2009. január 11., vasárnap

Gasztronómia és gasztrozófia


A vegetarizmus mostani helyzetével nagyjából mindenki tisztában van. Kevés a tudatosan táplálkozó ember, hiszen a legnehezebb az emberek étkezési és egyéb szokásait megváltoztatni, eltérni a valójában egészségtelen mostani magyar konyhától. A vegetarizmus, bár terjedőben van, tért hódítani igazán még nem tudott. Sokan nem meggyőződésből, hanem divatból nevezik magukat vegáknak, miközben fogalmuk sincs, mit jelent a vegaság, mennyire oda kell figyelni a megfelelő táplálkozásra, ha valaki elhagyja az állati eredetű táplálékot.

Enni jó. Az ember egyik fő örömszerzési forrása az evés, semmiképp sem kell és szabad lemondani róla. Fontos viszont, hogy táplálkozástudatossá váljunk. A szokások megváltoztathatók, ha kellő energiát fektetünk bele mert felmérjük, mi a hátránya az egyiknek és mi az előnye a másiknak. Testi-lelki harmóniát kell kialakítani magunkban hogy megőrizzük egészségünket és tökéletessé tegyük életminőségünket. Életünket a túltápláltsággal rövidítjük meg. Jó levegőn élni, megfelelő környezetben, eleget mozogni, lelki harmóniában és tiszta egyszerű táplálékkal, ez a hosszú élet titka valamint a szeretet, szeretni embertársainkat és cselekedni az ő boldogulásukért is.

A civilizált ember betegre, kövérre eszi magát, betegre üli, idegesíti és mérgezi magát gyógyszerekkel, vegyszerekkel, tartósítószerekkel, adalékanyagokkal. Sok betegséget okoz a húsevés, elsősorban a szív- és érrendszeri, vérkeringési betegségeket segíti elő. A falánk túltáplálkozás mellett az alkoholfogyasztás és a dohányzás a legnagyobb önpusztító szenvedélyünk. A gyermekétkeztetésben történtek apró változtatások, de komolyak sajnos nem. Pénzhiányra hivatkozva mérgeződnek tovább gyermekeink. Nagy a közösség felelőssége, és nagy a szülőké is. De ha a vegetarizmusról, mint egészséges életmódról beszélek, nem hagyhatom említés nélkül nagy szellemi emberek, közösségek tiszteletre méltó álláspontját sem: a nem ölés, az állatszeretet, az állatvédelem elve alapján utasítják el a húsevést, ezért vegetáriusok elsősorban.

Mahatma Gandhi mondta:

"Számomra a bárány élete nem értéktelenebb, mint egy ember élete. Vonakodnom kellene, hogy elvegyem egy bárány életét az emberi test kedvéért. Fenntartom, hogy minél tehetetlenebb egy teremtmény, annál inkább az ember feladata megvédeni az ember kegyetlenségétől. Egy nemzet nagysága és morális fejlődése lemérhető azon, hogyan bánnak az állatokkal."

Jómagam is ehhez a csoporthoz tartozom. Az agresszív magatartással szemben, irányuljon bármilyen élőlényre a békés életforma megvalósítására törekszem. Életmódváltáshoz ösztönző erőt jelenthet a pozitívum, amit nyerünk: az egészség, a termékeny, cselekvő élet, a jó közérzet a mások hasznát, üdvét szolgáló élet. Nem könnyű változtatni, tudom. Az előítélet gúzsba köti az embereket, azt gondolják, az evés minden öröméről le kell mondani, el kell felejteni a megszokott, jó ízeket, azt hiszik, hogy a húsmentes élet aszkézis.

Nincs így. A gasztronómiáról a gasztrozófiára térünk át. Előbbi elvarázsol bennünket minél ínycsiklandozóbb ételekkel, az a lényeg, hogy minél jobban jóllakjék valaki, mindegy milyen áron, csak a pillanat élvezete számít. A gasztronómia az étvágy mesterséges fokozásának és bármilyen természetellenes vagy káros étel vonzóvá varázsolásának művészete, amely az asztal örömeit helyezi középpontba.

A gasztrozófia egészen más. Az étkezés bölcselete. Tartózkodik minden túlzástól, a falánkságtól és a koplalástól (aszkézistól) egyaránt. A természetes ízlés és az értelem, a tudatosság egységét érvényesíti a táplálkozásban. Ha elhatározzuk az életmódváltást, természetes ízlésünk gyorsan magára talál. Hiszen mikor kisgyermekek voltunk, ez a természetes ízlés kívántatta velünk annyira a friss gyümölcsöt, a nyers növényi ételt, hogy a nyers krumplit is kikönyörögtük anyánk keze alól krumplihámozáskor, belecsipegettünk a nyers tésztába ha senki nem látta és annyira sajnáltuk a levágott kedves tyúkot, a büszkén kukorékoló kakast az idétlenül, aranyosan totyogó kacsát, a kés alá került, borzalmasan sivalkodó disznót, hogy nem bírtunk, nem akartunk enni a húsából. Valahogy nem is kívántuk, nem is szerettük a húst. Inkább fára másztunk a gyümölcsért, dióért, mogyorót ettünk, kukoricát csentünk. De hát betörtek bennünket lassan, különösen a városi gyerekeket, azt kellett ennünk, amit elénk raktak. Így aztán sok gyereknél ez az ösztön már nem is jelentkezik.

Egy kis történelem

1883-ban alakult meg a Magyarországi Vegetárius Egyesület (később Magyar Vegetárius Egyesület). Az alapszabály szerint az egyesület célja: „A tagoknak úgy testi, mint kedélybeli s szellemi egészségét összhangzatosan kiképezni, jólétüket előmozdítani természetes és ésszerű életmód által, azaz a Vegetarismus értelmében a tapasztalat s tudomány alapján….Mértékletességet ébreszteni, valamint ezen erények iránti hajlamot tágabb körökbe vinni, meghonosítani”.

Az 1940-es évekig folyóiratokat adtak ki. A Természetes életmód című Bicsérdi Tibor szerkesztésében jelent meg. Ezt 1926-ban az Életművészet című „bölcsészeti és erkölcstani, egészségnevelésügyi folyóirat” követte, majd 1931-től kezdve az évente tíz számmal publikált Életreform című egészségügyi, gazdasági és társadalomtudományi értesítő következett „útmutató, hogyan oldhatók meg az ember erkölcsi, egészségi és gazdasági feladatai természetes eszközökkel” alcímmel. Szerkesztője Makó Sándor (Szentendre) volt. Az egyesület védnöksége alatt állott az 1911-ben a Rákóczi út 9. szám alatti Rauch Emil tulajdonaként megnyílt vegetárius Reform étterem, ahol felolvasásokat tartottak minden hónap második szombatján. Később a Múzeum körút 17. szám alatt nyílt az egyesület házi kezelésében „dr. Lahmann rendszere szerinti húsmentes higiénikus-diatetikus étkező.” Itt keddenként tartottak előadásokat a természetes élet- és gyógymódokról. Három-négyhetente kirándulásokat szervezett az egyesület, azt vallották, hogy „a turistaság, mint egészséges erkölcsnemesítő tényező a vegetarizmusnak egyik legfontosabb szerves része, amely nemcsak természet- hanem emberszeretetre is megtanít”.

Sok támadással kellett szembenézniük az életreform magyar képviselőinek. Az Életművészet 1928 február 6-i száma így ír erről: „Minálunk, a „jól élés” hazájában a leglassabban terjednek ezek az eszmék. Áldatlan viszonyok. A tömeges elbetegedésnek és a korai elhalálozásoknak az életmód helytelenségei az okai, melyeknek gyógyítására hiába sietnek a derék orvosok heroikus gyógyszerekkel. S ebből a circulus vitiosusból csak egy kijárás van, ha erős közvélemény tömörülne egy egységesebb életmód eszméje körül. De akik a hús, az alkohol és a narkotikumok ellen komolyan szót emelnek, hogy ideájukat megvédelmezzék, azoknak sokszor szenvedniök kell. A megszenvedésnek legelső stádiuma, hogy magukat őszintén vegetáriusoknak vallókat gyakran gúnnyal fogadják, mint ahogyan ezt szokásosan a magyar napilapok teszik. De hiába, az emberek legtöbbje tudja vagy sejti, hogy nem jó úton jár. A szebb, jobb és egészségesebb életreformok feltartóztathatatlanul utat törnek”.

A gúny, a kritika, sőt üldözés ellenére tiszteletre méltó erkölcsi erőről és meggyőződésről tesznek tanúságot az életreform megvalósítói a század első felében. Nem csak vegetárius éttermek voltak Budapesten, hanem természetes gyógymód szanatóriumok is Budapesten és vidéken. Ilyen volt például ifj.dr. Rusznyák István „hústalan diétás üdülőpanzió”-ja Balatonföldváron, ahol orvosi irányítás mellett nap- és légfürdő, vízkúra, gimnasztika, masszázs, strand, hús nélküli diéta, böjt, nyerskoszt-kúrák álltak a betegek rendelkezésére.

Értékes életreformer közösség alakult ki a század elején Gödöllőn Nagy Sándor és felesége Kriesch Laura valamint Körösfői Aladár festőművészek körül. Remsey Ágnes iparművész és író így emlékszik azokra az időkre: „A kolónia élete többsíkú volt. Nem szorítkozott a művészi munkára, az életmód is fontos szerepet játszott. A fennálló polgári életrenddel ellentétben ők reforméletet éltek, ami kiterjedt a táplálkozásra, sportra, a színházlátogatásokra, könyvek figyelemmel kísérésére, folyóiratok járatására, olvasására. Egy széles spektrumú életszemlélet volt az, ami mindnyájunkat ebben az irányban befolyásolta. A nők a telepen ún. reformruhában jártak, ami azt jelentette, hogy levették a fűzőket, ami az akkori divat szerint kötelező volt, nem hordtak se kalapot, se kesztyűt, a szoros, magas szárú cipőket mellőzték, helyettük sarukat csináltattak vagy csináltak saját kezükkel és abban jártak. A ruháik bő zsákruhák voltak, amivel úgyszintén nagy feltűnést keltettek. Egészséges életmódot folytattak. Ez kezdődött azzal, hogy reggel nagyon korán keltek, különösen nyáron és akkor a szabadban tornagyakorlatokat végeztek. Télen pedig közösen sportoltak. A kolóniának az alaptörvénye nem az volt, hogy kizárólag művészi alkotásokban akarják kifejezni magukat. Általában művészek voltak, akik itt csoportosultak, de a művészet is alá volt rendelve egy szerintük magasabb célnak. Ez kimondottan etikai cél volt, vagyis egy emberebb embernek a megteremtése, s azálta, hogy ők itt egy ilyen csoportot alkottak, a kellő közeget akarták megteremteni ahhoz, hogy egy ilyen új embertípus kifejlődhessék.”

Az 1930-as évek elején dr. Antolik Arnold nyugalmazott polgármester vezetésével a szentendrei Izbégen megvalósult az első magyar „vegetár telep”, vegetár közösség. 1935-ben kilencvenen tartoztak a közösséghez, huszonnégy család. A németországi Éden mintájára közös területen természetes otthonokat építettek. Egy-egy család egy-két holdon gazdálkodott, megtermelte a vegetárius étrendjéhez szükséges zöldféléket. Említésre méltó kezdeményezés volt az 1937 október 3-án Budapesten megtartott Vegetárius és Állatvédelmi Nap is, egész napos programmal, számos értékes előadással.

Aztán gyorsan vége lett a szép világnak. 1948, a fordulat éve után a személyi kultusz éveiben csírájában elfojtottak minden ilyen jellegű tevékenységet, megszüntették a vegetárius egyesületet is minden hasznos létesítményével együtt. Megszakadt a természetgyógyászati, életreform könyvek kiadása is egészen 1985-ig. Adminisztratív és büntetőjogi intézkedések miatt ugyanúgy megakadt a magyar természetgyógyászati és vegetárius mozgalom fejlődése mint több más, azóta rehabilitált értékes eszmerendszer és intézmény fejlődésnek lehetősége.

Forrás: dr. Oláh Andor írásai

Szloboda Béla festménye: Csendélet gyümölcsökkel

Ez az írásom 2008 júliusában jelent meg a Konzervatórium blogban. Összesen 12 cikkemet publikáltam akkoriban, apránként közreadom majd mindet itt a blogomban is.

20 megjegyzés:

  1. inni is jóu - ajánlom elolvasásra Hamvas Bélátul A bor filozófiáját - rajt a világhálón es.
    minden jóut kívánva szeretettel
    Tibi

    VálaszTörlés
  2. Kösz, Tibi. Megvan a könyv itthon, a régebbi blogomban idéztem is belőle. De jó ötlet, majd ide is idézek. Mértékkel, kellő áhítattal finom is a bor, az biztos:) A jó, igazi bor.

    VálaszTörlés
  3. A Konzervatóriummal már vége az együttműködésnek?
    A múltkor talán az Indexen kérdezgetted, kik irányítják a háttérből a tönkretételünket, felvásárlásunkat. Ilyen kérdésekkel gondolom, nem sokáig maradhat az ember Konzi-szerző...

    VálaszTörlés
  4. Szia Csabám:) Úgy, ahogy mondod. Költői kérdés volt, tudni vélem a választ. De nem ilyesmi miatt szakadt meg az együttműködés, bár részemről benne volt, hogy sok poszttal nem értettem egyet és kezdtem nem érteni, hogy mit is képvisel a Konzi. Nem láttam tisztán az utat, amin járnak. De a fő ok az volt, hogy elegem lett a durva beszólásokból, amiatt léptem le. Nem hiányoznak a droidok. Miattuk töröltem a régi blogomat is, ebbe már nem hozok annyi személyeset. Jobb lesz így.

    Nem maradtam annyi ideig a Konzin, hogy kiderülhetett volna, nem is illünk össze:D Néha komolyan nem tudom, hova is soroljam magam. De mindjárt megcsinálom a tesztet itt:

    http://www.politikaiterkep.hu/

    és akkor tudni fogom. Izgalmasnak ígérkezik, csináld meg te is és ti is, kedves olvasók.

    Annyira sajnálom, hogy a peakoil így leült. Hiányzik Balázs.

    VálaszTörlés
  5. Hmmm.... használjuk a nickeket olyanoknál, akik nickkel szerepelnek. Én használom a polgári nevem is, főleg azért vagyok Arma Gedeon, hogy világos legyen, milyen jövőképpel házalok.
    Nem tudom, miért tartja magát távol szóbanforgó barátunk (remélem, nem haragudna a barátért), gondolom vagy fizikailag melózik leendő túlélőhelyükön, vidéken, vagy dolgozik valami tanulmányon az erőforráskimerülésről, vagy pénzt keres a túléléshez, vagy talán iszonyodik a közel-keleti rémségektől amikbe lelkileg bele van gabalyodva. Meg ezek hazai következményeitől, netán várható fejleményeitől.
    Minden jót kívánok neki.

    VálaszTörlés
  6. Jó, legyen BSM, igazad van. Bár ő maga számtalanszor közzétette a nevét a fórumban, tehát nem csinál nagy ügyet belőle. Nagyon kedvelem őt és asszonykáját is, és végtelen tisztelem az eszét és azt a fantasztikus memóriáját, hihetetlen. Remélem, felbukkan még. A túlélőheyük nagyon jó ám, én is gondolkodom az odaköltözésen, bizony. De ez későbbi dolog, várom, náluk mi és hogyan alakul.

    VálaszTörlés
  7. Nem, egészen más miatt van távol. Rossz irányba ment a topik őt meg ez így idegesíti. Értéket főleg ő adott hozzá, ő dolgozott sokat, számolt és bizonyított, most meg mi van? Már valóban nem arról szól, amiről kellene és ami miatt annyira jó volt másfél évig.

    VálaszTörlés
  8. Az egy nyilvános fórum, ahol a kétkedőknek, vagy a fenntarthatatlan fenntartásába görcsösen ragaszkodóknak is joga van írni és akár gúnyolni a szerintük elmebetegeket. így is vannak ott érdekes dolgok néha. A szakmai tartalomra ott volt a saját blogja, azt nem kellett volna először gigantikus erőfeszitéssel vinni, aztán hirtelen belefáradva otthagyni.
    Persze egy érzékeny ember, különben nem lenne kiemelkedő.

    Egyébként nem maradsz le semmiről, a lényeget már tudjuk, a mai világ fenntarthatatlan, a változás fő irányát sejtjük, globalizáció döglik, a túlélés iránya a helyi önellátás. Mit változtat ezen pár konkrét adat, hogy a Szafanija, vagy a Kurais mező éppen hány hordót rejt még? :-)
    Tudsz angolul? Ruppert és az Europe2020 márciusra jósol komolyabb durvulási határt az összeomlásban, amikor kezdenek komoly hiányok lenni sok mindenből, amikor kezd pánik lenni.

    VálaszTörlés
  9. Persze, igazad van.De megszoktam, hogy figyeljem a topikot és a híreket is, viszont nem leszek mindettől sem depressziós, sem rosszkedvű, világvége hangulatom sincs, egyszerűen szeretem tudni, mi történik körülöttem a világban. Ültettem például csicsókát és ezt a topiknak köszönhetem:)

    A Terminust sajnálom, de bele volt kódolva a korai befejezés, túl sok infót tolt BSM naponta, neki is sok lehetett összeállítani és nekünk is sok volt feldolgozni. De ha ő csinál valamit, akkor azt teljes erőbedobással csinálja ezért aztán gyorsan kifárad és más felé fordul az érdeklődése. A Terminusban is gyorsan áttért a hurrikánok lelkivilágára:) Mindentől függetlenül egy zseni a pasi, ez tény. A zsenik összes érzékenységével.

    Te sem írod ám a blogodat, pedig belenézek időnként, hátha van folytatás. Igaz, sok új biztos nem is történik, a számításokat meg már átrágtuk ezerszer.

    Sajnos gyenge vagyok angolból, más nyelveket tanultam. Nincs valami magyar anyag Ruppertről?

    VálaszTörlés
  10. Ezt találtam:

    http://www.szabadgondolat.hu/index.php?aid=111&cid=9

    és ezt:

    http://bobkocsaba.ingyenweb.hu/csucson_az_olaj.htm

    (ezt nem volt nehéz :-) )

    Furcsa, hogy nem ölték még meg. Mostani blogján már nagyon világvégét lát, sajnos jók az infóforrásai.

    VálaszTörlés
  11. Elolvastam mind a kettőt. Hát jézusom. Tudod, valami ilyesfélét gondoltam én is az Usáról. Nem lepett meg semmi, egyáltalán, nagyon is belefér a képbe. Miért ölnék meg? Nem lenne okos és logikus lépés.A megölésével elismernék, hogy igaza van és ezt nem engedhetik meg maguknak. Jobb úgy tenni, mint az asztalon a kenyérmorzsával, pöckölni egyet rajta és kész. Elnézően mosolyogni a dolgain, mintha egy habókos kis dilis mondaná, akinek a szavára oda sem kell figyelni.

    Nagyon, nagyon jó gondolatok, felrázóak. Ezeket a gondolatokat iszonyúan komolyan kell venni, idézem: "Aki komolyan veszi a "globális felelősségérzetet", az csak egy következtetést vonhat le a XX. században átélt katasztrófákból és a jelenlegi világméretű katasztrófából: a szellemnek megfelelő, olyan világnézet elterjedésén kell munkálkodni, amely a világ történéseinek szellemi hátterét is egyre világosabban és az igazsághoz hűen megvilágítja.
    Ha így teszünk, akkor talán még ebben az évszázadban gyarapodásnak indulhat azoknak az embereknek a száma, akik teljes spiritualitásban és az egész emberiséget szem előtt tartva kívánják, és végül tudják megvalósítani a gazdasági, szellemi és politikai ügyek emberhez méltó szabályozását. Lehet más kiút az erőszaknak és hazugságnak abból a sötétségéből, amellyel az új évszázad kezdetét vette?"

    Válaszom: nem, nem lehet. Ez az egyetlen módja, hogy megmeneküljön a bolygónk és az emberiség a teljes pusztulástól.

    VálaszTörlés
  12. Szép gondolat, csak egy pici félreértés lehet itt: a Ruppertet bemutató cikk az antropozófia valami hazai honlapján van, a cikk észrevétlenül megy át az ismertetőből a saját gondolataikba, amit idéztél, már biztos nem Ruppert, hanem a hazai recenzens gondolata.
    Én a steinerizmusról csak azért olvastam el pár dolgot felületesen, mert érdekelt, hogy mi az a forrás, ami Makovecz szélhámos épjtészetét inspirálja.

    Lehet, hogy van egy csomó érték a mozgalomban, bizonyára, de le van öntve egy nagy adag misztikus szélhámoskodással, az biztos. A Makoveczet sokszori utánzásra inspiráló Goetheaneum (nem tudom, jól írtam-e) épületének első változata egy kedélyes, életvidám faépület a "boldog békeidőkből". A leégése utáni második változat emberellenes, risztó betonszörnyetege már a MODERN korának előfutára, ha Steiner az emberit az embertelennel így váltotta fel, teljesen kóser nem lehet a filozófiája...

    VálaszTörlés
  13. Lehet, hogy nem Ruppert gondolata, de mélyen egyetértek vele, magam is így gondolkodom, de ezt nem kell különösebben magyaráznom, kiderül a blogomból.

    Makovecz. Nem tudom hova tenni. Ismerem a munkái egy részét, érdekel az építészet is - különös tekintettel a kastélyokra és a várakra, templomokra, arok róluk is majd - van itt a közelemben egy Makovecz ház..hááát...annyira idegessé tesz, hogy nézni sem bírom. Egy teljesen szabálytalan épület, fából készült és olyan, mintha egy földrengés tépázta volna meg, a farudak összegabalyodtak és egymásba fúródtak, zilált lett az egész, nyugtalanító, mintha bármelyik percben zuhanni akarna tovább. Nem tudnék ilyen házban élni, egyszerűen fogalmazva a harmónia hiányzik belőle. Az, amitől az otthonodnak érzed, amitől béke lesz a lelkedben, ha meglátod vagy belépsz oda. Egy ilyne házban élni felkavaró, tünkreteszi a lelket, abban biztos vagyok. A pasi egy egzaltált őrült lehet, aki a beteges lelkivilágát vetíti ki az építményeire. Ha nem is mindre, de erre biztosan. Ki akar tűnni mindenáron, ki is tűnik, csak nem a megfelelő módon.

    Írtam egy posztot egy régi házról, ha van kedved olvasd el. Az igen.

    VálaszTörlés
  14. Elolvasom és viszonzásul én is ajánlom egy évekkel ezelőtt abbahagyott elemzéscsírámat Makovecz építészetéről. Sajnos az épületeiig egyáltalán nem jutottam el vele...

    http://bobkocsaba.ingyenweb.hu/keret.cgi?/makovecz_ante_portas.htm

    "Végül a mai Makovecz-kép konkrétan sárospataki vonatkozásaként megemlítem a kettősséget a hivatalos, „kanonizált“ álláspont és a „tanulatlan kisember“ véleménye között:

    Nyilván, mivel a Mester nemzetközi hírnevét alapvetően a pataki Művelődés Háza hozta el, ez egy kihagyhatatlan dobás a helyi városmarketing, arculatmenedzselés részére, ezért érthetően az összes turisztikai , várostörténeti, stb. kiadvány dicsekszik a „Géniusz“ itteni döntő szerepével a belváros képében, azzal, amit Makovecz adott Pataknak és amit Patak adott Makovecznek. A helyi értelmiség és általában a képzett emberek, a középosztály konformizmusa, a betanult lecke része, hogy Patak joggal büszke a Nagy Művekre. Ezzel szemben az egyetem, könyvek és hasonlók által megzavaratlan fejű hétköznapi „egyszerű emberek“ nem éppen kis része a maga pórias módján messze nincs annyira hasraesve a nem is mindig funkcionális és gyakran számukra igencsak furcsa, nyakatekert épületek, szerkezeti elemek, megoldások láttán. Kamaszkorom (80-as évek első fele) egyik meghökkentő élménye volt, hogy amikor egyszer „tanult ember“-palántaként azon sajnálkoztam, milyen kár, hogy Makovecz nálunk, Újhelyben még nem épített semmit, a jelenlévő nem értelmiségi felnőttek többsége azzal reagált, hogy „Hála Istennek!“ Akkor nem értettem. Mai fejemmel magam is nagyon hálás vagyok az Úrnak!"

    Honlapomon (amihez szintén rég nyúltam) ezen az oldalon van pár fordításom, pár érdekes link a Modernizmusellenes Felszabadítási Front legjobb koponyáitól és -hoz:

    http://bobkocsaba.ingyenweb.hu/hagyomanyos_varosepiteszet.htm

    VálaszTörlés
  15. Nahát, akkor nem csak én gondolkodom így Makoveczről, ez megnyugtat:) Köszi az ajánlásokat, a honlapodat tegnapig nem ismertem, beteszem a kedvenceimhez és olvasgatni fogom.

    VálaszTörlés
  16. Már tegnap elkezdtem olvasni a blogodat egyébként, jó lenne, ha folytatnád valamelyiket és nem csak olajcsúcs témában.

    VálaszTörlés
  17. Csaba. Olvasom, te is írsz Bogár Lászlóról. Meghallgattad azt az elődását, amit ajánlottam? Fogadjunk, hogy nem. Pedig fontos.

    Echo TV, Civil akadémia, dec.28.-i előadás. A neten megnézhető a videó a TV honlapján.

    VálaszTörlés
  18. Kedves Dorka!
    Párszor jártam a blogodon, arcod ismerősnek tűnt, nem jártunk mi egy időben a gimibe?

    Makovecz ügyben elvileg kifejtettem volna a megkezdett elemzés folytatásában, mi a baj a Hild-téri házakkal. Kétségtelen, hogy ott nem az építészé a fő hiba, hanem a tanácsé, ami túl sok lakást zsúfoltatott be oda.
    Az én fő témám, amiben tita is elmélyedt, az erőforráskimerülési válság, a modern civilizáció megkezdődött összeomlása, ami rövid időn belül fokozott önellátásra kényszerjt majd minket. Önellátással (nem száz százalékossal!) sokkal kevésbé lehet foglalkozni a mai pataki Hild-téri házakban lakva, mint a helyükön lebontott egykori földszintes, kertes házakban.
    A válságnak nagyon komoly urbanisztikai, illetve még inkább "ruralisztikai" következményei is lesznek. Ettől még a városias jellegű városközpont a kisvárosoknban minden további nélkül fenntartható, ősi hagyományos minták alapján.

    De ha már megszólítottál személyesen, megragadnám az alkalmat, hogy megpróbáljunk a zsidókérdésről vitázni valami alkalmas felületen. magán e-mail, bármelyik fórum. címem cbobkokukacinteriapontpl

    Egyáltalán nem tekintem magamat nácinak, tulajdonképpen rokonszenvesnek találtam a blogodat és az ottani linkek alapján még a judapestet látogatók zömében se találtam semmilyen eredendő ellenségképre, és a válság által garantáltan elkövetkező drámák előtt talán megragadhatnánk az utolsó perceket valamilyen higgadt párbeszédre. Nemcsak mi ketten, hanem olyan magyar állampolgárok, akiknek van zsidó identitása (is), meg olyanok, akiknek nincs.

    VálaszTörlés
  19. Szeretném, ha tudnátok, hogy Dorka hozzászólásait nem én töröltem, hanem ő maga.

    VálaszTörlés

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy lelemény...