2009. január 19., hétfő

Ananászos édes nap


Szusszanjunk egyet a sok komoly téma után. Elmesélem, milyen többszörösen édes napom lesz ma. Először is: ma vendégem jön. Azon törtem a fejecskémet mivel kényeztessem. Eszembe jutott ez az ananászos finomság, viszont ananászt nem kaptam a faluban, marad a kukoricamálé, előtte zöldborsópörkölt tésztával. Nem untatok senkit, minden bio és teljes kiőrlésű és izébizé, vega na.

Mégis az ananászról és az ananászosról írok, kedvet akarok csinálni hozzá nektek, a városlakók kapnak ananászt, az bizti. A városok azok olyanok. Van sok pláza, meg szupermarket, tele fogyasztásra csábító őrültségekkel meg ananásszal. De azért magam miatt is írok, hogy ha legközelebb beszerzem a hozzávalókat, itt legyen a blogomban kéznél a munkamenet.

Képzeljétek. Régen, mikor még ennél is tudatlanabb és ostobább voltam, azt hittem, hogy az ananász olyan karcsú, soklevelű, hatalmas pálmafán terem. Ananászpálma. És elképzeltem, amint fürge emberek, lábukon olyan sarlófélével kapaszkodva felmásznak és mint a kókuszdiót, ütögetik az ananászokat lefelé. Jó sok van a fán, soha el nem fogy, Misi mókus biztos örülne ennek is, mert ha nem tudtátok volna eddig, Misi mókus az ananászt is meg a spenótot is szereti.

No, nem így van. Ez a vonzó trópusi gyümölcs nem fán terem. Mindössze 60-80 cm magas az a kardlevelű növényke, aminek a tövében ücsörög az ananász és sűrű szemérmes pislogással adja a keresők tudtára, hol is bujkál. Vigyázni kell nagyon a leszedéssel, nincs utánérés. Emiatt aztán nekünk meg arra kell ügyelni, hogy érett gyümölcsöt vegyünk. Szóval, csak ügyesen. Annyi jót tartalmaz az ananász, hogy felsorolni is sok. Fogyni vágyóknak remek zsírégető. És finom, édes.

Nézzük, mit is akartam kezdeni vele. Édes sült gombócokat gyártani, bizony. Balinéz recept, aki ismer, tudja szoros kötődésem okát a varázslatos Balihoz, a fűszerillatú szigethez. Kell hozzá két tojás, 35 dkg liszt, 2 dl tej, 1 dl tejföl 1 ananász, két banán, egy alma, két evőkanál barna nádcukor, fél kávéskanál őrölt fahéj, fél kávéskanál őrölt szegfűszeg, negyed kávéskanál őrölt szerecsendió, picike só és olaj a sütéshez.

Egy formás kis tálba ütjük a tojásokat, hozzáöntögetjük a tejfölt, a tejet, belepakoljuk a liszt egy részét, cukrot és a fűszereket. Simára keverjük, használhattok hozzá kézi mixert, én is szoktam. A gyümölcsöket kábé egy centis kockákra vágjuk. Mély edényben, serpenyőben olajat forrósítunk, míg melegszik, a gyümölcsöket belekeverjük a jénaiban lévő masszába és elkezdjük adagolni hozzá a maradék lisztet és vizet is, mindaddig, míg jó ragacsos masszát nem kapunk, ami azért kellőképpen összeáll. Magunkhoz ragadunk egy evőkanalat, kanálnyi darabkákat szaggatunk a forró olajba, aranybarnára sütjük. Kész is a finomság, ihatunk hozzá édes fehérbort, ha akarunk.

Megédesítettem a napotokat? Szerintem is:)

2 megjegyzés:

  1. Ez nagyon finom lehet. Mellesleg az írásaid alapján az a benyomásom, hogy a vendégednek már attól édes lehet a napja, hogy Te vagy a vendéglátója.

    VálaszTörlés
  2. Éppen ezt remélem én is:)

    VálaszTörlés