2010. március 24., szerda

Ellentétek


Az élet ösvénye csak ott vezet tovább, ahol lejtő van. De ott nincs energia, ahol nincs ellentétek közt fennálló feszültség; ezért meg kell találnuk a tudat beállítódásának ellentétét. Érdekes látnunk, hogy ez az ellentét- kompenzáció a neurózis elméletének történetében is sajátos szerepet játszott: Freud elmélete az erószt képviselte, Adler felfogása pedig a hatalmat.

A szeretet (szerelem) logikus ellentéte a gyűlölet, az erószé a phobosz (a félelem), pszichológiai értelemben azonban a hatalomvágy. Ahol a szeretet uralkodik, ott nincs hatalomvágy, és ahol a hatalomé az elsőbbség, ott nyoma sincs a szeretetnek. Az egyik a másiknak az árnyéka.

Aki az erósz álláspontján van, annak kompenzáló ellentéte a hatalomvágy. Annak pedig, aki a hatalmat hangsúlyozza, az erósz a kompenzációja. A tudat beállítódásának egyoldalú szemszögéből nézve az árnyék a személyiség kisebb értékű része és ezért intenzív ellenállás fojtja el.

Az elfojtottat azonban tudatossá kell tenni, hogy létrejöjjön az ellentétek közti feszültség, amely nélkül továbbhaladás nem lehetséges. A tudat bizonyos tekintetben fent, az árnyék pedig lent helyezkedik el, és ahogy a fent mindig a mély felé és a forró a hideg felé törekszik, úgy törekszik minden tudat - talán anélkül, hogy sejtené - ismeretlen ellentéte felé, amely nélkül stagnálásra, elszürkülésre és elfásulásra van ítélve. Csak ellentétekből lobban lángra az élet.

C.G.Jung

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése