Gasztronómia, gasztrozófia

Enni jó. Az ember egyik fő örömszerzési forrása az evés, semmiképp sem kell és szabad lemondani róla. Fontos viszont, hogy táplálkozástudatossá váljunk. A szokások megváltoztathatók, ha kellő energiát fektetünk bele mert felmérjük, mi a hátránya az egyiknek és mi az előnye a másiknak. Testi-lelki harmóniát kell kialakítani magunkban hogy megőrizzük egészségünket és tökéletessé tegyük életminőségünket. Életünket a túltápláltsággal rövidítjük meg. Jó levegőn élni, megfelelő környezetben, eleget mozogni, lelki harmóniában és tiszta egyszerű táplálékkal, ez a hosszú élet titka valamint a szeretet, szeretni embertársainkat és cselekedni az ő boldogulásukért is.

A civilizált ember betegre, kövérre eszi magát, betegre üli, idegesíti és mérgezi magát gyógyszerekkel, vegyszerekkel, tartósítószerekkel, adalékanyagokkal. Sok betegséget okoz a húsevés, elsősorban a szív- és érrendszeri, vérkeringési betegségeket segíti elő. A falánk túltáplálkozás mellett az alkoholfogyasztás és a dohányzás a legnagyobb önpusztító szenvedélyünk. Ha a vegetarizmusról, mint egészséges életmódról beszélek, nem hagyhatom említés nélkül nagy szellemi emberek, közösségek tiszteletre méltó álláspontját sem: a nem ölés, az állatszeretet, az állatvédelem elve alapján utasítják el a húsevést, ezért vegetáriusok elsősorban.

Mahatma Gandhi mondta:

"Számomra a bárány élete nem értéktelenebb, mint egy ember élete. Vonakodnom kellene, hogy elvegyem egy bárány életét az emberi test kedvéért. Fenntartom, hogy minél tehetetlenebb egy teremtmény, annál inkább az ember feladata megvédeni az ember kegyetlenségétől. Egy nemzet nagysága és morális fejlődése lemérhető azon, hogyan bánnak az állatokkal."

A férjem, Zé és én is ehhez a csoporthoz tartozunk. Az agresszív magatartással szemben, irányuljon bármilyen élőlényre a békés életforma megvalósítására törekszünk. Életmódváltáshoz ösztönző erőt jelenthet a pozitívum, amit nyerünk: az egészség, a termékeny, cselekvő élet, a jó közérzet a mások hasznát, üdvét szolgáló élet. Nem könnyű változtatni, tudom. Az előítélet gúzsba köti az embereket, azt gondolják, az evés minden öröméről le kell mondani, el kell felejteni a megszokott, jó ízeket, azt hiszik, hogy a húsmentes élet aszkézis.

Nincs így. A gasztronómiáról a gasztrozófiára térünk át. Dr. Oláh Andor szavait idézem: előbbi elvarázsol bennünket minél ínycsiklandozóbb ételekkel, az a lényeg, hogy minél jobban jóllakjék valaki, mindegy milyen áron, csak a pillanat élvezete számít. A gasztronómia az étvágy mesterséges fokozásának és bármilyen természetellenes vagy káros étel vonzóvá varázsolásának művészete, amely az asztal örömeit helyezi középpontba.

A gasztrozófia egészen más. Az étkezés bölcselete. Tartózkodik minden túlzástól, a falánkságtól és a koplalástól (aszkézistól) egyaránt. A természetes ízlés és az értelem, a tudatosság egységét érvényesíti a táplálkozásban. Ha elhatározzuk az életmódváltást, természetes ízlésünk gyorsan magára talál.