2010. március 8., hétfő

A Kőmosó szurdok



Gyönyörű és izgalmas. Itt van a Bakonyban, Cseszneken, egészen közel hozzánk, a vár közelében. Sokszor jártunk már arra, hamarosan újból megyünk, az oldalában terem a medvehagyma, kedvenc tavaszi növényem. Eddig vagyonokat fizettem érte a szentendrei bioboltomban, most begyűjthetem magunknak, gondoskodik rólunk a természet.

A cseszneki várat sokan ismerik, de kevesen tudják, milyen szép kis szurdok rejtőzik a Várhegy alatt, néhány perces sétával könnyen elérhető. Ahol a szurdok összeszűkül, a patak vízesést alkotva esik a Törökfürdőnek nevezett kis medencébe, amit elméletileg fürdésre is lehetne használni, de száraz nyarakon a víz éppen csak csordogál. Nem olyan könnyű lemászni a szurdok aljába, legalábbis én még nem vettem a bátorságot hozzá, pórázon a kuttyommal. De ha végigmegyünk rajta, ki lent, ki fent, a túlsó végén két barlangot találunk, az egyik a néphit szerint a vár titkos bejárata volt. Ki tudja, igaz-e, hiszen most csak 30 m hosszú, bár betemethette a többit az idő vasfoga, úgy bizony.

A szurdokvölgy legszebb részén van az Ördöggát, ami tulajdonképpen egy sziklakapuba szorult leszakadt kőtömb, átjutni csak az egyre hiányosabb vaslétra és a beszorult farönk segítségével lehet, mindig akad olyan elvetemült kiránduló, aki megteszi. Itt találjuk a Bakony második legnagyobb barlangját, az Ördöglikat is. Ha közelebbről megnézzük a köveket, kisebb-nagyobb korongokat láthatunk bennük, ezek a népnyelv által Szent László pénzének nevezett nummuliteszek. ( Nummulitesz: az eocén korban hatalmas méretűre nőtt egysejtűek, egyes fajok átmérője elérheti a 15 cm-t is. Minden második generáció kisebb méretű, a kövekben általában 2-3 cm és 0,5 cm átmérőjű példányokat láthatunk együtt.).

A szurdok ideális kirándulóhely, de azért csak óvatosan, óvatosan, mert még száraz időben is nehezen járható. A Bakony szinte legszebb sziklaképződményiet láthatjuk körös-körül, amelyeket a víz alakított különleges formákra. Egykor ezen a vidéken bő vízek hömpölyögtek, ellátták a török fürdőket is. De szép lehetett akkoriban , igaz, ma is az. Különösen, ha a tavasszal, nyáron nyíló rengeteg virágot is megcsodáljuk. Várom már a jó időt, hogy mehessünk az erdőbe, begyűjthessük a gyógynövényeinket a teáinkhoz, és feltöltődjünk testileg, lelkileg a hosszú és kemény tél után.

6 megjegyzés:

  1. Hova lett a víz?
    Csak nem a bányászat?

    VálaszTörlés
  2. Nem, itt nincs bányászat. Sőt, már a közelben sem, pár évvel ezelőtt még Dudaron is bezárták a bányákat. A víz mennyisége összefügg a mindenkori csapadékkal, gondolom. Van, hogy száraz a nyár, akkor lehet gond. Mondjuk eddig nekem a csapadékra nem volt panaszom, rengeteg eső volt ősszel és a télen is jó sok hó. Meglátjuk a nyarat:)

    VálaszTörlés
  3. A bányászat arrafelé az egész nagytérség, az egész kiterjedt karsztrendszer területén süllyeszettet le a karsztvízszintet és ez a rétegvizeket megcsapoló patakok hozamán is biztos meglátszik. Évtizedek alatt állhat helyre, nem tudom, hol tart most.

    VálaszTörlés
  4. Én sem tudom sajnos, bár beszéltem bányászokkal, de nem erről. Inkább a munkanélküliségről. Nagyon rosszul érintette őket a bányák bezárása, nincs helyettük semmi.

    Viszont a vezetékes vizünk karsztvíz, nagyon magas a kálciumtartalma. Éppen ezzel kapcsolatban nyomozgatok, ha van egy kis időm rá, hogy ez árt nekünk, közömbös, vagy használ.

    VálaszTörlés
  5. Igen, tartok ilyesmitől én is. Ma bemegyünk Zircre, veszünk Pi-vizet, azt isszuk majd egy darabig. Vettem ezüstkolloid oldatot, teszünk majd bele egy kiskanállal, hogy ne szaporodjanak el álldogálás közben a baktériumok. Áttöltöm üvegekbe, nem szeretem, ha műanyag palackokban áll a víz.

    VálaszTörlés

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy lelemény...