsózzuk, és a vajon fehéredésig pirítjuk. Közben kevergetjük, hogy minden darab egyformán süljön. Ezután 1 pohár vizet aláöntünk, borssal ízesítjük. A serpenyőt befedve 10 percig főzzük. Közben egy edényben összekeverjük a lisztet a tejszínnel, vízzel felhígítjuk egy kicsit, majd összeforraljuk a pulykaraguval.

Hozzáadjuk a megmosott es finomra vagdalt kaprot is, de a tűzről lehúzva, tovább már nem forraljuk. 10 percig lefedve hagyjuk, mert így adja ki a kapor finom aromáját,illatát.

Nagyon finom kapor helyett tárkonnyal is. Köretnek mennyei hozzá a hamis burgonyapüré mert ugye krumplit nem ehetünk: karalábé megfőzve, mixelve, petrezselyemmel megszórva. Egy próbát megér, nekünk ízlik:)

Petrezselymes hal céklával



Tőkehalfilét vettem hozzá, mert az elég vastag, nem esik szét a sütésnél. Besóztam, meglocsoltam egy kevés citromlével és vajon megpároltam, majd viszonylag pirosra sütöttem mindkét oldalát. Gyorsan elkészül, a hal nagyon hamar puhul. Tányérra téve megszórtam apróra vágott petrezselyemmel.

A céklát előre elkészítettem. Hat darab hosszúkás céklát vékonyra szeletelve megpároltam egy kevés repceolajon, nem túl magas hőfokon úgy, hogy ne sok levet eresszen, lédús maradjon. Mikor puhának éreztem, salátástálra tettem, tárkonyos ecettel és tormával ízesítettem, cukor nélkül természetesen, a végén szórtam rá pár szem köménymagot.

Almafőzelék



60 dkg alma,
4 dkg zabliszt,
kevés fahéj
2 dl zabtejszín.

A meghámozott és felszeletelt almát forrásban lévő vízbe tesszük. Pillanatok alatt megpuhul, ne főzzük túl. A lisztet összekeverjük a tejszínnel és az almára öntjük. Egyszeri felforralás után megszórjuk fahéjjal, a tűzről levesszük, kész is. Cukor nélkül is remek íze van.

2010. augusztus 8., vasárnap

Mozgalmas nyár






Az volt, valóban, mozgalmas, és ez jó.  Minden hétvégén jött valaki, barátok, család, jó volt vendégül látni őket. Húgaim szerencsére gyakran jönnek, minden hónapban egyszer, így nem olyan rossz az elszakadás a fővárostól, a szigettől. És még nincs is vége a nyárnak, program az van még bőven.

A kis szöszkék is velünk voltak pár napot, nagyon "elfoglaltak", alig fértem be a táncrendjükbe, kértem, hogy jövőre gondosabban tervezzék meg a nyarat:) Kirándultunk is egy nagyot a Bakonyban, várlátogatással befejezve a túrát, a képek ott készültek. Különös hangulata van a várnak, lentről nézve is, de fent, az ódon kövek között mászkálva az igazi. Gyönyörű a panoráma, csend és béke, nyugalom, hatalmas erdők körülöttünk. A házunkat is jól látjuk, egészen picike onnan fentről.

Még van pár nyári hét, de dolog is van elég a kertben. Sok az eső, jó is meg nem is, nekünk inkább jó.  Egész más itt a klíma, mint a szigeten volt és továbbra sincsenek szúnyogok, este elvétve akad egy-kettő, jó helyen élünk:) Nagyon elegem volt a Duna mellett, volt olyan nyár több is, hogy alig lehetett kimenni a kertbe a szúnyoginváziótól.

Életmódot is változtattunk közben ami a táplálkozást illeti, erről bővebben a bio-gasztroblogomban olvashattok. Majd írok komolyabb dolgokról is reményeim szerint, de egyelőre a mindennapok nagyon elrabolnak a számítógépemtől, ami nem baj egyáltalán. Így néz ki a mai napom: korán keltem, hatkor. Még az éjszakai árammal kimostam egy adag ruhát, kiterítettem, ittam egy maté teát és leültem a gépemhez olvasgatni, írni egy picit. Zét hagytam aludni. Megreggeliztem - negyed sárgadinnye, pár szem dió - most még mindig a gépnél ülök pár percig, aztán ki a kertbe, Zé tegnap lefűrészelte az öreg diófánk öt elszáradt nagy ágát, azokat gallyazza, fűrészeli gurigákra, én meg a vékonyabb ágakat vágom fel picire, ezeket az apróra vágott ágacskákat rakjuk a veteményes ágyásai közötti útra, így nincs sár, ha esik. Rengeteg apró ág adódott a tavaszi metszés után, nagyon el voltak hanyagolva a fák, hiszen sok évig lakatlan volt a ház, gondozatlan a kert.

Aztán bejövök, fél óra futógépen mint minden nap (de nem futok, mert azt utálok, csak kocogok) majd ebédet készítek amolyan paleó módra: vékony szelet házi parasztsonkát sütök le tojással, hozzá friss salátát a kertből. Ma lesz az első nap hosszú évek óta, hogy sonkát eszem, mondjuk attól nem félek, hogy nem fog ízleni. Vacsorára meg csalánfőzelék lesz és pár szelet sajt. Kitaláltam, hogy ezentúl magam készítem a sajtot, írtam erről is a gasztroblogomban.  Ja és délután is folytatódik a tereprendezés a kert végében, még készen sem leszünk. Közben cseverészünk Zével, meg nevetünk jó nagyokat, mindig van min. A népem, állatkáim is ott tanyáznak ilyenkor, szóval buli van:)

Felemelkedés


Fagyos reggel, kőlépcsők.
Meredek út vezet a templomhoz.
Időnként rosszul léphetünk.
De újra és újra keljünk fel.

A spiritualitás naponta gyakorlandó. Nem számít, mennyit teljesítünk egy nap, folytatnunk kell a következőn. A haladás olyan észrevétlen lehet, hogy akár haszontalannak is érezhetjük az erőfeszítést, és nehéznek a másnapi felkelést, s a folytatást ugyanazzal a lelkesedéssel. Pedig pontosan ez a teendőnk.

Ha megvan az útmutatás, a tehetség és a megfelelő körülmények, akkor figyelmünket nagyrészt ennek az egyszerű, mindennapi erőfeszítésnek kell szentelnünk. Soha, senki nem termett még a mennyben egyetlen ugrással. A szellemiséget egyenletes mászással érhetjük el, amilyen a hegyi templomhoz vezető nehéz utazás. A lépések száma ezrekben mérhető, az út meredek. Sokáig tart eljutni odáig, de kárpótol a kilátás útközben, és gondolhatjuk. hogy a legjobb kilátás a csúcsról nyílik. Ha elesünk, szedjük össze magunkat és másszunk vissza az útra.

A szellemi élet sikerét nem a látványos események mérik, hanem a mindennapos odaadás. Ez a vasakarat, ez a mély őszinteség gondoskodik a felemelkedésünkről.


Készítsünk sajtot - avagy paleo light


Hosszabb tépelődés után úgy döntöttem, picit átformálva magamévá teszem a paleo étrendet. Ami annyit jelent, hogy több évi vegaság után visszahozom az étrendembe a halat, és valamennyire, nagyon ritkán a csirke- és pulykahúst. Más húsféléket nem. Szendi Gábor könyve szerint elhagyom a gabonaféléket - kivéve a zabot - ezzel sajnos az általam annyira szeretett teljes kiőrlésű kenyeret is. Elhagyom a tejet és a tejtermékeket, ezek nagy fogyasztója eddig sem voltam - kivéve a kemény sajtokat. Azok maradnak, de megpróbálom a Nánáról beszerzett igazi, legelészős és gyógyszermentes állatok tejéből magam elkészíteni. Az ajánlás ellenére nem hagyom el a hüvelyeseket, mert akkor a napi szükséges fehérjét nehezebben tudom magamhoz venni. Különösen télen, amikor alig van firss zöldség.

Elhagyom viszont a krumplit és a rizst teljesen, ez sem lesz könnyű. És hogy mi az okom minderre? Minden igyekezetem, futógép, mérsékelt kajamennyiség ellenére rakódnak rám a kilók és ez nem tetszik. Van egy jóképű, vékony, klassz pasim (aki a férjem) én pedig dundisodjam mellette? Na nem. De a többi okom is éppen elég lenne: hiába éreztem úgy, hogy egészségesen táplálkozom, ha a gabonák, vagy egyszerűen csak a magas glikémiás indexű ételek ártottak nekem, még ha nem is tudtam róla. Nem jók ugyanis a leleteim. Magas koleszterinszint - bár ez Szendi könyve szerint nem baj, és még pár eltérő érték, amivel elégedetlen vagyok. Váltanom kell tehát, aztán majd egy újabb laborvizsgálat dönti el, jó-e ez az út. Zé velem tart, megfelel neki az új étrend, ez jó.

De térjünk is rá a sajtra:

Házi sajt

Hozzávalók:


1 l tej jó helyről
50 dkg tehéntúró ugyanonnan
5 dkg vaj,
1 tojás,
1 mk.só,
1 mk. őrölt kömény vagy őrölt, száritott rozmaring, esetleg fokhagymapor,
késhegynyi szódabikarbóna.

Felforraljuk a tejet, és a túrót belemorzsolva egyszer felfőzzük. A tűzről lehúzva 5 pecig állni hagyjuk, majd szűrőbe öntve lecsepegtetjük a levét. Felolvasztjuk a vajat, beleforgatjuk a túrót, es állandóan kevergetve addig hagyjuk a tűzön, míg nyúlóssá nem válik.

A tojást az ízesitőkkel es a nyúlos túróval simára keverjük, még 1 percig a tűzön hagyjuk. A tűzről levéve elkeverjük a szódabikarbónával, és alaposan kizsírozott kis tálba öntjük (zsírozás helyett használhatunk folpackot).

Másnapig hűvös helyen állni hagyjuk, majd tálra borítjuk a szép kis kerek sajtot. Még egy napig szárítjuk szellős, hűvös helyen, mielőtt felszeletelnénk.

Fűszerezesi ötlet: snidling, kapor, őrölt kömény, frissen préselt fokhagyma, pirospaprika, petrezselyem.

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy lelemény...