2009. január 2., péntek

Úton a lélek


Mi késztet egy embert arra, hogy érdeklődése az ezotéria, a spiritualizmus felé forduljon? Hogy gondolkodni kezdjen azon, mi vagy ki szervezi ilyen tökéletesre az Univerzumot, a természetet? Hogy minden megmagyarázható-e a fizika törvényeivel vagy van-e azokon túl is valami? Hogy a halállal mindennek vége? Hogy örök-e lélek?

Nálam nagyon különösen alakult. Édesapámat fiatalon elveszítettem, fiatal voltam én is akkor, ő is. A kilencvenes évek legelején történt, hogy bármit kezdtem olvasni, hirtelen elém ugrott az arca. Mintha mondani akarna valamit. Nevető arc, nem szomorú és mindig ugyanúgy. Valahányszor olvasni akartam, jött és mosolygott, ott volt a könyv lapjain én meg megrémültem, nem értettem semmit sem az egészből, leginkább azt hittem, hogy kezd elmenni a józan eszem a sok olvasástól. Félre is tettem egy időre a könyveket, hetekig kézbe sem vettem egyet sem, majd amikor újból, akkor megismétlődött. Elkezdtem gondolkodni. Mindez már nem lehet véletlen, de akkor mi?

Arra jöttem rá, hogy apám üzenni akar nekem valamit. Talán éppen azt, hogy létezik egy ismeretlen dimenzió is, ahova földi lény nem juthat el földi életében, amiről nem tudunk semmit, de most apám közölni akarja ezt velem. Hosszú napokat, heteket gondolkodtam végig, könyveket kerestem, hogy igazolva lássam a gondolataimat. Éppen túl voltunk a rendszerváltáson, megjelenhettek ezoterikus témájú könyvek, de egy abszolút járatlannak, mint én is voltam, nagyon nehéz volt eldöntenie, mi hiteles és mi nem az. Nagy szerencsém volt, gyorsan eljutottam Hamvas Bélához és rajta keresztül aztán olyan gondolkodókhoz, akik utat tudtak mutatni, akiktől tanulni tudtam, akik megváltoztatták a gondolkodásomat és így a világhoz való hozzáállásomat is.

Kaptam később is jeleket, konkrét tények formájában, majd később mesélek ezekről is. Már nem vagyok kételkedő, meggyőződésem, hogy a halál nem vége, hanem kezdete valaminek. Nem félek a haláltól és igyekszem jobb emberré válni, egyre jobbá, még ha nagyon nehéz is. Rengeteg hibát követek el, de nézhetjük arról az oldalról is, hogy egyre kevesebbet. Hitem erős, megingathatatlan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése