2009. április 23., csütörtök

Ha egész az ember


A modern fizika felfedezte az egyik legfontosabb dolgot, amit valaha felfedeztek: hogy az anyag energia. Einstein ezzel a felfedezéssel adott legtöbbet az emberiségnek. Az anyag csak látszat... valójában nincs is olyasmi, hogy anyag, semmi sem szilárd. Még a kemény kő is egy pulzáló energia, a kemény kő is éppen úgy energia, mint a rohanó folyó, vagy a hullámzó tenger. A szilárd kő hullámait nem láthatjuk, mert azok nagyon finom hullámok, de a kő hullámzik, lüktet, lélegzik, él.

Nietzsche kijelentette, hogy Isten halott. Isten nem halott, ellenkezőleg, az derült ki, hogy az anyag halott. Kiderült, hogy az anyag egyáltalán nem is létezik. Ez a felismerés hozta közel a modern fizikát a miszticizmushoz. Eddington azt mondta: "Eddig azt hittük, hogy az anyag tárgy, de most már tudjuk, hogy ez nem így van. Az anyag inkább olyan, mint a gondolat."

A lét: energia. A tudomány felfedezte, hogy az észlelt, az észlelés tárgya: energia. És évezredekkel ezelőtt, legalább ötezer éve felismertük, hogy a másik polaritás - a szubjektum, az észlelő, a tudat - energia. Akkor mi a különbség e három dolog között? A ritmus, a hullámhossz.

A test vaskos, durva energia, aminek működése is durvább. Az elme már egy kicsit finomabb, de nem olyan nagyon, mert ha becsukjuk a szemünket, akkor a gondolatok is láthatóvá válnak. Nem annyira, mint a testünk, mert a gondolatainkat csak mi láthatjuk, normális módon mások számára láthatatlan.

A harmadik, a legmagasabb sík bennünk a tudat. A tudat még számunkra sem látható. Nem tudjuk objektummá alacsonyítani, mindig szubjektum marad. Ha ez a három energia mind harmóniában működik bennünk, akkor mondhatjuk, hogy egész emberek vagyunk. Ha ezek az energiák nem alkotnak egy akkordot, akkor betegek vagyunk, többé nem alkotunk egészet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése