2013. február 27., szerda

Ilyen lesz a veteményesünk ebben az évben



Zé készítette a terveket ebben az évben és az övé lesz a megvalósítás is. Nagyon lelkes, már elvetette a magokat a pici edénykékbe, hadd növekedjenek a palánták, míg ki nem tudja ültetni mindet.

A fenti könyv egy kincsesbánya, ami az ötleteket illeti. Fentről a harmadik képen az látszik, hogy fognak alakulni a sorok. A kép, a terv Zé munkája, ezeket a növényeket választottuk ki a könyv alapján, nekünk ezekre van szükségünk.


Még ősszel elvetettük a mustárt,télen védelmet jelentett a talajnak. Levélzete védte a fagytól, gyökérzete porhanyósítja a földet, a növény maradéka trágyaként szolgál majd.

Minden sort spenót választ el egymástól. Kijelöli tehát a sorokat, talajtakaróként és zöldtrágyaként hasznosul később. Na és persze eszünk is belőle, egy külön területen pedig hagyjuk felmagzani, így lesz sok mag jövőre is.

Nem ágyások vannak, hanem sorok: nincs monokultúra, mert minden sorban más növény van. Az egymás melletti sorokban lévő növényeket úgy válogattuk meg, hogy elriasztják egymás fő kártevőit. Jótékony hatással vannak egymás fejlődésére, „szeretik egymást”. (Ezért öngyógyító a kiskert.) A sorok kialakítása optimális az árnyékolás, az ásványi anyag felhasználás, a párologtatás, a talajtakarás és a tenyészidő szempontjából. Tehát még a növények majdani magasságára is figyelni kell. Kapálni nem kell, mert takarnak a növények. Meghagytunk egy üres sort a sövényünk előtt a vadnövényeimnek, ami nélkülözhetetlen a konyhában: libatop, porcsin, cickafark, disznóparéj meg a többi.

Minden évben 25 cm-rel arrébb kerülnek a sorok, ez megoldja a vetésforgót, hiszen ugyanaz a növény még a minimális 2,5 m széles veteményesnél is legkorábban 5 év múlva kerül ugyanarra a helyre.

Majd gyakran teszek be a blogba fotókat arról, hogy haladunk és szívesen megosztom veletek a tapasztalatainkat is. Aki kertészkedik, annak a fenti könyv nagyon hasznos tanácsokkal szolgál. Munka van vele egyébként, de lényegesen kevesebb, mint a hagyományos kapálós, ásós kertekben.

A palántázásról: valójában nem szükséges palántázni, de ha azt akarjuk, hogy hamarabb teremjen, akkor érdemes.

Egyelőre elvetettük a korai káposztát, kiültetni majd április elején lehet. Következik a karfiol márciusban, kiültetés szintén április eleje. Utána a zeller, kiültetés májusban, majd a paradicsom, az uborka, a póréhagyma, a bimbóskel, a hokkaidó tök és a sütőtök. Kiültetés május-június, a talaj hőmérsékletétől függően. Zé még a Hold állását is figyelembe veszi, ezek szerint készítette el a palántázási - kiültetési táblázatot.

Aki kertezik, feltétlenül figyelembe kell vennie a helyi éghajlatot is. Mi az, ami jól terem, mi az, ami nem. A Bakony elég speciális, brokkoli, dinnye például számításba sem jöhet, nem érik be. 

8 megjegyzés:

  1. Ez nagyon tanulságos volt, utána is nézek ennek a könyvnek. Köszi

    Petra

    VálaszTörlés
  2. Tara, nálunk is ezzel a szisztémával ültetjük be a kertet. (Szigetközben van a kertünk.) Nagyon meggyőzőnek tűnik az öngyógyítós rendszer. Kérlek, ne fogjátok magatokat vissza a dokumentálásnál...

    VálaszTörlés
  3. Petra, el tudom küldeni a könyvet pdf-ben, ha adsz emilt.
    Hédi, írok majd részletesen mindenről, magunknak is meg akarjuk örökíteni, hogy jövőre könnyebb legyen előkészíteni.

    VálaszTörlés
  4. Én is elkérhetem a könyvet pdf-ben? Köszönöm előre is!

    VálaszTörlés
  5. Péter, elküldtem a könyvet, az e-mail címedet töröltem innen, nehogy bárki is visszaéljen vele.

    VálaszTörlés
  6. Petra, elküldtem neked is, a te címedet is töröltem.

    VálaszTörlés
  7. Jó ez a könyv. Ezzel kezdtem a biokertészkedést.Érdemes lapozgatni.
    Sok sikert a megvalósításhoz.
    Jó munkát, és jó egészséget kívánok.

    VálaszTörlés
  8. Köszönjük, Gyula! Viszont kívánjuk:)

    VálaszTörlés