Ha tudtam volna, hogy ennyi nehézséggel jár, vajon meg merem tenni, hogy a Bakonyba költözünk? Még mindig nem vagyunk túl a felújításon, éppen hogy kész lett a kerítés, a gazdasági udvarrészt rendezzük, a talajt ki kellett tisztítani, elegyengetni, az összegyűlt törmeléket elhordani, tegnap meg ma a megrendelt és leszállított négy tonna kőzúzalékot talicskázzuk a helyére. Nagyon fárasztó. Közben megbetegedtek a gyümölcsfáink, mind az összes. Termés nem lesz az idén, még azt sem tudom, vegyszerek nélkül hogy gyógyítsuk meg a fákat, be kell szereznem zsúrlót valahonnan. Szóval vannak gondjaink rendesen.
Sietnünk kell a kőhordással, mert szerdán jön a tűzifa fele, pár nap múlva a másik fele. Hatvan mázsa körül lesz összesen, persze nem remélem, hogy a következő télen nem fázunk majd, a kandalló nem sokat ér. Ekkerék átvertek bennünket, de megfogadtam, hogy erről nem írok, hát nem írok. Én akartam, hogy ő újítsa fel a házunkat, viseljem el. A pert még fontolgatom, majd meglátom, mit művelnek a garanciális munkáknál.
Na de nem is erről akartam írni. Betegeskednek az állatkáim, mióta itt élünk. Cicám nagyon sovány, állandóam aggódom miatta, ha idegenek vannak nálunk - és a munkálatok miatt ez gyakran előfordul - eltűnik, elbújik valahova és nem jön haza, ázik-fázik az esőben vagy a hidegben, én meg kockára aggódom magam, mégiscsak tizenötéves, békés öregkorra gondoltam. Hm.
Kutyusomnak meg elszakadt a térdében a keresztszalagja, éppen a korábban már műtött lábában, ki tudja mitől, talán a csúszós parketta, amihez nincs hozzászokva, talán a hepehupák a kertben a még rendezetlen területen. Szóval keresnünk kellett egy orvost. Győrben van a Szabadhegyi Klinika, elvittük, megműtötték. Másnap már olyan fájdalmai voltak, hogy csak feküdt és egész testében reszketett, nem evett, nem ivott. Nagyon megijedtem és felvittük Gödre, a Profivet Klinikára, ahol korábban műtötték. Vizsgálat, röntgen, majd Muka doktor eltávolította a győri műtétnél behelyezett műanyagszalagot. Tolnay doktor elszúrta, a szalag túlzottan megfeszült, Teó egyáltalán nem tudta a lábát használni és iszonyatos fájdalmai voltak. Győrben 28 ezer, Gödön 15 ezer forint. És ott vagyunk, ahol voltunk a szakadt keresztszalaggal.
Muka doktor TPLO műtétet javasolt, egy újabb műtét két héten belül. Szétfűrészelni a csontot, elforgatni és úgy rögzíteni, egy többször műtött lábon. Muka doktor ennek a műtéti módszernek a specialistája, ő már csak tudja. A műtét ára 69 ezer Ft, olyan 100-ra jön fel a járulékos költségekkel együtt. Plusz a benzinköltség, sokszor. A gazdi nem hagyja szenvedni a kutyáját, tudják ezt a dokik jól, szemtelenül vastagon fog a ceruzájuk, az egyszer biztos.
De megrémültem ettől az egésztől. Éreztem, hogy nem lesz így jó. Keresni kezdtem másik orvost, és a véletlen segített. Cicushoz orvost hívtunk innen a közelből, és ő ajánlott egy győri ortopéd specialistát, dr. Környei Tamást, a honlapját megnézhetitek itt. Miatta írom ezt az egész posztot. Olyan emberre találtunk, akiről csak legekben tudnék mesélni, visszaadta az állatorvosokba vetett hitemet. Vagyis ez így nem igaz, az említett állatorvosokban bízni nem tudnék soha többé.
Megvizsgálta Teót. Részben a vizsgálóasztalon, részben a kertben. Lement a fűre, én pedig a teraszon járattam a kutyámat fel és le, nézte, hogy viselkedik a lába, mennyire használja. Már ez meglepett, ilyet eddig még egy orvosnál sem tapasztaltam. Mélyen felháborította, hogy két héten belül három műtétet akartak elvégezni e kutyámon. Nem mondta, de éreztem. Az alapos vizsgálat után megröntgenezte, végig bent voltunk a kutyussal, segítettünk a röntgennél, asszisztens nélkül dolgozik. Minden gondolatát megosztotta velünk. Három hét pihenőt javasolt és porcerősítőt, azt mondta, majd maga a láb fogja megmutatni, mit kell tennie.
Azt is megtudtuk, hogy kistestű kutyáknak, mint Teó is, a TPLO műtét egyáltalán nem javasolt. Sokféle műtéti technika van, a kutyához kell kiválasztani a legmegfelelőbbet. Muka doktor Gödön ugyanazt csinálja minden kutyánál, legyen az nagy vagy kicsi, ez pedig már önmagában helytelen. Futószalagon végezni a műtéteket...nem is tudom, mit mondjak. Felháborít.
Három hét múlva visszamentünk. Környei doktor kivitt bennünket az utcára, lement az úttestre, én pedig a járdán sétáltam Teóval, hol lassabban, hol gyorsabban. Figyelte a lábát végig. Aztán bementünk és megszületett a végső döntés: elmondta, hogy remekül viselkedik Teó lába, használja és fájdalmai sincsenek, semmilyen műtétet nem javasol. Szedje tovább a porcerősítőt, a szervezete meg teszi a maga dolgát, körülöleli majd a kötőszövet a szakadást, nem lesz semmi baj. Azt is mondta, hogy semmilyen műtéttel nem tud jobb lábat csinálni Teónak, mint amilyen most az állapota. Hát így, és most jól van szerencsére, nem is sántít.
Sokan voltak a váróban a dokinál. Mindenféle kisállatot visznek hozzá, teknőst, papagájt, bármit, mindegyiket meg tudja gyógyítani. Sánta Kígyó rendelő, aranyos nem? :) 2007-ben a Megyei Állatorvosi Kamara őt választotta meg az év magánállatorvosának. Jól tették.
A fotót a honlapjáról nyúltam. Ha beteg lesz szeretett állatkátok, megéri őt felkeresni. Elmennék hozzá az ország másik feléből is, az biztos.
