Sokkoló látvány: tűz a falunkban

Szomorú volt a tegnapi napunk. Már délben kezdődött, amikor is egy hatalmas idegen kandúr felkergette a szomszédunk egyik kiscicáját a fenyőfánkra, és nem volt hajlandó lejönni. Azt hittük, nem is tud. Olyan ez a fenyő, hogy vagy hat méter magasságig nincsenek ágai, muszáj volt ezt tennünk vele, mert koromsötét volt a nappalink. A cicc meg felült egy felső ágra és jól ottmaradt. Zé megpróbálta létráról lehozni, de a létra nem ért fel a cicáig. Több ötletünk nem volt. Körberaktuk a fát puha dolgokkal, párnákkal, plédekkel, hintaágy matracokkal, hogy arra essen, ha esik.

Aztán eljött az este. Nyolc óra tájban a szomszédunk, Márti telefonált kétségbeesetten, hogy ég a lefelé második szomszédunk háza. Hívta a tűzoltókat, hívtam én is azonnal, utána kirohantunk Zével az utcára, hogy lehet-e valamit segíteni. Cica szegény még mindig dermedten ücsörgött odefent, képzelem, mennyire megrémülhetett a hatalmas lángoktól, szikráktól. Olyan volt az egész, mint egy nagy tűzijáték, pattogott, robbant, kisebb és nagyobb szikradarabokat vitt a szél - felénk. Rettegtem, hogy lángot kap a kertben az összegyűjtött száraz rőzse, vagy a háztető, vagy a hatalmas fák.

Közben a ház felső szintje már szinte teljesen kiégett, elég rosszul lehet látni a fotón, már vagy fél órája lángolt, mire eszembe jutott, hogy le kellene fotózni. Zé közben a slaggal a kezében őrséget állt a kertben, hogy cselekedni tudjon, ha mégis valami meggyullad.

A hívásaink után vagy 20 percig nem történt semmi. Lángolt a ház és sehol egy tűzoltó. Először egy rohammentő érkezett, majd 29 perc elteltével egy pici tűzoltóautó Bakonyoszlopról. Kétségbeesett keresgélés, hol van a tűzcsap, aztán meglett, a felső szomszédunk, Mártiék háza előtt. Szerelniük kellett, mert nem ért el odáig a slag, ezzel megint értékes percek teltek el. Lassan elkezdtek végre oltani.Nagyjából negyed óra múlva megjelent még három tűzoltóautó, egy a zircieké, két komolyabb pedig a veszprémi tűzoltóké. Egyetlen egy kocsi volt létrás.

Kétszintes házról van szó. A híradások arról szóltak, hogy a tetőszerkezet égett le, nos, ez nagyon nem így van. A ház teljes tetőszerkezete és a teljes felső szint égett porrá, a kémények megroggyantak. Az oldalsó falak viszonylag épek maradtak, de az alsó szinten is hatalmas a kár, ablakok, redőnyök, falépcső, ami az emeletre vezetett és még sorolhatnám.

Az alsó szinten egy idős néni élt, ő volt csak otthon, azonnal kihozták őt a falubeliek, még mielőtt a mentő odaért volna. A felső szintet egy középkorú házaspár lakta egy kisfiúval. Az idős néni lánya, a férje és a gyermekük. Mindenük odaveszett. Vendégségben voltak valahol, telefonhívásra jöttek, ahogy tudtak, de a rajtuk lévő ruhán kívül semmijük sem maradt. Égett a kandallóban a tűz, amikor elmentek, de a pontos okot, mi miatt keletkezett a tűz, nem lehet tudni.

Éjjel egy óráig oltottak a tűzoltók. Hatalmas fekete füst gomolygott az egész környéken, nem is lehetett kint maradni az utcán. Szegény cicus még mindig a fán volt. Bátortalanul szóltam az egyik tűzoltónak, nem lehetne-e izé...a cicát.. leszedni onnan, miközben nagyon szégyelltem magam, hogy ilyesmivel háborgatom őket. De azt mondta, nem lehet, megtiltották nekik ezt a tevékenységet. Gondoltam, nem éli túl szegényke a hideget, a sokkot, a füstöt, és nagyon elkeseredett voltam. Sajnáltam a szomszédaimat is, iszonyú volt látni, hogy lesz percek alatt semmivé az a szép nagy ház.

Aztán lassan elcsendesedett minden. Fél három felé elaludtunk mi is. Reggel alig vártam, hogy világos legyen, rohantam ki megnézni a cicát. Már nem volt ott! Feltételezem, hogy végül, életösztönből, összeszedte a bátorságát és lemászott valahogy.

A leégett házon is szomorkodtam egy sort. Már volt ott vagy tíz markos legény és elkezdték a munkát, összeszedni a sok agyonégett nem is tudom mit a felső szinten, talicskába tették és öntötték le fentről. Fogalmam sincs, mikor lesz lakható. Addig az alsó közvetlen szomszédomnál, Kató néninél fognak lakni, rokonok egyébként.

Délelőtt átmentem hozzájuk, megkérdezni, miben tudnánk segíteni, hozzak-e pár ruhadarabot. De már kaptak másoktól. A kollégák, kolléganők már reggel eljöttek, hoztak ruhát, cipőt, ilyesmit. A kárfelmérés is megkezdődött, van biztosításuk szerencsére.

Szóval ilyen volt a szombat este.