2013. február 24., vasárnap

A veréb is madár - vajon ő is tudja?




Jó, azt még el tudom képzelni, hogy tudja. De azt már biztosan nem tudja, hogy védett madár. Azt aztán meg egyáltalán nem tudja, hogy 2007-ben ő volt az Év madara. Bizony. Ekkora kitüntetést kapott ez a csöppnyi kis lélek, ez a kis szerény, udvarias, visszahúzódó madárka.

Mondják rá, hogy szemtelen, hogy élelmes, hogy nagy túlélő. Talán igaz, hogy élelmes, de hogy szemtelen lenne, azt nem tapasztalom.

Reggelre terítve az asztal a madárkáknak. Zoltán, a férjem gondoskodik róluk, hamisítatlan városi kávéházas polgár lévén neki ez most nagy újdonság, imádja őket etetni, nézegetni az ablakon át. Remek helyre tette az etetőt, közvetlenül a konyhaablakkal szembe, a hatalmas fenyőfára, élő egyenes adásban láthatjuk, ahogy megjelenik a sok apró kis tollas. Cinkékből többféle is, csúszka, sok kis piros hasú, akiket még be sem tudtunk azonosítani, harkály, rigók bőven és nagy örömünkre egy csapat tengelic is megjelent a minap, őket most láttam először, nagyon szép kis madárkák.

Szóval a verebek. Mintha alacsonyabb rangúnak gondolnák magukat, illedelmesen félrehúzódnak, a földön csipegetnek, míg a madárhercegek, hercegnők el nem vonulnak. Megvárják a maradékot, nem mennek addig az etetőre. Megnézik, mit találnak a földön a lehullott magocskákból, azzal is beérik.

Most, ahogy írok, kilátok az etetőre. Mindig a cinkék kezdenek, de ma a tengelicek jöttek először. Remélem, nem agresszív madárkák, nem fogják elüldözni a kis cinkéimet. De nem, jönnek ők is és a tűztövis bogyóit egy rigó eszegeti. Ébredezik a madárvilág, de jó.

Akasztottunk ki gömböcskéket, zsírszalonnát is és felfedeztem egy új módszert. Bokrok ágaira almát tűzök, könnyen hozzáférnek a madarak, nagyon szeretik. De apróra vágva a földre is dobok, török hozzá diót is, onnan csipegetik. Még nem tudtam lefotózni a madárkákkal teli etetőt, azonnal szétrebbenek, ha megjelenek, meg kell tanulniuk bízni bennem, mint ahogy tették ezt a Szentendrei-szigeti madárkáim is, csak ehhez idő kell. De meglesz majd ez is. 

Három éve tavasszal beléptünk a Madárbarát kert programba, teljesítjük évről évre a feltételeket, nem nehéz. Egyre jobban összefonjuk az életünket a Madártani Egyesülettel. Van már kis táblácskánk a kapun, "madárbarát kert" – olvashatják az arra járók. Nem az elismerés miatt tesszük, hiszen számunkra természetes gondoskodni a pici kis törékenységekről, inkább azért, hogy legyenek követőink, etessék minél többen a madarakat télen, védjék, óvják őket.

Szilveszterkor megint megállapítottam, hogy a csaknem tökéletes helyet találtuk meg itt Cseszneken. Egészen fél kilencig csend volt és béke, nyugalom, akkor távolról hallatszott egy-két tűzijáték, éjféltájban itt a közelben is fellőttek párat a vár előtt, de fél egy, egyre vége lett és attól kezdve megint semmi sem zavarta meg a nyugalmat. Öreg kutyusuknak nem is maradt ideje bepánikolni. Városon, de még a szigeten is, elviselhetetlenek voltak a szilveszterek, legalábbis a kutyásoknak.

Gyönyörű most (is) a Bakony hófehér ruhájában. Kirándultunk az erdőn át, jó kétórás túrát tettünk a hegyen, völgyön, nagyon jólesett. Lassan olvadás lesz, szinte napról napra változik a táj. Jó ez a madárkáknak, mindig sajnálom őket, ha nagy a hideg, dundira borzolják a tollaikat, havasak az apró lábacskák, kész csoda, hogy meg nem fagynak.

Még párat alszunk és jön a tavasz, annyira repül az idő, hogy szinte hihetetlen. Négy éve élünk már szeretett Bakonyunkban. Sok évet szeretnénk még itt, együtt a férjemmel, Isten talán megadja nekünk.

(a poszt megjelent a Cseszneki Hírekben 2013. február 18-án.)

6 megjegyzés:

  1. Ezt nagyon jólesett olvasni, köszönöm.

    Szerencsére pár embernek megadatik, hogy élni megy egy helyre, nemcsak lakni.

    VálaszTörlés
  2. Gyönyörű az a vár. Még vissza kell mennem. Megígértem. :)

    http://mjozsef.blogspot.hu/2009/11/cseszneki-kepek.html

    Jó pár esztendeje, hogy összefutottam egy fehér verébbel. Épp csak leugrottunk Zsömivel sétálni, így aztán nem volt nálam gép. Felrohantam érte, de mire lementem eltűnt. Hetekig csak a verebeket lestem, de nem bukkant többet elém. Sajnálom. Ezer százalék hogy veréb volt és igen nagy ritkaság megörökítéséről maradtam le.
    Azt hiszem ez is az, ami egyszer esik meg egy életben. :))

    VálaszTörlés
  3. Fehér veréb? Olyat még nem láttam. Vagy csak havas volt:) Gyere Csesznekre, jó lenne. Érdemes pár napot itt tölteni, annyi a látnivaló. Szálláshely bőven van, sokan adnak ki szobákat is, panziók is vannak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem télen láttam. Nyár közepén. :))
      Nem kizárt. Még lebegtetjük az idei útvonaltervet.
      Szép lesz a kert az idei esztendőn is.

      Törlés
  4. Reméljük, szép lesz, ha Isten is úgy akarja és ad vizet. Ha Csesznekre jöttök, feltétlenül szólj előtte, szeretettel várunk benneteket egy kis pihenőre két kirándulás között:)

    VálaszTörlés