2009. április 3., péntek

Mocsi kutyám


Gyakran eszembe jut Mocsi kutyám. Igen, ő az, a hófehérke a fotón, Teóval hancúroznak éppen. Nagyon szerették egymást, Teó ugye fiú, Mocsi lány volt, teljes volt az összhang közöttük, bár Mocsi sokkal idősebb volt mikor Teó hozzánk került mákszemnyi kis jószágként. Cicával is nagy haverok voltak, mikor hazavittem Cirókát éppen a költözés előtt, azonnal egymásba szerettek.

Mocsiban, éppúgy mint Teóban, rengeteg szeretet volt nyugodt természettel, de mert puliféle volt, ha nem is fajtatiszta, rendelkezett a pulik elég idegesítő tulajdonságával: igen beszédes volt. Ugatással közölt mindent. Örült, ha érkeztem, szomorú volt, ha indultam és mindezt szóban is értésemre adta: hangos ugatással. Én megszoktam, de a hozzám érkezők sohasem tudták megszokni, Mocsi mindenkit így üdvözölt. Aztán pillanatok alatt lenyugodott és attól kezdve tökéletesen jó kutyus volt. Sajnos már elhagyott bennünket hogy az örök vadászmezőkre távozzon de tudom, lelke itt van velem, sokszor érzem a jelenlétét.

Mit is írhatnék a kis keverék puliról? Áradozni tudnék órákig, de inkább azt írom le, milyen édes volt, amikor a Pecsában, a bolhapiacon megláttuk őt. A lányommal bóklásztunk, szinte minden vasárnap kimentünk akkoriban a bolhára, imádtunk a kincsek között kotorászni, mindig találtunk valami apróságot, amiért már megérte kimenni. Meg aztán a zajos nyócker után jót tett a Városliget levegője. Szóval ahogy sétálgattunk a sorok között, megláttuk azt a tenyérnyi kiskutyát, hosszú fehér szőre olyan volt, mint az árvalányhaj, ide-oda lengedezett, ahogy fújta a könnyű szellő. Aprócska volt őkelme, négy-öt hetes lehetett, reszketett, nagyon félt. Meglátni és beleszeretni egy pillanat műve volt, bár egyáltalán nem állt szándékunkban lakásban kutyát tartani. Nem kapkodtuk el a döntést. Lányom könyörgött, kimentünk a ligetbe, mászkáltunk és tanakodtunk vagy másfél órát, tudtam, hogy a felelősség, az etetés, a séta mind az én gondom lesz, hiába fogadkozik a kiscsaj égre-földre, felmértem a jövőnket hamar. De nem tudtuk otthagyni. Visszamentünk, kézbevettem és tudtam, hogy ő az enyém. Hát így történt.

7 megjegyzés:

  1. Teó is nagyon kedves kutya. Én, mi szívest elfogadnánk. Mocsit sajna nem vót alkalmunk +ismerni.
    (Azt szokták mondani, hogy a gazdáik nagyon hasonlítnak a kutyáikra.-)
    Minden jóut kívánunk a kutyának is s főkint a gazdáinak. Idvöz lettel stb.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm:) Nagyon örülünk, hogy eljöttetek, jó volt eltölteni veletek pár órát a napsütéses vasárnapon. Zoltinak is jólesett, hogy találkozni tudott veletek. Így legyen máskor is, jó lenne. És az alma király, a növénykéket elültettük:)

    VálaszTörlés
  3. Örülünk, hogy elmeheténk.
    Most má' ugyanannyi az út oda, mint ide.
    A jonatánér' apum + a tavalyi jó év tehet. Bio. Nincs permetezve, a foltok má' az időtül vannak sajna.
    A Dévényi mily? Mi még azt a fajtát nem kóstolánk, mióta a magyargyűlölők lerobbanták ott az Árpád-szobrot. A hazain, sajáton kívül inkább csonkaországikat iszogatunk (- persze csak decinkint naponta), hogy ezzel is támogassuk a böcsületes do'gos magyar gazdákat.
    +' 1x + sox a legjobbakat Néköd es, Z.nek s az idösanyjának is. Idvez lettel stb.

    VálaszTörlés
  4. Ízlett a bor, picit fűszeres, nagyon kellemes volt, ittunk is este egy-egy pohárkával:) Gyönyörű idő van, kerteztem ma is sokat, reggel meg elrohantam Dunabogdányba érvényesíttetni a zöldkártyámat, most jöttem rá, hogy már februárban lejárt. Megúsztam rendőrök nélkül, mákom volt:)

    VálaszTörlés
  5. Még ezt el kell, hogy meséljem. Nem volt szívem az erdőbe ültetni a pici diófát, úgyhogy mindkettő itt van a kertben. Most még elférnek, de hogy tíz év múlva mi lesz, azt egyelőre nem tudom elképzelni. Remélem, megérjük, hogy megkóstolhatom a termésüket. Ki akartam vinni, hogy máshol ültessem el, de hirtelen úgy éreztem, hogy ő már hozzánk tartozik. Tudom, nem vagyok normális:)

    VálaszTörlés
  6. Gyümölcsényt kell telepíteni. Nálunk a mókusok telepítik a diót, a környék két nagyobbacska fájának termését rejtik el ősszel, ezért mindenfelé kis diófácskákk nőnek.
    A feleségem szidot, hogy az utcai zöldsávba is ültettem egy kékszilvát. Nem érti, hogy megnagyobbítom e kertünket.

    VálaszTörlés
  7. Jól teszed, Csaba. Minél több helyen legyen gyümölcs. ma nálam is másképp alakult, a harmadik szomszédom elkérte az egyik diófát, odaadom, nála is jó helyen lesz. Mi úgysem tudunk annyi diót megenni, elég lesz egy fa is:) És az csak jó, ha sokunknak van az utcában.

    VálaszTörlés

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy lelemény...