A cukorbetegeknek (is) árt a húsfogyasztás

Állítólag a cukorbetegeknek azt tesz jót, ha elhagyják a szénhidrátokat és húst esznek hússal. Van olyan paleo-orvos, aki ilyen tanácsokkal gyógyít, és világszerte is sok orvos van, aki ezt ajánlja a betegeinek. Nem elég, ha a cukrokat kerülik, ne egyenek gyümölcsöt sem, összetett szénhidrátokat meg főleg ne. Vagyis ne egyenek növényi táplálékot, csak állati fehérjét, nehéz húsétrenden éljenek, nehezen emészthető zsírokon, töpörtyűn meg szalonnán a hús mellé. Agyrém.

Valóban leszorítja ez az étrend a vércukorszintet, de ez elég? Az az adat számít valamit, hogy a cukorbetegek 80 százaléka a szív- és érrendszeri megbetegedések valamelyik formájában hal meg?  A szív- és érrendszeri betegségek fő oka az ateroszklerózis, melynek folyamatát a hús magas telítettzsír és koleszterintartalma csak gyorsítja (érdemes elolvasni a korábbi posztomat a húsevés ártalmairól.)

A húsfélékben nincsenek rostok, pedig nagyon fontosak a vércukorszint stabilizálása szempontjából. Az inzulinszükséglet lényegesen csökken a rostos étrend következtében. Azt viszont tudjuk, hogy a marhahús például hihetetlenül heves inzulinreakciót vált ki, a vér magas inzulintartalma pedig fokozza az ateroszklerózisos elzáródásokat, ezért mindenképpen az lenne a cél a cukorbetegeknél, hogy a szervezetük kevesebb inzulint termeljen.

Mi lenne tehát az ideális táplálék a cukorbetegeknek? Gyümölcsök, zöldfélék, különösen a zöld levelek, diófélék. És nem a túlzott fehérjefogyasztás. És a finomított cukrokat, finomított szénhidrátokat is el kell felejteni.

Sok II. típusú cukorbeteg, amikor ráébred a betegségére, már olyan maradandó problémákkal küszködik, mint a szem-vagy vesebetegség, idegproblémák, vagy egy szívroham következményei.

Egy optimális életmódprogram sok cukorbeteg esetében többet segít, mint bármilyen gyógyszer. A kaliforniai Weimar Intézetben végeztek ilyen vizsgálatokat. A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye a felszíni ideggyengeség, amely égő vagy fájó érzésként jelentkezik a lábfejen, a lábszáron, vagy a kézen és a karon. A fájdalom rendkívül éles és kínzó. Ez a betegség később olyan zsibbadtságot eredményezhet, hogy az érintett testrészeken sem forróság, sem hideg, sem pedig fájdalom nem érzékelhető többé. Bár gyógyszerekkel időnként lehet segíteni ezen az állapoton, az eredmény elenyésző.

A kutatás vezetője dr. Milton Crane endokrinológus volt. Kimutatta, hogy az olyan étrend, amely mentes minden állati terméktől és gazdag finomítatlan vegetariánus ételekben, tökéletes enyhülést hozott a fájdalmas idegbántalomra a cukorbetegek több, mint 80 százalékánál már 4-16 nap után. Az életmódprogramnak természetesen vannak más részei is: rendszeres testmozgás, vízgyógyászati kezelések, főzőtanfolyamok, csoportos előadások, kávé, tea, alkohol és dohány teljes kizárása. Azért ezen érdemes elgondolkodni.

A cukorbetegségnél a vese egészségének megőrzése szempontjából az egyik fontos tényező, hogy a vércukorszintet a lehető legközelebb tartsuk a normálishoz. Ezt a folyamatot nagymértékben elősegíti az átfogó életmódprogram. Ezen kívül a teljes vega étrend sokkal kevesebb fehérjét tartalmaz, mint a tipikus nyugati táplálkozás, vagy a húsban gazdag étrend. Egy alacsony fehérjetartalmú étrend pedig kevésbé megterhelő a veséknek.

1990 óta foglalkozom az egészséges táplálkozással, a Testkontroll  című könyv indított el ezen az úton. Igaz, sok teljes kiőrlésű kenyeret ettem, azóta már rájöttem, többet, mint amire a szervezetemnek szüksége lett volna, mégsem lettem cukorbeteg. Nem ettem viszont azóta semmilyen finomított szénhidrátot, cukrot vagy fehér lisztből készült bármit. Amióta hozzájutok, bio ételeket eszem, sok gyümölcsöt, zöld levelekből készült turmixokat.

Viszont a vega étrenddel is vigyázni kell, nem szabad túlzásba vinni a főtt ételek fogyasztását. Ennek tudom be a magas vérnyomást, ezen kell még változtatnom. Több nyers zöldfélét kell ennem, és ezt ajánlom másoknak is. Főttekre nincs szükségünk, ritkán együk, ha nem is tudjuk kihagyni teljesen. Az olajos magokkal is vigyázni kell, nagyon kis mennyiségben együk.

A kávé, alkohol és a hasonló élvezeti cikkek pedig ártalmasak, bárki bármit is mondjon erről.

Mineralwassernek üzenem: 1990-től 2010-ig semmit sem változtattam a táplálkozásomon, ettem, amit egészségesnek gondoltam. A Szendi könyv bizonytalanított el - egy rövid időre. Rengeteg könyvet elolvastam. Ami igazán nagy hatással volt rám és a nyers étrend felé vitt, dr. Edmond Bordeaux Székely munkássága és könyvei. Írok majd róla. Hogy befolyásolnak-e a könyvek? Hiszen azért olvasom, mert útkereső vagyok ennyi idősen is, miért baj ez? Meggyőzött a Testkontroll és dr. Bordeaux Székely, de nem győzött meg Szendi és dr. Tóth Csaba, sőt, mostanában már mélyen felháborítanak.

Írásom forrása: dr. Neil Nedley: Döntő bizonyíték (érdemes elolvasni, ha valakit érdekel, el tudom küldeni Word dokumentumként, 689 oldal)

a fotó a Képgururól származik

Húsvét

Minden kedves olvasómnak, barátaimnak, ismerőseimnek áldott Húsvéti Ünnepeket kívánok!

Nesze neked paleolit táplálkozás

Az Esszénus Béke Evangélium első könyvében Jézus ezt mondja a Tízparancsolatra is utalva:

" Ne ölj! Mert Isten adott életet mindeneknek, és amit Isten adott, azt ember vissza nem veheti. Ezért, bizony mondom néktek, minden élet egy Anyától ered a földön.

Következésképpen, aki öl, az a testvérét öli meg...És a teste a levágott és megölt állatok húsának sírjává válik, amely egyben a saját sírja is lesz. Ezért, bizony mondom néktek, aki öl, az saját magát öli meg, és aki eszi a leölt állatok húsát, az a halál testét eszi. Mert azok vérének minden cseppje méreggé válik az ő vérében, leheletében az ő leheletük bűzlik, húsuk gennyes daganattá lesz a húsában, csontjaik krétaporrá válnak az ő csontjaiban....."

Körülbelül eddig olvasta el a posztot egy erre tévedt paleós, legyint egyet, hogy ez megint valami vallásos blabla és odébáll:) Pedig van tovább is.

Minden olyasmit elmondtam már, hogy szegény állatok, meg hogy önző táplálkozási mód, meg azt is, hogy őseink gyümölcsevők voltak és a paleó vallás igehirdetése tévedéseken alapszik - pontosabban talán a húsipar manipulációin. Meg kellene nézni közelről, kik finanszírozták a sokat hivatkozott vizsgálatokat. Írtam én is itt a paleóról, mert rám is hatott pár hétre Szendi zöld könyve, sosem tagadtam. De aztán észhez tértem, picit előbb, mint a többiek ott a blogjában.

De nézzük most meg azt, mi is történik a szervezetünkben, ha húst eszünk? Az elfogyasztott húsétel abnormálisan sok savas (de a ragadozókénál tízszerte gyengébb) kémhatású pepszin előállítására kényszeríti a gyomrunkat, amely még így is csak félmunkára képes amellett, hogy a húsételek húgysavat, egyéb mérgező anyagokat juttatnak a szervezetünkbe (purint, antibiotikumokat, szteroidokat, hormonokat, tartósítószereket, színezékeket - salétromsav, nitrátok, egyebek, amelyekkel a több napos, természetszerűleg szürkészöld hulla színét igyekeznek pirosra változtatni). Az állat hormonszintje radikálisan megváltozik a vágóhídon, amikor megérzi a halál közelségét - ezt is tartalmazza a hús.

Ahogy tartalmazza a növényvédő és rovarirtó szereket is, ezek a táplálékkal kerülnek be a szervezetükbe és ott felhalmozódnak. Erre vonatkozóan is vannak ám kutatási eredmények, érdemes lenne utánanézni annak, aki félti az egészségét. Beteg állatokat is feldolgoznak, a nagyüzemnek semmi sem szent, akár rákos daganatokat is belekeverhetnek a hamburgerbe, ki tudja?

Térjünk vissza a savasságra. Nézzük csak. A húsétel emésztése tehát savasságot okoz a szervezetben, illetve mindenekelőtt a vérben. Ennek pedig igen kellemetlen következményei vannak. Vérünknek nagyon pontosan meghatározott, enyhén lúgos kémhatása van, az egészséges vér PH értéke 7,42.

Ha a táplálkozás következtében a vér PH értéke csak  néhány századnyi értékkel csökken, vagyis a savasság irányába mozdul el, azonnal működésbe lép testünk automatikus korrekciós rendszere, és igyekszik a vér természetes kémhatását visszaállítani.

Ennek két módja van:

- először több víz visszatartásával hígítja a vért, és így annak savassága gyengül
- de ha ez nem elegendő, mint tartós húsfogyasztás esetén, akkor vegyi módszerhez kénytelen folyamodni és lúgos kalciummal semlegesíteni a vér savasságát.

Na ez itt a baj. Mert honnan vesz gyorsan kalciumot? Igen, a csontokból, ott van a legtöbb belőle. Hm. Izgalmas, ugye? De még nincs vége.

Amikor megszűnik a vészhelyzet, és túljutottunk a húsétel okozta savasságon, akkor már a korrekciós céllal a vérbe juttatott kalciumra nincs tovább szükség, hiszen az túlzottan lúgos irányba vinné el a PH értéket, tehát meg kell tőle szabadulni valahogy. A vérből ilyenkor kiváló kalcium viszont már nem kerül vissza a csontokba, hanem - legnagyobb sajnálatunkra - az ízületekben, illetve az érfalakon rakódik le. Ízületi gyulladás, köszvény, reuma, érelmeszesedés. Elgondolkodtató. Ja, és el ne feledjem, a csontritkulás. Hallottatok arról, hogy a gazdagok betegsége volt a köszvény? Jutott a húsra, ez volt a baj.

És akkor ne  sajnáljam a paleósokat, akik "elit alakulat"-nak hiszik magukat. Hát, lelkük rajta. Mindannyiunk közül ők lesznek a legbetegebbek, na nem holnap. Pár év múlva. Már korábban is elmondtam ezeket  a Szendi blogban, ha nem is ilyen részletességgel, úgy jártam, mint az ókori hírvivő, lefejeztek - igaz, csak virtuálisan. Szó se róla, egyszerűbb, mint gondolkodni.

Angol egészségkutatók egy vágóhídról származó ételmérgezés kapcsán figyelmeztették a háziasszonyokat: " a nyers hús tisztasága a trágyáéval azonos.... az állandó rothadás állapotában lévő nyers hús megfertőzi a szakács kezét és mindent, amivel érintkezésbe kerül a konyhában. A mérgező baktériumokat gyakran még a főzés sem pusztítja el, ha nem főzik vagy sütik megfelelően" - (és mi van a tatár bifsztekkel?)

Arról meg már írtam eleget, hogy a sütött- főzött állati fehérje mennyire káros. Többek között svéd kutatók mutatták ki, hogy bármilyen húsban, ha 100 foknál magasabb hőfokon főzzük-sütjük - mint ahogy mindig így történik - a fehérje mérgező vegyületté válik, ami semmi mást nem nyújt a testünknek, mint mérgező anyagokat.

A hús az emésztőrendszerünkön nagyon lassan halad át, hiszen azt nem húsevésre tervezték. Túl hosszú a bélrendszerünk a húsevéshez. Nagyjából öt napot vesz igénybe, amíg kiürül a szervezetből. A problematikus emésztés és a hosszú béltraktusban eltöltött több napos bomlás, erjedés, rothadás következtében az említett, különböző karcinogének szívódnak fel, másrészt ez az anyag tökéletes táptalaj a paraziták számára.

Erről Rozcsika sokat tudna mesélni, hiszen kedvenc könyve, Hulda R. Clark Meggyógyulhatsz című kétkötetes munkája igen szemléletesen és alaposan kivesézi a paraziták kérdését. Volt szerencsém a könyvet még 2005-ben megkapni a Leviter Kiadótól, rémisztő a könyv valóban, bár engem azért annyira nem ijesztett meg, mint Rozcsikát és nem szaladtam el különféle kütyüket venni. Azon viszont igen csodálkozom, hogy Rozcsika még mindig húsevő, bár az is lehet, hogy már régen nem, csak a társaság kedvéért jár a blogba. Jót tenne magával, ha így lenne, az biztos. Aranyos kis nő.

Száz szónak is egy a vége: tök mindegy, mit evett a paleolit ember, mi miatt kényszerült húsevésre, amire nem volt alkalmas, most a 21. században élünk, rengetegen városokban, és igen kevés embernek adatik meg a tiszta étel, legyen az a paleósok által gyűlölt gabona, vagy bármi más. Tiszta levegőre, tiszta ételre, tiszta vízre és sok-sok napfényre lenne szükségünk, és nem utolsó sorban tiszta lélekre. Így látom.

forrás: dr. Edmond Bordeaux Székely írásai
          dr. Szentesi E. András: A túlélés titka

Komposztáljunk, nem nehéz

Komposztálni nem nehéz. Elég egy árnyas sarok a kertben, ahol ásunk egy kb. 20 cm mély, széles gödröt, oda építjük fel a komposztdombunkat. Fontos, hogy a zöldhulladék a földdel érintkezzen, hogy a talajlakók segítségünkre legyenek a korhadásnál. Mert a komposztálás folyamata mindig korhadás, a dombunknak nem szabad rothadnia.

Egymásra rétegezzük a konyhai zöldhulladékot, a lehullott leveleket, a levágott füvet, a kikapált vadnövényeket, a télen összegyűlt fahamut, egyebeket, felpakolhatjuk akár két méter magasra is, ha összegyűjtöttünk annyi zöldhulladékot. A rétegek közé egy-egy lapát földet szórunk, és ügyelünk arra, hogy nedves legyen a dombunk. Melegre, nedvességre és oxigénre van szükség a korhadáshoz. A meleget a talajlakók biztosítják és maga a bomlás, az oxigént a levegő, amennyiben a dombunkat úgy rakjuk meg, hogy levegős maradjon. A nedvességre mi figyelünk, meglocsoljuk időnként a dombot, ha nagy a szárazság, nincs eső.

Megrakjuk szépen a dombocskánkat, földdel lezárjuk és várjuk, hogy megérjen. Közben nyitunk mellette egy másik gödröt, ahova az új zöldhulladékot tesszük majd. Folyamatosan is készülhet a komposztdomb, minden nap hozzátesszük a konyhai hulladékot is, és csak nyár végén, ősszel zárjuk le, hogy következő év őszére megérjen és jó minőségű, humuszos kerti trágyánk legyen.

A faágakat, gallyakat nem árt felaprítani a gyorsabb bomlás kedvéért. Erre a célra - ha nagy mennyiségű kerti hulladékkal rendelkezünk - akár egy aprítógépet is beszerezhetünk.

Ha nincs elegendő víz a komposztdombunkban, a mikroorganizmusok a kiszáradástól tartva betokozódnak, és nem végzik el a "munkát" rendesen. A nedvességtartalom akkor optimális, ha a kezünkkel beletúrva nem folyik ki a víz az ujjaink közül, viszont a komposzt szépen összeáll, nem porlad szét.

Az oxigénellátás érdekében lazán kell a komposztdombnak állnia, és nem árt időnként átforgatni az egész rakást. Nem nehéz feladatok ezek, ha odafigyelünk picit, akár már három hónap alatt kiváló komposztunk lehet.

A diófák leveleit is komposztálhatjuk. Külön komposztdombot készítsünk, mert a diófalevelekből származó komposztot csak két év múlva használhatjuk fel. Vegyítsük vadnövényekkel, lenyírt fűvel, vagy más fák leveleivel. Érdemes komposztálni, a kwertünk, veteményesünk meghálálja.

Meglepő tények az Omega-3 zsírsavakról, kapszulákról

Olvasok egy könyvet, a Dr. Neil Nedley: Döntő bizonyíték címűt. Meglepően új infók vannak benne, sok érdekesség, sok tudnivaló az egészséges életmódról, táplálkozásról. Az írója orvos, praktizáló belgyógyász. Szakterülete a szívgyógyászat, a gyomor- és bélgyógyászat, a válságkezelés és a megelőző orvoslás. Ötszáz akárhány oldalas a könyv, átfogó képet ad az egészséges életmódról, a betegségek megelőzéséről.

Ezt írja a halakról:

A hal- és a halolajfogyasztás árnyoldalai

A halolajkapszulák és más halolaj-kiegészítők nem rendelkeznek a friss, természetes halolaj jótékony hatásaival. Noha a friss ómega-3 többszörösen telítetlen savak pozitívan hatnak a vérlemezkékre és csökkentik a szívbetegség kockázatát, az oxidálódott ómega-3 zsírsavak valószínűleg éppen az ellenkezőjét teszik.  

Tárolás közben a természetes halolaj oxidálódhat, és ez igen káros az artériákra az oxidálódott koleszterin miatt. Továbbá az EPA (a halban jelen lévő ómega-3 zsírsav) is könnyen oxidálódik, s így peroxidokat alkot, melyek erőteljes szabad gyökök. Bárkinek, aki szeretné elkerülni a szabad gyököket, az lenne az első logikus lépés, hogy felhagyjon a hallal. 

A halolaj-pótlékok nem nyújtják a szívnek és a véredényeknek azokat a jótékony hatásokat, amelyekre az emberek számítanak. Van néhány fontos potenciális probléma a hal és a halolaj fogyasztásával, melyekről nem igazán tájékoztatták a lakosságot.

 1. A felnőttkorban kialakult cukorbetegség esetén a halolaj megemelheti a vércukorszintet. Egy, a Kalifornia Egyetemen végzett kísérlet során megállapították, hogy ezek az ún. II. típusú cukorbetegek éhgyomorra mért vércukorszintjükben közel 20%-os emelkedést mutattak azután, hogy mintegy négy hétig halolajat vettek magukhoz. A cukorbetegség súlyosbodásának az oka az EPA, mert ez az ómega-3 zsírsav cukorbetegeknél csökkentheti az inzulintermelést. 

2. Egy halban és halolajban igen bőséges étrend veszélyesen meg tudja növelni a vér alvadási idejét. Az eszkimóknál, noha náluk kevesebb a szívbeteg, sokkal több a szélütés, mint az amerikaiaknál. Valószínűleg halban gazdag étrendjük okozza a vérlemezke-működés romlását, melynek következménye, hogy könnyebben véreznek.

3. Kiegészítőül, pótlásként alkalmazott nagy mennyiségű halolaj felboríthatja az ember vitaminegyensúlyát. Dr. Jack Yetiv kimutatta, hogy nagy halolajadagok igen megemelhetik az A- és a D-vitamin szintjét, olyannyira, hogy toxikus hatásúvá válhatnak. Mindkét vitamin zsírban oldódik, és bár megfelelő mennyiségben az élet és egészség szempontjából szükség van rájuk, mindkettő okozhat mérgezést, sőt néhány esetben akár halált is, ha a vérben túl sok van belőlük. Másrészt egy halolajban bővelkedő étrend E-vitamin-hiányt is okozhat. 

4. Talán a legfontosabb tudnivaló, hogy a halak zsírszöveteikben koncentrálják a toxinokat. E mérgek között szerepelnek növényvédő szerek, klórozott hidrokarbonok, dioxin, chlordane és higany. 1996-ban a szakértők 47 állam halfogyasztásával kapcsolatban figyelmeztettek arra, hogy bizonyos fajok fogyasztása ártalmas. 1740 folyóra és tóra (a Nagy-tavakat is beleértve) valamint a parti területek nagy földdarabjaira terjesztették ki ezt a figyelmeztetést.  A fogyasztási tanácsok legáltalánosabban a higanyra hívják fel a figyelmet, amely agy- és idegkárosodást okozhat. Az olyan nagy halakban, mint a tonhal, kardhal és a cápa a legmagasabb a higany szintje. 

 A népszerű elgondolás ellenére, miszerint a gyümölcsök és zöldségfélék fogyasztása jár a legnagyobb kockázattal a növényvédő szerek szennyező hatása miatt, az FDA kutatói nyilvánosságra hozták, hogy a házi (haltenyészetből származó) haltermékek sokkal több növényvédő szer-maradványt tartalmaznak, mint a házilag termesztett gyümölcsök, gabona- és zöldségfélék.  A makréla a tavi pisztránggal és más édesvízi halakkal együtt, melyeket hazai tavakból fogtak ki, igen nagy valószínűséggel fertőzöttek olyan karcinogénekkel, mint a dioxin vagy a PCB (poliklór-bifenil). 

 Nem kötelező a halak bevizsgáltatása

 E könyv megírásakor még nincs a kormányzat részéről elrendelt kötelező vizsgálati program a halakra és a haltermékekre. Craig azt állítja, hogy a halak csupán 10%-a megy át valamilyen vizsgálaton, és ez is önkéntes program keretében történik. 

Nyilvánvaló, hogy szükség van egy jól kialakított halvizsgálati rendszerre, ami még nem jött létre. Ha a jótékony ómega-3 zsírok nem hal eredetű forrására bukkannánk, nem lenne jobb, ha az előbbiek alapján eltekintenénk a halaktól? Ilyen tápanyagok, élelmiszerek nem jelentenék a rák, fertőző betegségek és más betegségek kockázatát. Efféle élelmiszerek pedig igenis léteznek, ahogy később látni fogjuk. 

....

És még sok-sok érdekes infó a könyvben, amiken azért érdemes lenne elgondolkodni azoknak, akik sok omega-3 kapszulát esznek, mellé esetleg nagydózisú D vitamint. Ugyanígy azon is, érdemes-e nagykanállal enni a szintetikus vitaminokat. Szerintem semmi értelme, nem hasznosul úgysem.  

  

Kutyaélet, cicaélet

Régen írtam már róluk. Cicám, Ciróka idén 17 éves lesz, kutyusom, Teó 13. Nem is tudom elképzelni, egyszer majd, remélem még sokára, milyen lesz nélkülük az élet.

Idén télen nagy hidegek voltak nálunk a Bakonyban, sokszor volt hajnalonta -20 fok. Fáztunk néha mi is, a kandallónk sajnos nem fűti be eléggé a házat, még a konyhai csikótűzhely segítségével sem. Rengeteg fánk elfogyott, február közepén hozattunk is még 15 mázsát.  Felment a fa ára jócskán, 2200.-Ft egy mázsa, tavaly még 1900-ért vettük. 80 mázsát kell vennünk idén, a tavalyi 60 kevésnek bizonyult. Nem tudom, mennyibe kerül most a gázfűtés, lehet, hogy olcsóbb, mint a fa?

Pár kép a "népünk"-ről:

A globális gyümölcsöskert

Elég bemmeni a Tescoba, vagy bármelyik multihoz, esetleg a kisvárosi zöldségeshez és télen is vásárolhatunk dél-amerikai banánt, spanyol epret vagy kanadai almát, avokádót és sok egyéb gyümölcsöt. Azt tudjuk, hogy igazán az a gyógyír testünknek, ami a környezetünkben megterem, és akkor jó enni, amikor terem. Vagy akkor, ha be tudtuk tárolni télire, akár cukor nélküli lekvár, akár aszalvány, akár fagyasztás formájában, vagy ha jó volt az almatermésünk, mi t idén nekünk is, egyszerűen csak felpakoljuk a padlásra.

Na de mi a helyzet a vendég gyümölcsökkel? Vajon milyen eljárásokra van szükség, hogy a világ túlsó végéről utaztatott gyümölcs megőrizze ízét és állagát? Mit kell kiállnia egy eperszemnek vagy egy banánnak ahhoz, hogy akár hónapokig frissnek tűnjön? De ne is menjünk olyan messzire, a hazai termékeknek is szükségük van olyan eljárásokra, melyek hónapokkal az adott gyümölcs szezonja után is fogyaszthatóvá teszik.

Kényszerérlelés során a gyümölcsöt félig érett állapotban szüretelik, teljes érettségét szállítás, illetve árusítás során éri el. Ez a spanyol eper esetén például azt jelenti, hogy hetven százalékos érettséggel, - félig még fehéren - rakják a kamionba, majd öt nappal később egy miskolci hipermarket gyümölcsöspultján nyeri el végleges színét és állagát. Aki kóstolt már kényszerérlelt gyümölcsöt, tudja, hogy ízben meg sem közelíti a napfényben fürdőzve beérő párját.

Különösen érdekes a banánérlelés folyamata, ami a természetes éréstől már teljesen elrugaszkodott eljárást takar. A zölden leszedett gyümölcs tizenhárom Celsius fokos kamrákban érkezik be valamelyik nagy európai kikötőbe, innen szállítják többek között egy magyarországi banánérlelő üzembe (!). Itt négy-nyolc napos kezelés következik, melynek során a tárolót felfűtik, majd etilén-gáz beadagolásával kezdetét veszi az érlelés. Az „érett gyümölcsöt” ezután visszahűtik, majd így szállítják a hazai üzletek valamelyikébe. A mesterségesen érlelt banán egyesek szerint fokozottan elősegíti a fogszuvasodást, ám ez ma még nem bizonyított „mellékhatás”.

Bár a gyümölcsök minőségének megőrzését célzó eljárások alkalmanként végletesen természetidegen módszerek alkalmazásával járnak, egészségkárosító kockázatuk csekély. A gyümölcstermesztés során jóval nagyobb mennyiségben kerülnek vegyszerek a kertészeti termékekbe, ennek következtében asztalunkra is. 2005-től uniós követelmény a nyomon követhetőség, azóta elvileg minden egyes gyümölcsről tudni lehet, pontosan honnan és milyen úton került az adott üzletbe.

A hatósági élelmiszerbiztonsági vizsgálatok a hazai termesztők által kínált gyümölcsök másfél-két százalékában mutatnak ki a megengedettnél magasabb szermaradványt, míg az importtermékek négy-öt százalékában találnak túl sok vegyszert. Ez persze újabb érv a hazai termékek mellett. Az itthoni gyümölcsök legfőbb vonzereje a minőség lehet, hiszen a friss és a frissnek tűnő között szó szerint érezhető különbség van.

A gyümölcsök minőségének megőrzéséhez kézenfekvő megoldás a hőfokszabályozás, azaz megfelelő hőmérsékletre való hűtés. Valóban ez a legelterjedtebb tárolási eljárás, aminek során körülbelül 0–5 Celsius fokon tartják a gyümölcsöket. Ilyen hőmérsékleten általában lelassulnak a fiziológiai, kémiai és mikrobiológiai változások, a szükséges hőmérséklet persze gyümölcsönként igen eltérő. Háztartásunkban is érdemes odafigyelni arra, hogy a tárolás időtartama és hűtés mértéke nagyon eltérő lehet. Déligyümölcsök esetében például a +12 Celsius fok már fagypontnak számít.

Ha egy üzletben feketés héjú banánnal szembesülünk, az azt jelenti, hogy nem ügyeltek erre a sajátosságra, esetleg más gyümölcsökkel tárolták együtt. Egyre elterjedtebb a szabályozott légtérben való tárolás. Ennek lényege, hogy a gyümölcsöt kis oxigén- ám nagy szén-dioxid-tartalmú légtérben tartják. Ez tiszta, semmilyen vegyszert nem igénylő eljárás, ami az oxigén elvonásával valójában a gyümölcs „légzését” lassítja le. A gyümölcshús így szilárd marad, és fontosabb összetevőit sem veszti el. Ha a vilmoskörtét a háromhetes érési szezon elején szedik le, és ilymódon, szabályozott légtérben tárolják, akár három hónapig is megőrzi minőségét.

A környezetvédelem és az egészséges táplálkozás szószólói főként a különböző vegyszeres eljárásokra neheztelnek, az importgyümölcsök kapcsán. Különösen a citrusfélékre igaz, hogy fokozottan érzékenyek a különböző gombás megbetegedésekre, penészedésre, ezért használnak az esetükben növényvédő anyagokat. Ez konkrétan azt jelenti, hogy szüretelés után a gyümölcs, még a csomagolóházban egy „fürdőt” kap. Így vékony, néhány sejtsornyi réteg képződik felületén, megvédve a káros hatásoktól. Ez a vegyszer azonban gyümölcs héjában marad, maradéktalanul eltávolítani alapos mosással sem lehet. Azoknál a gyümölcsöknél, melyeket meghámozunk, ez nem is érdekes, de ha a süteménybe citromhéjat reszelünk, számíthatunk a nem kívánt szer jelenlétére is. Persze különösebb aggodalomra nincs ok, ez a vegyszertartalom nagyon csekély, de valljuk be: mérget kis mennyiségben sem szívesen fogyasztunk.

Nemcsak gombákat és élősködőket, hanem a Magyarországon betiltott DDT-t és rákkeltő vegyszereket is tartalmazhat a Magyarországra importált citrusfélék héja, ezért az Egészségtudományi Főiskola tanszékvezető tanára még a színes héj alatti fehér részt sem ajánlja fogyasztásra.

Egyes hipermarketekben a vásárlókat külön figyelmeztetik, hogy a citrusfélék héjai egészségre ártalmas, rákkeltő anyagokat tartalmazhatnak. Szakértők szerint a trópusi országokban gomba- és baktérium ellenes gyógyszerekkel kezelik ezeket a gyümölcsöket, például DDT-vel - ezt a vegyszert Magyarországon már több évtizede betiltották. A vegyszerek felhalmozódnak a citrusfélék héjazatában, ezért a narancsnak és a mandarinnak sem a sárga, sem az alatta található fehér héját nem tanácsos fogyasztani.

Korábban a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének igazgatója az InfoRádióban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Afrikából és Ázsiából importált nyers élelmiszerek felszínén olyan fertőzést okozó gombák vagy trópusi élősködők érkezhetnek Magyarországra, amelyek elkerülik az élelmiszerellenőrök figyelmét. Szólt arról is, hogy a savas déligyümölcsök megváltoztatják egyes antibiotikumok és véralvadásgátlók hatását, ezért nagy mennyiségben történő fogyasztásukat a kezelőorvossal is tudatni kell. (Forrás: inforadio.hu)

A másik hasonló eljárás az úgynevezett vaxolás. Ilyenkor vékony, viasszerű anyaggal vonják be a gyümölcsöt. Ez valójában egy paraffinréteg, aminek csak a neve ijesztő, valójában az élelmiszeriparban gyakran használt anyagról van szó, E 905 néven találkozhatunk vele. Ilyen módon kezelik például az almát, mivel nemcsak kiválóan szigetel - így megóvja a gyümölcsöt a páraveszteségtől -, de felületét is fényesebbé teszi. Látványos egészségkárosító hatása természetesen ennek sincs, nagyobb mennyiségben - amihez mázsaszám kellene almát ennünk - hashajtóként viselkedik.

Hááát..mit is mondjak. Mit szólnak ehhez a 80 10 10 szerinti gyümölcsevők? Télen is egész nap csak gyümölcsöt esznek, kevés zöld levéllel és kevés maggal, csonthéjasokkal kiegészítve. Hogy nem fagynak meg, sosem értettem. Engem télen lehűt a gyümölcs, csak kevés esik jól. Valahogy el is ment a kedvem a déligyümölcsöktől, igaz, a fenti infók nem egészen újak nekem, a mérgekről eddig is tudtam. Úgy gondolja az ember lánya, ha alaposan megsikálja a gyümölcsöket, tett valamit az egészségéért. De nem.

forrás: http://www.fogyasztok.hu