Lassan elfelejthetjük az élet egyszerűségét és elkezdhetek attól tartani, hogy a békés kis mikrovilágomat sem tudom megóvni az iszonyatos változásoktól, ami Gaiára, a társadalmakra, az emberiségre vár. Miért is tudnám? Én is a természet és a társadalom része vagyok, minden mindennel összefügg, én sem lehetek kivétel.
Világunk többé nem tartható fenn. A dolgok egyáltalán nem a megszokott módon zajlanak, a Föld szó szerint átalakul a talpunk alatt. Noha a klímaváltozás a legészrevehetőbb, nem ez az egyetlen dolog, ami változik. Változik világunk gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális téren is még akkor is, ha embermilliók nem akarják tudomásul venni és el sem gondolkodnak mindezen. Mindez tény és ha túl akarunk élni akkor tenni kell valamit, és nem keveset.
A tudomány maga is épp egy paradigmaváltás közepén tart. Az új paradigma mélyebb megértést szolgáltat a természet és a társadalom összetett rendszereinek mibenlétéről. Az összetett rendszerek nem lineárisak, nem lépésről lépésre fejlődnek. Ha elérik stabilitásuk küszöbét, összeomlanak vagy más irányt vesznek. Ez igaz a csillagok evolúciójára de igaz az élő fajokra is. A legtöbb fajt a kihalás veszélye fenyegeti, tehát vagy életképesebbé mutálódnak vagy kihalnak. Mi, emberek sem vagyunk kivételek. Igaz ez bizony a mi civilizációnkra is, lásd kommunista világ. Ideje hát észbekapni és túlélni kezdeni, nem azon görcsölni, hogy Gyurcsány vagy Orbán. Ugyanis ez körülbelül teljesen mindegy. Nem elkeseredni kell, hanem gondolkodni. És itt visszacsatolnék életem lényegéhez: kezdjen mindenki egyszerűen élni. Takarékoskodni az energiával, térjetek vissza amennyire csak lehet a természetes életmódhoz. És kezdjük el felépíteni az országunkat.
Nem egész mindegy, hogy ki fogja össze vagy akadályozza meg az egyéni kezdeményezéseket, noha tán már egyik említett személy se képes, mert kölcsönösen lejáraták egymást, s akaratlan egy harmadik erő fölemelkedésit segíték, mely nem biztos, hogy megfelelőbb, jobb lesz, ha még nem értünk meg arra, nem tudatosítánk, hogy a legjobb befektetés a jövőbe a közös építkezés. Minden jóut! Idv Tibi
VálaszTörlésNahát, sat. ilyen magyarsággal is tud írni? :)
VálaszTörlésIgen, ez nagyon jó gondolat — magam is régóta fontolgatom (nem esik nehezemre, hisz a természetem is ilyenféle). Mostanában kezdek hozzá a megvalósításához én is!
VálaszTörlésDe nem inkább kivonulás ez a (mai magyar) társadalomból, mint országápítés? Hisz falun is pázsitot látni a vetemények helyett, állatok meg — állítólag — nincsenek.
Ennek a hazaáruló kormánynak mennie kell, ez biztos. Végünk lesz, ha még maradnak, kiárusítják még a földjeinket is, az lesz a vége.
VálaszTörlésSat bárhogy tud írni:) Szeretem, ahogy ír.
Kivonulás a társadalomból? Nem, inkább közösségépítés, az kell, hogy történjen. Csak összetartó közösségek képesek túlélni. Kicsiben, mindenkinek a maga helyén kell kezdenie. A vidékiek meg majd szépen beültetik a pázsitot előbb-utóbb, ahogy én is. Most alakítom át a díszkertemet veteményessé. Majd írok erről is.
Bizony, így van ez. A hétvégén a szülőfalumban jártam az utcákat, és meglepetten láttam, hogy a legtöbb kert egy füves udvar, virág, sehol egy veteményes. Az orvos és a gyógyszerész egyike a kevés kivételnek, nem is tudom, hogy meglepő módon-e... effajta emberek még tudnak gondolkodni (persze más is tudhat :)
VálaszTörlésA lusta plebs inkább megveszi a zöldségesnél a zöldségeket, amit minimális erőfeszítéssel és befektetéssel maga is elő tudna állítani.
Mi ez? Nemtörődömség? Lustaság?
Sok összetevője lehet. Talán igénytelenség, tudatlanság is. Sok ember nem is tudja, mennyit mérget eszik. Milyen más, ha magam sütöm a kenyeret, magam termesztette zöldséget, vagy vegyszermentes gyümölcsöt ehetünk. Éppen visszajönni készül ez a világ, de azt még nem látom tisztán, mi lesz a városlakókkal.
VálaszTörlés"de azt még nem látom tisztán, mi lesz a városlakókkal."
VálaszTörlésEzt hívják eufémiának, netán tapintatnak, kedves Tara...
Mint amikor valaki egy hozzátartozójáról mondja: "Rákja van, én nem is tudom, mi lesz vele".
Hogy ennyi városlakó ott, ahol most van sokáig nem maradhat, az biztos.
A vidékretelepülés/telepítés és a pusztulás lesz soku(n)k számára az alternatíva. Az is megoldás lehet bizonyos városok bizonyos lakói számára, ha ott helyben, a ma még városban kezdenek el "falut csinálni" maguknak, a zöldfelületek feltörhetők, művelhetők, sokféle állatot is lehetne tartani, legeltetni a megritkuló városokban, ha nem is a legbelső magban. Elvileg a lakótelepek egy részén is lehetne ezt tenni, de csak a kisebeknél tudom elképzelni a kisparcellák megvédését, a nagy telepeket vagy robbantjuk, vagy rablótanyák lesznek. Az egész környék, egész város számára.
Mint valami horror...alig tudom elképzelni, hogy valóság lehet. De kétségtelen, hogy bekövetkezhet, ha a dolgok a legrosszabb forgatókönyv szerint zajlanak.
VálaszTörlésHallgassátok meg, kedves barátaim:
http://civilradio.hu/archivum.php - Nektár, első és második rész. Vendégek: Hetesi Zsolt, Molnár Géza.
Nem tudom megállni.
VálaszTörlésKomolyan azt hiszitek, hogy egy átlagos méretű kertben elegendő kaja termelhető a "túléléshez"? Egy családnak semmiképp,(városlakó unokák) főleg műtrágya és vegyszerek, és állatok nélkül nem. Minimum 5-8 hektár földterület kell, és elegendő dolgos kéz, egy ember kapirgálása csicsókában........... útálom ezt a mondást, de "olyan mint halottat csókolni"
Ha nagyon féltek,vegyetek földet inkább,(nekem anyós révén van pár hektár, egy része szántó, egy része legelő, egy része meg szőlő,(egyelőre csak a hegyközségi díjat fizetem utána, amúgy semmi haszna)- és erdő, Hegyalján..egyik se nagy, és egyelőre minden művelésre kiadva, asse tom hogy néz ki, és krízis esetén nemigen tudom megvédeni, bár kitudja..)
Vegyetek aranyat, akár apránként. Lehet kapni granulátumot is, ami pár grammonként értékesíthető, nem kell fűrészelni, meg tömböt rudat -lófaszt egyben eladni áron alul. Kizárólag 18 karátos ami ér valamit, a Magyarországom árult 14 karátos ékszerfélék nem érnek semmit, gyakorlatilag,.
De rövid távon tartós kaja, konzervek, bab, lencse,csicseri,szezám, liszt, árpa, só zsákokkal cukor, 200 liter étolaj. Sűrített paradicsom, gyerekeknek tejpor, de raklappal, és koncentrált vitamin+ásványi anyag készítmények, + vas.
Mindezt persze ráér még, ha télleg jön a gebasz.
Eleink rengeteg ilyet átéltek::-) És még média sem volt, hogy előre bepánikoljanak:))
Ennyi, ha ugyan tőlem tanácsokat elfogadtok, mint sokszoros túlélőgenerációk mostani potyadéka.
Amúgy meg a válság két év múlva lecseng, garanciát nem tudok adni, de valszeeg így lesz.
Sh: Dork.
hopp: penicillin, tetran , fok és vöröshagyma, valamint rizs és húsleveskocak kimaradta felsorolásból. Bio/nem bio, ne az a lényeg, hanem a kalória:))
VálaszTörlésCsab:
Mi városlakók csúzlizunk galambot/patkányt:D Vannak szép kövérek:)
Hohohohóó!!!
VálaszTörlésstipistop a zsiráf az állatkertből, + a zebracsapat.Elefántot nem ennék soha.. annyira kedves...
Egyetértek veled, Dorka, én is így látom. Nem is szedem szét az egész kertemet, mert nem látom túl sok értelmét. Különösen úgy nem, hogy az utcánkban senkinek sincs tartalék kajája, sem veteményese. Aranyvásárlásban sem vagyok érdekelt. Tanulok, ennyit tehetek. Tanulom a túlélést, aztán vagy igen, vagy nem. Felkutattam ide vonatkozó könyveket, ismerkedem a vadon élő ehető növényekkel. Állatokat nem eszem. Minimális kaja elég a túléléshez. Nem magam féltem, hanem a családomat. Nem fogom tudni megvédeni őket.
VálaszTörlésHogy két év lenne a válság...igen jó lenne. De a mostani oka az energiaválság és az nem oldódik meg. Visszafordíthatatlan folyamat. De túl hosszú ide az erről értekezés.
Ma a HírTV-ben a Zöld Övezetben most mindjárt: 18 óra 30-kor: vendég dr.Hetesi Zsolt és BSM a Peak Oil topikból. Nézd meg ha tudod, Dorka.