2009. január 16., péntek

Ókori görög színházak titkai



Ha már a görögöket emlegettem a tegnapi posztomban, írok egy keveset a színházaikról is. Egyik kedvenc témám, nagyon különös módon építették meg ezeket a színházakat. Volt ott titok bőséggel, bár ha én tudok róla, akkor az már nem is igazi titok, ugye?:) Dehogynem. Hiszen mi, az utókor gyermekei imádjuk a titkokat de leginkább megfejteni szeretjük azokat. Számomra a görög színház maga a titok, maga a csoda.

Theodórosz, az ókori tragédiák nagy színésze például sohasem engedte meg senkinek hogy előtte lépjen színpadra, mert úgy gondolta, hogy a nézőközönség mindig az először hallottak hatása alatt áll. Micsoda tülekedés mehetett az elsőségért:). Ezzel be is vezettem, amiről írni fogok : mitől volt olyan csodálatos az ókori görög színházak akusztikája, hogy évtizedekig kutatták, mire - úgy gondolják - válaszolni tudtak a kérdésre.

Epidauroszban, a legépebben fennmaradt görög színházban a suttogó beszédet vagy a fellobbanó gyufa sercenését a legtávolabbi sorokban is kifogástalanul hallani. A színház az i.e. 4. század végén épült egy domb természetes, kagyló alakú mélyedésében. Eredetileg 34 sorban helyezkedtek el a nézők, a római időkben további 21 sorral bővítették a színházat. A szürkésfehér terméskövekből épült üléssorok legtávolabbi pontja csaknem 60 méterre van a színpadtól.

Az idővel föld alá került építményt 1881-ben tárták fel. Építészek és régészek azóta töprengenek a kitűnő akusztika titkán. Azt sem tudták, hogy tudatos tervezésnek vagy egyszerűen a véletlennek köszönhető az eredmény. Az epidauroszit már az ókorban is a legszebb arányú színházépületnek tartották, mintájára sorra épültek a hasonló elrendezésű színházak szerte a görög világban. Az i.e. 1. században működött Vitruvius (Marcus Vitruvius Pollio) római építész és mérnök szerint elődei nagyon jól tudták, hogyan lehet a színházban kiemelni az emberi hangot. De Architectura c. könyvében írta: "A matematika szabályaival, a zene módszerével törekedtek arra, hogy a színpadról a hangok tisztábban és kellemesebben jussanak el a hallgatók fülébe ... a régiek a harmónia tudományának megfelelően építették meg a színházakat, ezzel megnövelték a hang erejét".

Később arra gondoltak, hogy a szélnek köszönhető a remek akusztika, itt ez ugyanis legtöbbször a színpad felől a nézők felé fújt. A görög beszéd ritmusában is keresték a megoldást, mások azt feltételezték, hogy a színészek álarca hangerősítőként működhetett. Epidauroszban azonban ma is tartanak színielőadásokat, és a tapasztalatok szerint szélcsendes időben, álarc nélkül is remekül terjed a hang a színházban, tehát nem igazolódnak a korábbi magyarázatok.

Nico Declercq és Cindy Dekeyser (Georgia Műszaki Egyetem, Atlanta, USA) elemzése szerint az üléssorok elrendezése és anyaga a megoldás kulcsa. Ez a geometria akusztikai szűrőként működik: kiszűri az alacsony frekvenciákat, ugyanakkor nem nyeli el a színész magas hangjait. A háttérzajok többsége alacsony frekvenciájú, ide sorolható a fák lombjainak zizegése vagy a közönség mormolása. A szűrésben a szerzők szerint fontos szerepet kap az ülések kőanyagának felszíne: nincs simára csiszolva, hanem hullámos, barázdás (a modern hangelnyelő megoldásokban is szerepet kapnak a hullámos felületek).

A két kutató számításai szerint az epidauroszi színház kő üléssorai elsősorban az 500 hertz alatti frekvenciákat nyomják el a rájuk verődő hangok közül. Kisebb háttérzaj mellett természetesen jobban hallani az előadó hangját. A műegyetem munkatársai az amerikai akusztikai társaság folyóiratában közölt számításaikat üres színházra végezték, a hallgatók megjelenése számításokkal egyelőre követhetetlen módon befolyásolja az akusztikai viszonyokat. Az emberi test egyenlőtlen anyageloszlását és bonyolult alakját nem tudták figyelembe venni. A kutatók szerint modern létesítmények, pl. szabadtéri színházak vagy sportstadionok tervezésénél is érdemes az üléssorok elrendezésének, a székek alatti lépcsők anyagának hangszűrő hatásával számolni.


forrás: Sg

22 megjegyzés:

  1. "Színház az egész világ, s benne hangelnyelő minden féfi és nő".
    A viccet félretéve laikus létemre is állítom, hogy a harmóniának szerepe kell legyen a dologban. Figyeljétek meg, hogy minden nagyszerű alkotásban nagyobb jelentősége van a megfelelő arányoknak, mint bármilyen megveszekedett maximalizmusnak, vagy csúcsteljesítménynek. Az ókorban még sokan tudták ezt.

    VálaszTörlés
  2. Egy mai színház tervezőjének az a fő szempontja, hogy a MŰ az építészeti magazinok címlapjára kerüljön, hogy a város egy új, figyelemfelkeltő "névjeggyel", "ikonnal" (blaszfémia) "architectural statement"-el gazdagodjon. (értsd: ilyen stresszkeltő baromságot még színháznak nem építettek) Ekkor esélyes megnyerni a pályázatot.

    VálaszTörlés
  3. Vonzódom az ókorhoz, volt egy blogom az ókori bölcsekről, alig volt látogatottsága így abbahagytam, sőt, töröltem is. Fantasztikus ez a színház. Azon filóztam a minap, hogy vajon visszalépni tudunk-e? Ha nem megy tovább ez a túlzott fogyasztás, ha elfogy a fosszilis energia, tudunk-e majd visszalépni ha nem is a kőbaltához, de az ésszerű építkezéshez például, mondjuk sárból? Baromira szeretnék sárházban élni. Még élhetek:) Tudnak a mi mérnökeink annyit, mint az ókoriak? Félek, nem. Tudnak völgyhidat építeni de ilyen színházat nem hiszem. Más szempontok vannak, ahogy Csaba mondja.

    VálaszTörlés
  4. Képzeld el, ha futballmeccset rendeznének benne, azt hogy lehetne hallani... Bár a placc kicsi hozzá.

    VálaszTörlés
  5. Micsoda szentségtörés, Göri:)Még hogy meccset. Télleg, vajon mi volt az ókorban a harci játékokon, stadionfutáson, maratoni futáson kívül? ja és fogathajtás is volt mi még? tudtok valamit? valami helyes kis labdajáték?

    VálaszTörlés
  6. sárház?

    az ésszerű építkezés mindig azt használta, ami volt. hegyen kőház, alföldön vályog, mocsárban patics, erdő szélén gerendaház.

    te hol laksz? abból építs, ami ott van.

    nem rosszak a mérnökeink :), csak nem hagyják őket nyugodtan dolgozni. pl. fél év alatt akarnak felépíteni egy házat, az ideális 3 helyett, meg ilyes.

    VálaszTörlés
  7. Szóval egy ügyes mérnökhöz van szerencsém:) Igen, sárház, tudom, hogy létezik. Szigeten élek, a Dunán, folyami homok van bőven, tehát sár is:) Gerendaházban élek, mögöttem erdő van. Duna, erdő, mi kellhet még? Egy jól szigetelő sárház. Nyáron hűvös, télen meleg. Mert most mintha fordítva lenne.

    VálaszTörlés
  8. hát, 'sárházhoz' éppen nem homok kell, hanem agyag. :) az meg nem annyira van a duna árterében. (illetve de, csak nem egyszerű kiszedni)

    kavics meg homok van, de avval nem sokra mész. az ártéri fák meg nem kimondottan jók házépítésre.

    de, hamár:

    folyómentén csak a nagyon szegények építkeztek 'sárból'. mert jött az ár, és elvitte a fél házukat -lévén a vályognak egy fő ellensége van: a víz- de megmaradt a váz, meg a 2 asztal, 4 szék, amilyük volt, majd az ár után újra tapasztották a falakat.

    ezt ma már nem annyira kultiválják az elkényelmesedett polgárok.

    szóval vizes területen felejtős a vályog. ma már.

    VálaszTörlés
  9. Balázs, de jó, hogy jöttél, ha valaki, te biztosan tudsz tanácsot adni. Egy ideje fontolgatom az elköltözést, bár imádok itt élni, de folyamatosan tartok az árvíztől. Fel kellene újítanom a házamat de folyton halogatom, éppen emiatt. Tavaly nagyon beindultam, hogy elköltözöm, bejártam egy csomó falut különböző vidékeken, aztán maradtam. Az Alföldön a tornádótól félek, hegyes-dombos vidéken a földcsuszamlástól, a leomló hótól, akármitől. Hol lenne jó élni, fogalmam sincs.

    Viszont itt, a szigeten kicsi dombon van a házam, de télleg kicsi, nem túl nagy a szintkülönbség.

    Kérdésem: miután homok van alatta valószínűleg, a víz, ha nem is éri el a lakószintet, de kimoshatja alóla a homokot? És akkor összedől? Vagy hogy is van ez? Segíts pls.

    VálaszTörlés
  10. Ha szabad beleszólni, Molnár Géza, az ártéri gazdálkodás tudora emlegeti mindig, hogy az utóbbi árvizek a Tiszán egyre nagyobbak és gigantikus erőforrás és szervezettségigénye van annak, hogy a zömüket eddig megfékezték. (egy kivételével, mint tudjuk) Szerinte az elkerülhetetlen gazdasági összeomlás közepette ehhez nem lesz meg a forrás, tehát a folyók lerombolják a modern töltésrendszereket, pár éven belül, tízezrek halálát okozva.

    Tita, én a helyedben igyekeznék márciusig eladni a házat és valami nem ártéri faluban venni helyette másikat!
    Márciusra globális pénzügyi gubancot jeleznek előre! Obama beiktatása napján is estek a tőzsdék, a fickó nem tesz csodát.

    VálaszTörlés
  11. Jaj nekem. Igen Csaba, köszi, magam is tartok ettől, azért téma nálam már egy éve a költözés. Meglátom, mit tehetek. Addig kell meglépnem, amíg lesz olyan tájékozatlan, aki megveszi a házamat. Ha beüt a baj, teljesen el fognak értéktelenedni az ingatlanok itt. Most is rengeteg az eladó sajnos, és kevés megy el.

    VálaszTörlés
  12. hadd tippeljek, szentendrei sziget?

    VálaszTörlés
  13. ha igen, akkor azér ész nélkül ne add el a házat.

    a víz önmagában nem csinál nagy kárt. főleg egy gerendaházban. bemegy-kijön.

    maga a ház nem veszti el az állékonyságát, ha van rendes alapja, akkor nincs túl sok félnivalód. persze látni kéne a házat, az alapot, meg a "dombot", hogy korrekt véleményt mondjon az ember.

    egyébiránt szinte biztosan nem homokból van a domb, amin a házad áll.

    az alföldön nincs tornádó.
    a hegyen nincs földcsuszamlás, az inkább a löszfalas dunaparton van, százhalombattától paksig.
    egy jól megépített házat nem nagyon hat meg egy árvíz.

    szóval, kár ezt túlaggódni.

    persze, így látatlanban túl sok konkrét dolgot nem tud mondani az ember fia-lánya.

    VálaszTörlés
  14. Köszi Balázs igen, az a sziget. Déli része, egyik oldalon nagyon közel a Duna, Dunakeszi felé, másik oldalon messze. Jól megépített ház, de nem olyan finn faház, az a méregdrága, hanem Poniklec típusú kétszintes, viszonylag kicsi faház. 82-ben épült.

    VálaszTörlés
  15. kellene a balti feletti magasság, a szintvonalas térkép a területről, meg a ház pontos szerkezeti terve, ahhoz, hogy megnyugtató igent, vagy nemet mondjon az ember a helyzetre.

    azért az biztos, hogy nem viszi el az árvíz a házat, csak, ha nagyon szar konstrukció, elvileg a legfőbb baj a tisztítás-fertőtlenítés-takarítás lehet.

    VálaszTörlés
  16. Nem is tudom, mim van. Van pár okmány régről, azt megőriztem. Hát igen, így neten át nagyon nehéz bármit is mondani. Eddig is nagyon sokat segítettél, köszönöm. Azt lenne jó tudni, mennyi az esélye annak, hogy rövid időn belül emelkedik mindenfelé a vízszint a globális felmelegedés miatt. De erre valószínűleg senki sem tudja a választ.

    Készült egy új árvízvédelmi besorolási térkép, képtelen vagyok a neten fellelni. Azon látható, hova sorolták be az ingatlanokat veszélyességi szempontból. Sokat foglalkoztak most ezzel a neten, Sződliget, Göd lakói háborodtak fel nagyon, alaposan leértékelődött az új besorolással az ingatlanuk. Jó lenne látni, velünk mi a helyzet.

    VálaszTörlés
  17. hát, a globális felmelegedés miatt biztos nem emelkedik a vízszinted.

    legalábbis a dunáé biztos nem. :)

    az árvízvédelmi besorolás nem túl informatív, ellenben paráztatós.

    kicsit olyan, mint a légiforgalmi baleseti statisztika. riasztó, de irreleváns.

    VálaszTörlés
  18. Akkor maradunk, felújítjuk a házat és jöjjön, aminek jönnie kell. Először is a tavasz, mert lassan becsavarodom ettől a borús időtől:)

    VálaszTörlés
  19. de ne egy netes komment alapján dönts, azért.

    :)

    kicsit fontosabb kérdés ez. és több szempontot kell figyelembe venni.

    VálaszTörlés
  20. Már egy éve tipródom a dolgon. Nincsenek körülöttem szakértők, akikben (akiben) meg tudnék bízni. Fogalmam sincs, mi alapján döntsek. A klímaváltozás miatt sajnos megnő az árvízveszély, ez biztos. Szélsőséges jelenségek lesznek (vannak), ezért készült az új térkép is.

    De ha el is döntöm, hogy megyek, akkor jön a másik probléma: hova? Ősszel bejártunk egy csomó falut, írtam is erről sokat a korábbi blogomban, de mindegyikkel volt valami bajom. Nem olyan könnyű helyzet ez.

    VálaszTörlés
  21. tita,

    nézd, én építészmérnök vagyok, ha gondolod készíthetek neked egy szakvéleményt az adott épület és a környezeti jellemzők alapján, hogy mennyire vagy kitéve árvízveszélynek, illetve mit kell vagy lehet csinálni a házzal, hogy biztonságosabb legyen. és, hogy ez kb. mekkora költséggel jár.

    itt a címem: info kukac paralelart pont hu

    ide írj, ha érdekel a dolog, meg első lépésben küldd el a googlemaps-on a ház helyét.

    nem túl drága dolog, adok majd árajánlatot és eldöntheted.

    VálaszTörlés
  22. Köszönöm Balázs, levél megy.

    VálaszTörlés

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy lelemény...