Gyökérkezelés - második rész

Folytatom tehát az előző posztot, a hivatkozások ugyanazok:

Az embert különféle kockázati tényezők hajlamosítják a gyökérkezelésből származó problémákra. Price 1200 betegen 140 ezer vizsgálatot végzett és úgy találta, hogy az emberek örökletes tényezők miatt reagálnak érzékenyebben és hevesebben a gyökérkezelésre. Ha a páciensek családjában két generáción keresztül nagyobb gyakorisággal fordult elő degeneratív betegség, akkor fogékonyabbá válnak a veszélyre.

Bizonyos stresszt okozó tényezők hatására azonban még az egészséges génállományú embert is megbetegíti a gyökérkezelés. Dr. Price szerint a két legártalmasabb stressz a terhesség és az influenza. Ilyen helyzetben sokkal valószínűbb, hogy a gyökértömött fogból szivárgó mérgek betegséget tudnak okozni. További kockázati tényezőt jelent a gyász, a szorongás, a lehűlés, az éhezés,  az akut vagy krónikus fertőzés.

A kártékony foggyökér eltávolításánál nem elég csupán a fogat kihúzni. A kutatások szerint az autoimmun betegség limfocitái legalább egy milliméter mélyen beágyazódnak a fogmederbe. A jobb eredmény érdekében ezért a foggal együtt ezt a csontfelületet is el kell távolítani.

Price kutatását sok kortárs folyóirat ismertette, eredményeit nem cáfolta meg senki. Kétségtelen, hogy a fogorvosok elsősorban anyagi érdekek miatt nem változtatták meg az eljárással kapcsolatos véleményüket, a gyökérkezelt páciensek szerencsétlenségére. Bíztató, hogy egyre több ember ismeri meg a gyökérkezeléssel járó kockázatokat.

Lehetőségek és javaslatok:

egyes holisztikus szemléletű fogorvosok szerint a gyökérkezelésnek vannak ugyan alternatívái, de egyik sem tökéletes. Van, aki azt mondja, hogy a foghúzás kevésbé mérgező eljárás, ezért kell előnyben részesíteni. A foghíj hatására azonban meggyengülnek a környező fogak, ami újabb fogveszteséghez vezet. További két lehetőség:

- a fogbeépítés, amelyet egy viszonylag nem reagens fémmel, például titánnal rögzítenek

- a híd.

Néhány egyszerű gyógymód, amely csökkenti és alacsonyan tartja a gyökérkezelt fogban lévő méreg mennyiségét:

fogyasszunk oxigénkiegészítőt vagy illóolajat, mint az oregánó vagy levendulaolaj, hetente háromszor, például hétfőn, szerdán, pénteken. (akit érdekel, annak leírom majd az adagolását). A szervezet hajlamos alkalmazkodni a méregtelenítő anyagok hatásához, ezért legjobb, ha hetente váltogatjuk azokat: például egy hétig oregánóolajat, a következő héten stabilizált oxigént, a harmadikon levendulaolajat szedjünk. Majd kezdjük elölről.

Amennyiben olyan betegséggel küszködünk, amelyet feltehetően a gyökérkezelés okoz, az illóolajos-oxigénes kezelés hetedik hetében várhatunk jelentős változást. Amennyiben nem történik semmi, szedjük gyakrabban, akár heti négy-öt-hat alkalommal a gyógyszereket - amíg beáll a javulás. Amennyiben még a napi egy kezelés hatására sem javul az állapotunk, akkor a diszharmóniát nem a gyökérkezelt fog okozza.

Létezik egy másik hasznos kiegészítő is, a mezei zsurló, amely nagyon hasznos a fogak kezelésében, megújítja, tisztítja egész szerkezetüket. Akár tablettában, akár kapszulában szedjük, méregtelennek kell lennie. A zsurló főzete szintén nem mérgező (én gyakran iszom a teáját). Ha valakit érdekel, leírom szívesen majd a főzet elkészítését. A gyógynövényboltokban, bioboltokban mindig lehet kapni szárított zsurlót, én ezt használom, mert a magas vérnyomás ellen is hasznos növényke.

A fotó forrása: Képguru

Veszélyes-e a gyökérkezelt fog az egészségre?

A gyökérkezelésnek nevezett fogászati eljárás során eltávolítják a fogban lévő ideget, majd különböző anyagokkal töltik ki az üreget. Különböző okokból gyökérkezelnek: ha súlyosan rossz a fog és másképp nem lehet megmenteni, vagy ha lecsiszolják a fogakat és korona kerül rá, de nyilván adódhatnak egyéb esetek is.

Csakhogy ez a jó szándékú művelet sajnos súlyosan veszélyezteti az egészséget. A foggyökér veszélyesen legyengítheti a belső szervek működését. Dr. Weston Price fogorvos, akit a történelem legnagyobb fogászati kutatójának tartanak, jól dokumentált tanulmányt készített erről a problémáról. Eredményei megkérdőjelezték a gyökérkezelés bevett gyakorlatának biztonságát, ennek következtében meglehetősen nagy polémiát váltottak ki a fogorvosok között. Price kutatása rámutat, hogy sokan rosszul viselik a gyökérkezelést. Azt tapasztalta, hogy ha eltávolítja a vese- és szívbetegek gyökérkezelt fogát, a legtöbb esetben javult az állapotuk. A fog és a betegség közötti összefüggés igazolására nyulakon végzett kísérletet (szegény nyulak:( ). Kísérletei közvetlen összefüggést mutattak a gyökérkezelt fog és a degeneratív betegségek között.

Price tovább kutatott és kimutatta, hogy a problémát a rosszul fertőtlenített fog okozza. A száj belsejében élő streptococcus baktériumok megtámadják a romlásnak indult fogat és pusztítani kezdik annak szöveteit. A fog belsejébe kerülve annak fogállományát is megtámadják. A dentin sok ezer apró csövecskéjében streptococcus baktériumok milliárdjai tartózkodhatnak. A problémát az okozza, hogy amikor a fogorvos fertőtleníti a fogat, az általa használt vegyszer nem jut be a fogállomány kis csatornáiba, és miután lezárja, a bélkamrában maradó baktériumok tovább szaporodnak.

A betömött fogban nincs oxigén.  A streptococcusok mutálódnak, hogy alkalmazkodni tudjanak az anaerob környezethez. Egy közönséges baktérium csak enyhén mérgező mellékterméket állít elő oxigén jelenlétében. Az  anaerob mutáns azonban mérgező anyagokat termel, amelyek átszivárognak a fogak apró résein. Immunsejtjeink túl nagyok ahhoz, hogy átférjenek ezeken a hézagokon, és a fog belsejében pusztítsák el a baktériumokat; a tápanyagban gazdag folyadékok ezzel szemben bejutnak a fogba és elősegítik a fejlődésüket. A baktériumok védetten éldegélnek a fog belsejében, és mérgezik az emberi szervezetet.

A test különféle módon reagál a fogból szivárgó méregre. Price megállapításai megkérdőjelezték kora konvencionális gondolkodását. A test például a toxin hatására gennyes váladékkal veheti körül a fogat. Price felfedezte, hogy ez a váladék szinte teljesen steril, és benntartja a toxinokat a fog belsejében. Kortársai ezzel szemben úgy gondolták, a genny ellen antibiotikumot kell adni - aminek következményeként tovább szivárog a méreg. Máskor nincs sem genny, sem fájdalom a fog körül, az enzimek "tömörítő csontgyulladást" idéznek elő, amelynek hatására a fog körül egy csontnál is keményebb anyag keletkezik, és a fogat a csonthoz forrasztja. A hagyományos orvostudomány szerint ez a tökéletes gyógyulás jele. Price azonban tudta, hogy a mérgek szivárgása folytatódik, és ha az immunrendszer nem elég erős, megtámadják a belső szerveket.

Hogy milyen kockázati tényezők hajlamosítanak bennünket a gyökérkezelésből származó problémákra, és milyen lehetséges gyógymódok vannak, a következő posztban írom le.

forrás: Paul Pitchford: Gyógyító táplálkozás
dr. Hal A. Huggins: How Root Canals Generate Toxins