2009. szeptember 15., kedd

Kiskecskék szeretete na meg a sajt

Kecskesajtot eszünk ma, de először beszéljünk a kecskékről. Tündéri jószágok. Annyira aranyosak a kiskecskék, imádom simogatni őket. Még az étel íze is más, ha érzelmi kapcsolatba kerülsz a kecskékkel, akik a tejet adják. Nekem volt a szigeten egy Leventém, aki a falu szélén él a kecskéivel, maga készíti a garantáltan bio kecskesajtot. Nagyon finom, különösen ha friss, akkor még kenhető állagú, mondjuk olyasmi, mint a körözött. Pirítósra mennyei eledel. Hoztam is mélyhűtve néhányat, abból készítek ma finomságot.

És a kecsketej. Tudtok arról, hogy gyógyító hatású? Míg fel nem fedezték az antibiotikumokat, minden tüdőszanatórium mellett volt egy kecsketenyészet, mert a kecsketejkúra a tébécé gyógyításának fontos része volt. A kecsketej csíraszáma csekély, tébécé és brucellózis pedig a kecskénél nem is fordul elő, a tej bátran iható, a vitaminok épségben megmaradnak benne. Még tejérzékenyek is ihatják, de azért jobb felforralni. Sokan nem szeretik az ízét, igaz, eltér a tehéntejétől, már ha egyáltalán tehéntejnek lehet nevezni azt a löttyöt, amit a boltokban árulnak, agyonkezelve. Mikor beköltöztünk új otthonunkba, azonnal felfedező útra indultunk. Bakonyoszlopon találtunk is kecsketejet, onnan szerezzük be a friss tejecskét.

A kecskesajtról is ugyanilyen jókat lehet elmondani, persze csak akkor, ha házilag készül. Nagyüzemi módon nyilván már nem olyan, de hát ugye mindenki ott szerzi be, ahol tudja. Bioboltokban lehet vásárolni megfelelő kecskesajtot, nem mondom, nem olcsó. De még mindig olcsóbb, mint a hús meg a sonka.

A receptet, meg a fotót is Dalla cucinától nyúltam, picit átalakítva nekem is bejött, könnyű, gyors és nagyon finom kaja. Nem bonyolítom agyon az elkészítését, a hozzávalókat is könnyű beszerezni. Két guriga kecskesajt, a Lidlben szinte mindig kapni rucolát, ami ugyan nem bio, de egyszer-egyszer elfogyasztva azért nem halunk bele. Veszprémben van Lidl, meg Aldi is meg minden, odáig kell autóznunk, ha be akarunk szeretni ezt-azt, itt a falucskánkban zöldség alig van, azt mondják, mindenki megtermeszti magának. Gyümölcs meg nincs is a zöldségesnél, van a fákon bőven, azt kell enni. Kell még olívaolaj, zöldbors, meg majd közben még eszembe jut , mi is.

Készítsük el először a sültburgit. Aprószemű, sárga a legjobb, félbevágva tegyük egy tepsibe, egy hagymát vágjunk szeletekre, az olajhoz forgácsoljunk vagy öt dekányi vajat és az egészet a burgi tetejére. Mehet a sütőbe, picit több, mint fél óra alatt meg is sül.

A salátát megmossuk, megforgatjuk egy pici almaecetben vagy balzsamecetben amit kevés barna nádcukorral kevertünk össze. A nagyszemű szőlőt félbevágjuk - nem kell sok belőle - van, aki kimagozza, én nem, jó az úgy. Mindennek szeretem a magját és meg is eszem, a dinnyéből sem piszkálom ki, szeretem. Most otellóból készítem, az terem itthon. Garantáltan vegyszermentes, mint az egész kertünk.

A kecskesajt semmilyen előkészületet nem igényel ha már felengedett a mélyhűtés után, pár percre jó meleg sütőbe toljuk, mikor olvadni kezd, ki is vesszük, kész is. Tálaláskor a sajtot beleültetjük a rucola közepébe, mellé szépen a burgit és a szőlőt, és darálunk rá zöld borsot. Nagyon jól harmonizálnak az ízek, és tök könnyű kaja, ínyencek hajrá!:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése